Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. február 26.
62831 Összes oltás
10503 Beoltott Semmelweis Polgár

A patológia, mint önálló diszciplína, Giovanni Battista Morgagni nevéhez fűződik. Alapvető munkáját (De sedibus, et causis morborum per anatomen indagantis) 1761-ben fejezte be. Az első egyetemi patológiai intézet Strasbourgban létesült (1819), ezt követte Edinburgh, Párizs és Bécs, majd 1844-ben Pest.

A magyar patológiát Arányi Lajos (1812-1887) alapította meg, aki egyetemi tanulmányai során bölcsészettel, majd joggal foglalkozott. Az orvosi tudományok iránt csak 1831-ben fordult figyelme. Orvosi tanulmányait 1837-ben fejezte be, orvostudori értekezését a pokolvarról adta ki. Végzés után két évig a pesti belgyógyászati klinikán volt tanársegéd. Ezt követően külföldi tanulmányútra indult, fél évet Olaszországban, négy és fél évet Bécsben töltött Rokitansky intézetében.

Hazatérve meggyőzte az egyetemi vezetést a patológia fontosságáról, majd korabeli neves tanárok támogatásának (elsősorban Balassa János) köszönhetően 1844. április 10-én sor kerülhetett Arányi Lajos tanári székfoglaló előadására, majd az őszi szemesztertől fogva a rendszeres előadásokra és gyakorlati demonstrációkra. Arányit először csak rendkívüli tanárrá nevezték ki, kezdetben fizetés nélkül, sőt a szükséges bonctermet, laboratóriumot és múzeumi preparátumainak elhelyezésére szolgáló helyiséget is ő bérelte. Számos készítményt preparált és konzervált, melyek egy része az idők során elpusztult, de néhány még ma is megtalálható az intézetben.

1851 után lesz a kórbonctan rendes szigorlati tárgy, az intézet pedig az Ujvilág utcai épületben kap szobát, melyben múzeumi készítményeit helyezte el Arányi. 1860-ban nyilvános rendes tanárrá nevezik ki, 1864-ben megírja az első magyar nyelvű kórbonctan könyvet („A kórbonctan elemei”).

1870-től már az egyetemen működött Scheuthauer Gusztáv (1832—1894), mint a kórszövettan nyilvános rendkívüli tanára, aki 1874-től átvette a Kórbonctani Intézet vezetését. A Scheuthauer Gusztáv intézet ekkor a Mária u. 47. épületbe került. Váratlan halála után rövid ideig (megbízottként), korábbi helyettese, Pertik Ottó vezette (1894-1895) az intézetet.

1895-ben Genersich Antal nyerte el a tanszékvezetői kinevezést (1895-1913), az akkor már I.sz. Kórbonctani Intézet élére, ugyanis a megnövekedett hallgatói létszám miatt ekkortól már két tanszéket állítottak fel. A századfordulón költözött az intézet a ma is meglévő helyére, a belső klinikai telepen az 1875-1878-ben az anatómia számára készült épületbe.

Intézetvezetők:

Buday Kálmán  
Balogh Ernő 
Baló József
Juhász Jenő (mb) 
Lapis Károly  
Szende Béla   
Kopper László 
Matolcsy András  
1913-1934
1934-1945
1946-1967
1967-1968
1968-1993
1993-2001
2001-2007
2007-

 A kivonathoz használt forrás: A magyar patológia története, szerk: Bodó, Honti, Sugár, Tanka (Medicina)