Tímár József egyetemi tanár, az MTA doktora, a hazai rákkutatás nemzetközi hírű képviselője. A Semmelweis Egyetem I.sz. Patológiai és Kisérleti Rákkutató Intézetének Metasztázis Laboratóriumában kezdte kutatásait, majd megalapította az Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Tumor Biológiai osztályait majd az MTA-Semmelweis Egyetem Molekuláris Onkológiai valamint Agyi áttét kutatócsoportjait amelyekkel 35 éve vizsgálja a daganatok áttétképződésének biológia és molekuláris alapjait kisérleti rendszereken és emberi daganatokon. Vezetésével 18 biológus, patológus és klinikus szerzett PhD fokozatot, jelenleg 3 PhD hallgatóval dolgozik. Munkatársai ma az Országos Onkológiai, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetek osztályait és a bécsi Orvosegyetem Translational Thoracic Oncology részlegét vezetik. Patológus tanítványai a Karolinska Intézet és a London University Patológiai osztályait vezetik. Szerkesztő Bizottsági tagja a Clinical Experimental Metastasis és a Cancer Metastasis Reviews folyóiratoknak.
25 éve dr. Kopper Lászlóval megalapította a Pathology Oncology Research folyóiratot, amely ma egy Q2-es, 2.8 impact factorral rendelkező nemzetközileg elismert folyóirat, amelynek társ-főszerkesztője a mai napig. Kutatásai során:
1./ Igazolta hogy a daganatok lokális terjedésében és áttétképzésében kulcsszerepet töltenek be a genetikailag megváltozott vagy illegitim módon kifejeződő extracelluláris matrix receptorok (aIIbb3 integrin, syndecan-4 proteoglikán, elasztin receptor, CD44).
2./ Melanómában, fejnyaki rákban és tüdőrákban korát megelőzve kimutatta, hogy a gazdaszervezet daganatellenes immunválaszát az intratumorális immunsejtek összetételével és funkcionális aktivitásával lehet jellemezni, amelynek megismerése ma az immunonkológia alapját képezi.
3./ Kimutatta hogy bizonyos típusú mutáns KRAS-t hordozó tüdőrákok rezisztensek a preniláció gátlásra és ennek gyakorlati haszna van a csontáttétes RAS-mutáns tüdőrákok aminobiszfoszfonát kezelésében. Konzorciális partnereivel valódi allél-specifikus (G12C, G12D) kismolekulájú irreverzibilis inhibitorokat állítottak elő.
Nemzetközi közleményeinek száma 297, ezek közül az első/utolsó szerzős cikkek 29 D1-es, és 36 Q1-es folyóiratban jelentek meg, amelyekre 5506 független hivatkozás található. Az életmű össz-impakt faktora 601,5. H-index 48.
Korábban a Magyar Onkológus Társaság főtitkára, a Magyar Patológus Társaság elnöke később a MOTESZ elnöke volt. A Semmelweis Egyetemen korábban rektor helyettes, a Doktori Tanács elnöke, az Országos Doktori Tanács társelnöke volt. Munkásságát az MTA kétszer is Akadémiai díjjal ismerte el.
Jelenleg futó kutatási programok
1. Irreverzibilis allélspecifikus mutáns KRAS inhibitorok fejlesztése
Tímár profeszor kutatócsoportja az ELTE, az Eötvös Lóránd kutatóhálózat és a BME Biotechnológiai kutatócsoportjaival új mutáns-specifikus KRAS inhibitorok fejlesztésén dolgozik, amelyek célja G12C, G12D és G12D specifikus inhibitorok felfedezése. Munkacsoportja az egyes gyógyszerjelölt molekulák biológiai hatásait teszteli in vitro homo- és heterozigóta mutáns emberi daganatsejt vonalakon 2D és 3D modelleken. Az inhibitorok szelektivitását normál emberi sejtvonalakon ellenőrzi. Az in vitro hatásos molekulákat in vivo is tesztelik az Országos Onkológiai Intézettel kollaborációban.
Korábbi kutatásaik során megfigyelték, hogy egyes KRAS mutáns daganatok érzékenyek a preniláció gátlásra így jelenleg azt vizsgálják, hogy különböző preniláció gátló gyógyszerekkel lehetséges-e potencirozni a mutáns KRAS inhibitorok biológiai hatását, miután klinikai vizsgálatokban ezen inhibitorok a különféle daganatok esetében igen eltérő aktivitást mutattak.
2. Agyi metasztázis kutatócsoport (NKP-0002/2017/1.2.1)
Dr. Szállási Zotánnal 2012-ben alapították meg az SE-n az Agyi áttétképzéssel foglalkozó kutatócsoportot, amely azt a cél tűzte maga elé hogy a daganatos betegség egyik legsúlyosabb szövődményét az agyi áttétképzés genetikai alapjait kutassa. Ehhez nagy agyi áttét biobankot alakítottak ki melanóma, tüdőrák, emlőrák és vastagbélrákos esetekből. Ezen mintákon az agyi áttétek daganatspecifikus genetikáját elemzik, amivel agy-specifikus mintázatokat keressenek amivel a primer daganat esetében megjósolható az agyi áttétképzés rizikója. Kutatásai másik részében olyan genetikai sajátosságokat keresnek amelyek segíthetnek agyi áttétek hatékonyabb kezelését elősegítő terápiás eljárások kifejlesztésére.
3. IFN rezisztencia expressziós mintázat elemzése primer és áttéti daganatokban (NKFIH 135540)
Az onkológia manapság legfontosabb kérdésévé a daganat ellenes sikeres immunválasz és annak feltételei váltak miután megjelentek az új immunonkológiai kezelések. A sikeres daganat ellenes immunválasznak egyértelmű feltételei vannak, ezek között a nagyszámú neoantigén, a fenntartott MHC expresszió, az ellenőrző pont gátlók hiánya mellett az IFN-jelpálya aktivitása is azonosításra került. Mindezek megléte esetén van csak arra esély hogy a daganat mikrokörnyezetében megjelenjenek és aktívak legyenek a velünk született és a szerzett immunitás effektor sejtjei. Korábbi kutatásaink elsősorban az emberi melanómában meglehetős pontossággal azonosították a tumor infiltráló sejtek összetételét, funkcionális aktivitását, prognosztikus szerepüket. Ugyan akkor ismeretes az hogy a daganat progressziója az áttétképzés során a mikrokörnyezet szükség szerűen változik és ebbe bele tartozik az immunológiai környezet is ami a folyamatot pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja. Korábbi vizsgálataink során az emberi melanóma preklinikai modelljében azonosítottunk egy 32-génes IFN-rezisztencia mintázatot, amely összefüggést mutatott az áttétképző képességgel is. Mindezek alapján felmerült annak lehetősége, hogy az IFN-rezisztencia nemcsak a daganat immunrezisztenciáját válthatja ki, hanem direkt vagy indirekt módon a daganatos progresszió elősegítője is.
Kutatásaink során validálni kívánjuk a korábban azonosított melanóma IFN-rezisztencia mintázatot a Nanostring technológia segítségével primer és metasztatikus emberi melanóma mintákban keresve arra a választ, hogy ez képesség már jelen van a primer tumorban vagy kialakulhat az áttétképzés során is esetleg az immunonkológiai vagy célzott kezelések során?
Másik kérdésünk az, hogy a melanómában azonosított IFN-rezisztencia mintázat jelen van-e egy másik nagyon aggressziv daganatban a tüdőrákban is, ehhez IFN-rezisztens emberi sejtvonalakat kívánunk kialakítani amelyekben teszteljük a melanóma-mintázatot, amennyiben daganatspecifikus a mintázat azt meg kívánjuk határozni génexpressziós profilírozással.
Primer és áttéti tüdőrákszöveteken tesztelni kívánjuk az IFN-rezisztencia mintázatot (vagy a melanóma-specifikus vagy a tüdőrák-sepcifikus variánst).
Miután az IFN-jelpálya aktivitása befolyásolja az MHC-, és immunellenőrző pont gátló fehérjék kifejeződését (CTLA-4, PD1/PDL1), tesztelni kívánjuk azt hogy az IFN-rezisztencia mintázat megjelenése a primer vagy metasztatikus daganatokban mutat-e összefüggést ezen fehérjék kifejeződésével, amit in situ, immunhisztokémiai eljárással vizsgálnánk.
A munkacsoport tagjai:
Prof. Tímár József egyetemi tanár
Dr. Barbai Tamás tudományos munkatárs
Dr. Kenessey István egyetemi adjunktus
Dr. Rásó Erzsébet tudományos tanácsadó