A Semmelweis Egyetem Magyarország legrégebbi, ma is működő orvosképző intézménye. Története több mint kétszázötven éve, 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet.

Kapcsolódó oldalak

Az Orvoskar megalapítása

Az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale

1769-ben Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Pázmány Péter által alapított Nagyszombati Egyetemet. A királynő udvari orvosa, Gerard van Swieten dolgozta ki az új kar tervezetét, az általa megreformált bécsi orvosi kar mintájára. 1770-ben öt tanszékkel indult meg az orvosi kar működése, majd 1772-ben elkezdődött a gyógyszerészek képzése is.

1777-ben az intézmény Budára, majd Pestre költözött, ahol jelentős fejlődésnek indult a kar. Nőtt a tanszékek és a klinikai ágyak száma, míg 1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével. A 19. század közepén a kar tanárai a szűkös körülmények ellenére is igyekeztek lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodó nemzetközi orvostudománnyal, azonban a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek.

A 19. század közepétől a II. világháborúig

Anatómiai Intézet

Az 1870-es években meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet és az igazgatóságot.

Az első világháború alatt a női hallgatók létszáma elkezdett emelkedni, hiszen a férfi hallgatók és tanárok nagy része bevonult a hadseregbe. A háború után az egészségügyre fordított összegek drasztikusan csökkentek a gazdasági világválság hatására. Ennek ellenére ebben az időszakban az orvoskart már nemzetközileg is elismerték, kialakultak a ma használatos minősítések, és a tanulmányi idő a mai hat évre emelkedett.

A II. világháborúban, a front közeledtével 1944-ben megpróbálták a kart Németországba telepíteni, de az Orvoskar ellenállása folytán ez csak részben sikerült, azonban Budapest ostroma alatt a felszerelések jelentős része elpusztult és az épületkárok is hatalmasak voltak. 

Az önálló Orvostudományi egyetem létrehozása

1951. február 1-jén alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE). Az ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket. 1969-ben az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján, az intézmény felvette korábbi tanára, Semmelweis Ignác nevét, így ettől kezdve egészen 2000-ig Semmelweis Orvostudományi Egyetemként (SOTE) működött. 

Az 1956-os forradalomban számos hallgató, oktató és dolgozó vett részt, elsősorban a sebesültek ellátásában. A szovjet invázió után közülük sokan emigrációba kényszerültek, másokat viszont elért a kommunisták bosszúja.

A következő évtizedtől a megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a tudományos lépéstartást a nemzetközi szakmával. 1983-ban megindult a német, majd 1989-ben az angol nyelvű oktatás, és olyan fejlesztésekre is sor került, mint a Nagyvárad téri elméleti épület megépítése. A klinikákon az 1990-es évek végén több mint 3100 ágyon folyt gyógyító-oktató munka.

A Semmelweis Egyetem 21. századi története

Elméleti Orvostudományi Központ

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000. január elsején összeolvadt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem karaival, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemmel. Így jött létre a Semmelweis Egyetem, melynek első közös tanéve 2000. szeptember elején kezdődött. 2001. december 31-én a HIETE Egészségtudományi Kara kivált az intézményből, míg Egészségügyi Főiskolai Kara továbbra is az egyetem része maradt. Az Általános Orvostudományi, Egészségügyi Főiskolai (ma Egészségtudományi), Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi és Testnevelési és Sporttudományi Karból álló szerkezet 2010 márciusában kiegészült az akkor alakult Egészségügyi Közszolgálati Karral, mely a természettudományok és társadalomtudományok határterületén lévő képzésekre fókuszál.

2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált az egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább. Ugyanezen év végén, a többi hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan, a kancellári tisztség bevezetésével a Semmelweis Egyetemen is átalakult a vezetési rendszer.

2017. augusztus 1-jétől Pető András Kar néven a Semmelweis Egyetem karaként működik a Pető András Főiskola, valamint az annak részét képező Konduktív Pedagógiai Központ, így az egyetem ma ismét hat karral rendelkezik.

2018-ban az intézmény emlékévvel ünnepelte névadója, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját, a 2019/20-as tanév ünnepélyes megnyitójával pedig kezdetét vette az egyetem jubileumi éve, amellyel az alapítás 250 éves évfordulója előtt tisztelegtünk. 2019. augusztus 1-jétől négy egészségügyi szakképző iskolával bővült a Semmelweis Egyetem, így a felsőoktatási mellett a középfokú egészségügyi szakképzés is bekerült a 250 éves intézmény képzési kínálatába.

2021. augusztus 1-jétől az egyetem egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) fenntartásban működik tovább.