A genetika alapjai 1818-ra nyúlnak vissza mikor magyar honfitársunk Gróf Festetics Imre a világon először használta a genetika szót publikációjában, amelynek címe: A természet genetikai törvényei.  Ki gondolta volna akkor a XIX század elején, hogy ez a szó és annak mögöttes tartalma a XXI. században megváltoztatja az orvoslás szemléletét.

A genetikusan meghatározott kórképek túlmutatnak a ritka betegségeken, hiszen a legtöbb gyakori betegség kialakulását genetikai rizikótényezők is befolyásolják. A génjeink nem csak betegségeinket, hanem egészségünket is determinálják, sőt, az egyes gyógyszerek hatásosságát és mellékhatásait is előre jelzik. Nincs olyan területe az egészségügynek, ahol ne jelenne meg a genomika.  Ezért fontos, hogy kötelező tantárgy 2017 óta a klinikai genetika a Semmelweis Egyetemen, amely tárgy oktatásáért az intézet a felelős.  A cél, hogy a futurisztikusnak tűnő, de a mindenki életét befolyásoló diszciplina oly ivódjon bele az új orvos generáció mindennapjaiba, hogy ne legyen számukra gond egy új molekuláris biológiai technológiával készült lelet olvasása, épüljön be mindennapjaikba a mesterséges alapú döntéshozatali rendszerek használata, de ugyanakkor rendelkezzenek kiváló klinikai képességekkel. 

Számos klinikai eset adta problémán, valamint a járó- és fekvőbeteg-ellátásba való betekintéssel tanulják meg a hallgatók, hogy hogyan gyűjtsenek információt, generáljanak hipotéziseket, alkalmazzanak korszerű, pl. mesterséges intelligencia-alapú döntéshozatali rendszereket a fenotípus-mintázatok felismerésére, hogyan értelmezzék a genetikai teszt eredményét, illetve hogyan kommunikáljanak az örökletes betegségben szenvedő betegekkel és családjaikkal.