Klinikai Idegtudomány és Képalkotás Kutatócsoport

Enyhe kognitív zavar vizsgálata és nyomonkövetése képalkotó módszerekkel

Vizsgálataink fókuszában a fiziológiás öregedés és a demencia közti enyhe kognitív zavarként (Mild Cognitive Impairment, MCI) ismert átmeneti állapot áll, mely megtartott globális kognitív funkciók és mindennapi aktivitás mellett a kognitív képességek neuropszichológiai tesztekkel objektivizálható enyhe károsodását jelenti. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy fokozott rizikót jelent a későbbi major neurokognitív zavarok (demenciák) kialakulására. Célunk feltérképezni azokat az életmódbeli, genetikai, neuropszichológiai, liquor, elektrofiziológiai, FDG-PET, strukturális, funkcionális MR és egyéb (pl. vérplazmából mérhető) biomarkereket, melyek lehetővé teszik a minél pontosabb és koraibb diagnózisalkotást, valamint a demenica rizikójának pontosabb becslését és ezáltal a megfelelő prevenciós módszerek alkalmazását, továbbá a jövőben hozzájárulhatnak a progresszió lassítását célzó terápiás beavatkozások kidolgozásához is.

Szkizofrénia és autizmus spektrum zavar elektrofiziológiai vizsgálata

A kutatócsoport egyik célkitűzése az alapvető érzékelési- és információfeldolgozási folyamatok eltéréseinek elektrofiziológiai vizsgálata autizmus spektrum zavarral és szkizofréniával élő felnőtt személyek körében. Az alapvető perceptuális eltérések, a résztvevők énkép élménye és a társas megismerési funkciók közötti összefüggésekre vonatkozó eredményeink segíthetik a szkizofrénia és az autizmus spektrum zavar hátterének jobb megértését, valamint a jövőben elméleti alapot jelenthetnek terápiás intervenciók megtervezéséhez.

Repetetív Transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) alkalmazása szkizofrénia és depresszió kezelésében

A transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) az agy stimulációjának non-invazív formája, melynél egy változó mágneses mező elektromos áramot gerjeszt specifikus agyterületeken elektromágneses indukció révén. Bár depresszió kezelésében az rTMS hatása bizonyított, ami 2008-ban FDA (Food and Drug Administration, USA) jóváhagyáshoz vezetett, az rTMS kezelés hatásossága szkizofréniában azonban nem ennyire egyértelmű. Több vizsgálat kifejezett javulásról számolt be, különösen az arckifejezések felismerésében és a szociális kogníció javulásában a bal oldali DLPFC felett szabványos magas frekvenciás (10 Hz) stimulációs protokollt alkalmazva. Néhány más, a negatív tünetek csökkentését célzó vizsgálat azonban sikertelennek bizonyult. Éppen ezért fontosnak gondoljuk, hogy új rTMS protokollokat alkalmazzunk szkizofréniában. Kutatásunk fő célja, hogy új rTMS protokollok (pl. augmentált theta-burst) hatásosságát vizsgáljuk szkizofréniában és depresszióban.

Szociális kogníció és pszichopatológiai faktorok összefüggéseinek vizsgálata autizmus spektrum zavarban és szkizofréniában

A reciprok társas interakciók zavara az autizmus spektrum zavar magtüneteihez tartozik, és bár felnőttkorra számos kompenzáló stratégiát sajátíthatnak el az érintettek, számos esetben a hiány felnőttkorban is megfigyelhető marad. Szkizofrénia esetében is jelentős nehézséget jelent az érintettek számára a társas kogníció zavara. A pszichoterápiás hatékonysághoz alapvetően szükséges kötődésre való képesség, metakogníció, támogató társas kapcsolatok kialakításának képessége sokszor éppen a leginkább érintett terület autizmussal vagy szkizofréniával élők esetében. Ennek tükrében azt feltételezzük, hogy a megfelelő ellátás kialakításához a biztonságos kötődést támogató, mentalizációs képesség fejlesztését célzó módszerek elsővonalbeli alkalmazása elengedhetetlen. Kutatócsoportunk célja tapasztalatok, gondolatok, érzelmek és a mindennapi életben felmerülő nehézségek felmérése, és annak vizsgálata, hogy ezek milyen összefüggést mutatnak különböző életeseményekkel, a tüneti súlyossággal és bizonyos személyiségvonásokkal.

Eredményeink hozzájárulhatnak olyan jövőbeni terápiás-, kognitív remediációs eljárások és pszichofarmakonok kifejlesztéséhez, melyek az érzelemfelismerést és a szociális kogníció javítását célozzák majd, mindezek a betegek jobb funkcionalitáshoz és a rokkantság esélyének csökkenéséhez vezethetnek majd.
A „Szociális kogníció és szelf-percepció eltéréseinek transzdiagnosztikus elektrofiziológiai vizsgálata autizmus spektrum zavarban és szkizofréniában (OTKA-PD-146424)”
kutatás részletei a projekt oldalán olvashatóak.

A munkacsoport tagjai:

A kutatócsoport vezetője: Dr. Csukly Gábor, PhD, habilitált egyetemi docens, pszichiáter szakorvos (csukly.gabor@med.semmelweis-univ.hu)
Dr. Farkas Kinga, PhD, egyetemi adjunktus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Dr. Békésy-Szabó Ádám, PhD, radiológus szakorvos
Dr. Marosi Csilla, PhD, pszichiáter szakorvosjelölt
Dr. Fodor Zsuzsanna, doktorjelölt, pszichiáter rezidens

Dr. Huszár Zsolt, PhD, pszichiáter szakorvos 
Dr. Orbán-Szigeti Boglárka, PhD hallgató, pszichiáter szakorvos
Becske Melinda, PhD hallgató, pszichológus
Dr. Molnár Hajnalka, PhD hallgató, pszichiáter rezidens
Koszovácz Wanda, PhD hallgató, pszichológus
Vass Ágota, PhD hallgató, számítógépes és kognitív idegtudományi kutató
Lányi Orsolya PhD hallgató, pszichológus
Sörnyei Dániel, PhD hallgató, klinikai szakpszichológus rezidens
Holka Szilárd, PhD hallgató
Kovács Fanni Mercédesz, PhD hallgató
Dr. Benedek Tünde, pszichiáter szakorvosjelölt, PhD hallgató

Kovács Sára Anna, kutatóasszisztens, orvostanhallgató
Varga Mónika, kutatóasszisztens, szakápoló

Dr. Szabó Gyöngyi, pszichiáter szakorvosjelölt
Dr. Komoróczy Eszter, pszichiáter

Unoka Sámuel, TDK hallgató
Fábián-Kovács Árpád, TDk hallgató (NTA hallgató)
Kuba Nikoletta, TDK hallgató
Jazib Hussein, TDK hallgató

Együttműködő partnerek

BME, kognitív pszichológia tanszék:

Pálffy Zsófia (BME), PhD, számítógépes és kognitív idegtudományi kutató

Neuroradiológia tanszék:
Dr. Kozák Lajos Rudolf, MD, PhD, egyetemi docens, radiológus szakorvos
Gyebnár Gyula, PhD, tudományos munkatárs, MR fizikus
Kóbor István, PhD, tudományos munkatárs, vezető-radiográfus, operátor

Nukleáris Medicina Tanszék:
Dr. Czibor Sándor, tanársegéd
Dr. Kristóf Emese, szakorvosjelölt
Dr. Száraz Lili, PhD hallgató

Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet:
Dr. Kamondi Anita, MD, DSc, Neurológiai szakmai igazgató
Dr. Horváth András, MD, PhD, kutatócsoport vezető (OMIII), egyetemi adjunktus (SE)

ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport:
Dr. Németh Dezső, PhD, egyetemi tanár
Dr. Pesthy Orsolya, PhD

Dr. Polner Bertalan (ELTE), PhD, egyetemi adjunktus
Dr. Rónai Levente, PhD

Mihalik Ágoston, MD, PhD (Cambridge University)
Stefanics Gábor, PhD (tudományos tanácsadó)
Rácz Frigyes Sámuel, MD, PhD (SE, Élettani Intézet)
Dr. Szuromi Bálint, PhD, pszichiáter, pszichoterapeuta, igazságügyi pszichiáter

Korábbi munkatársak:
Dr. Sirály Enikő, PhD, pszichiáter
Dr. Békési Emese, orvos

A kutatócsoport facebook oldala: https://www.facebook.com/klinikaiidegtudomany

PhD kurzusaink

Adatelemzés R programnyelven (datacamp-et használunk)

Központi idegrendszeri MRI vizsgálatok elemzésének elmélete és gyakorlata

A szociális kogníció (társas megismerés) kognitív idegtudományi vonatkozásai (Cognitive neuroscience of social cognition)

Bálint-csoport PhD hallgatók számára