Betűméret: A A A

Publikációk

A KUTATÁS TÉMÁJÁHOZ SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

 

2020

 

Papp N., Koncz Sz., Kostyalik D., Kitka T., Petschner P., Vas Sz., Bagdy Gy.

Acute 5-HT2C receptor antagonist SB-242084 treatment affects EEG gamma band activity similarly to chronic escitalopram

Frontiers in Pharmacology 10:1636 (2020)

Link: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fphar.2019.01636/full

Az elektroenkefalográfiával (EEG) mérhető agyhullámok közül az ún. gamma oszcillációk és a depresszió kapcsolatát egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá. Ennek a kapcsolatnak szerepe lehet a depresszió kezelésére használt gyógyszerek, az antidepresszánsok hatásában is. Az escitalopram a gyakran felírt antidepresszánsok közé tartozik, míg az eltérő hatásmechanizmusú SB-242084 vegyületről még keveset tudunk, bár már felmerült antidepresszáns hatása. Kutatásunkban ezért többféle modellben azt vizsgáltuk, hogyan hat ez a szer a gamma oszcillációkra az escitalopramhoz képest (melyet 3 hétig, azaz krónikusan adagoltunk), különböző alvási és ébrenléti állapotokban. Eredményeink azt mutatták, hogy az SB-242084 és a krónikus escitalopram hatásai a gamma oszcillációkra hasonlóak voltak, ami az SB-242084 antidepresszánsként való alkalmazhatóságát valószínűsíti.

 

2019

 

Dutta A., McKie S., Downey D., Thomas E., Juhász G., Arnone D., Elliott R., Williams S., Deakin J.F.W., Anderson I.M.

Regional default mode network connectivity in major depressive disorder: modulation by acute intravenous citalopram.

Translational Psychiatry 9:116 pp. 1-9 p. (2019)

Link: https://www.nature.com/articles/s41398-019-0447-0.pdf

Különböző agyterületek egymással kapcsolódva, azaz hálózatokat alkotva dolgozzák fel a központi idegrendszerbe jutott információkat. Számos korábbi vizsgálat utalt arra, hogy a depresszió kialakulásában szerepet játszik az agynak az a speciális hálózata, mely nyugalomban mutat aktivitást. Vizsgálataink igazolták, hogy az agy nyugalmi hálózata eltérően működik depressziós személyekben az egészségesekhez képest. Kimutattuk, hogy a depressziósokra jellemző tépelődés, rágódás összefügg ezekkel az eltérésekkel. Érdekes módon, amikor az agy egyik ingerületátvivő anyagának, a szerotoninnak a szintjét antidepresszáns infúzióval megváltoztattuk ellentétes hatást észleltünk a depressziós és egészséges személyekben. Mindez további magyarázatot ad arra, hogy a depressziósokban észlelt szerotonin ingerület átvitel eltérései hogyan járulhatnak hozzá a depresszió kialakulásához.

 

Eszlári N., Petschner P., Gonda X., Baksa D., Elliott R., Anderson I.M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juhász G.

Childhood Adversity Moderates the Effects of HTR2A Epigenetic Regulatory Polymorphisms on Rumination.

Frontiers in Psychiatry 10: 394. (2019)

Link: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2019.00394/full

A gyermekkori bántalmazás részben a negatív élményeinken való rágódáson keresztül vezet depresszióhoz. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a gyermekkori bántalmazás nem egyforma valószínűséggel vezet rágódáshoz: hatását befolyásolja egy olyan gén variációja, amelyik a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag egyik felvevő receptorát kódolja. A talált összefüggés ráadásul nem kizárólag a depressziónak köszönhető, vagyis szerepe lehet további, rágódáshoz köthető betegségek biológiájában is.

 

Szabó E., Galambos A., Kocsel N., Édes A.E., Pap D., Zsombók T., Kozák L.R., Bagdy G., Kökönyei G., Juhász G.

Association between migraine frequency and neural response to emotional faces: An fMRI study.

NeuroImage: Clinical 22: 1-9. (2019)

Link: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2213158219301408?dgcid=rss_sd_all

Kutatásunkban azt találtuk, hogy félelmet tükröző arcok nézése közben a migrénnel diagnosztizált résztvevőink fokozott agyi aktivitást mutattak olyan régiókban, amelyek (részben) a figyelmi folyamatokért felelősek. A másik fontos eredménye a vizsgálatunknak az volt, hogy a migrénes rohamok gyakorisága nemcsak a negatív, hanem a pozitív arcokra is fokozottabb agyi aktivitásválasszal társult. Összességében tehát eredményeink arra utalnak, hogy érzelmi ingerekre, függetlenül attól, hogy azok kellemetlenek vagy sem, a migrénes személyek érzékenyebbek, és ez a fokozott érzékenység pedig hozzájárulhat a migrénes roham kialakulásához.

 

Kocsel N., Galambos A., Szabó E., Édes A.E., Magyar M., Zsombók T., Pap D., Kozák L.R., Bagdy G., Kökönyei G., Juhász G.

Altered neural activity to monetary reward/loss processing in episodic migraine.

Scientific Reports 9:5420 (2019)

Link: https://www.nature.com/articles/s41598-019-41867-x

Ebben a tanulmányban mutattuk be, hogy a migrénesek és nem fejfájós személyek között jelentős különbségek vannak a jutalom feldolgozásával összefüggő agyi aktivációk esetén. A migrénesek körében ez azzal is összefüggött, hogy milyen közel volt az utolsó migrénes roham a vizsgálat idejéhez. Pontosabban, minél közelebb volt az utolsó roham, annál alacsonyabb aktivációt mutatott számos vizuális feldolgozásért felelős agyi régió. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos működésmódok (pl. a jutalom feldolgozása) esetében feltételezhető, hogy a migrénes roham közeledtével, vagy éppen közvetlenül utána máshogyan működhet az agy.

 

Galambos A., Szabó E., Nagy Z., Édes A.E., Kocsel N., Juhász G., Kökönyei G.

A systematic review of structural and functional MRI studies on pain catastrophizing.

Journal of Pain Research 12: 1155-1178. (2019)

Link: https://www.dovepress.com/articles.php?article_id=45083

A fájdalom katasztrofizálása, azaz a fájdalom felnagyítása, a fájdalomélményen való rágódás és a fájdalommal kapcsolatban megélt tehetetlenség, fontos szerepet játszhat a krónikus vagy az ismételten megjelenő (pl. migrénes) fájdalomban. Ebben az összefoglaló tanulmányban arra kerestük a választ, hogy miért járhat fokozottabb fájdalomészleléssel, több gyógyszerhasználattal, rosszabb terápiás kimenetellel az, ha valaki katasztrofizálja a fájdalomélményét. Olyan agyi képalkotó (strukturális vagy funkcionális mágneses rezonancia) eljárással végzett kutatásokat kerestünk, ahol a fájdalomkatasztrofizálást is mérték. Az eredmények arra utalnak, hogy a fájdalomkatasztrofizálással olyan agyi területek mutatnak kapcsolatot, amelyek a fájdalom észlelésében és szabályozásában vesznek részt.

 

Kökönyei G., Galambos A., Édes A.E., Kocsel N., Szabó E., Pap D., Kozák L.R., Bagdy G., Juhász G.

Anticipation and violated expectation of pain are influenced by trait rumination: An fMRI study.

Cognitive Affective & Behavioral Neuroscience 19: pp. 56-72. (2019)

Link: https://link.springer.com/content/pdf/10.3758%2Fs13415-018-0644-y.pdf

Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a rágódásra való hajlam összefüggésben van-e a fájdalmas ingerek feldolgozásával. Az egyik legizgalmasabb eredményünk az lett, hogy akik hajlamosak voltak a rágódásra, azok nehezen vették észre, ha negatív elvárásaikkal ellentétes dolog történik, vagyis ha az általuk várt fájdalmas inger elmarad. Ez azért különösen érdekes eredmény, mert rámutat arra, hogy a rágódó személyek miért ragadhatnak benne könnyen a negatív gondolataikban.

 

Gonda X., Petschner P., Eszlári N., Baksa D., Édes A.E., Antal P., Juhász G, Bagdy G.

Genetic variants in major depressive disorder: From pathophysiology to therapy.

Pharmacology & Therapeutics 194: 22-43. (2019)

Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30189291

A depresszió világszerte több mint 300 millió embert érint, és az egészségkárosodás egyik vezető oka. Jelenleg a depresszió kezelésében alkalmazott gyógyszereink hatékonysága elmarad a kívánatostól, a páciensek több mint 30%-a nem reagál egyik gyógyszerre sem. Emellett a depresszió nem egyetlen betegséget jelöl, hanem számos egymástól jelentősen különböző tünetegyüttes közös neve. Az elmúlt több évtizedes kutatás ellenére továbbra is keveset tudunk a depresszió, illetve a depresszió különféle altípusainak és megnyilvánulási formáinak genetikai hátteréről. Az alaposabb feltárás lehetővé tenné nemcsak a depresszió pontosabb megértését, de a különböző típusok közti biológiai különbségek feltárását is, emellett új terápiás célpontok “felfedezését”. Mindezek segíthetnék új és személyre szabottan választható gyógyszerek alkalmazását a depresszió kezelésére. Összefoglaló tanulmányunk a depresszió genetikai hátterével kapcsolatos ismereteink áttekintésemellett e kutatás nehézségeit és kérdéseit is körbejárja.

 

Gonda X., Petschner P., Eszlári N., Sütöri S., Gál Z., Koncz S., Anderson I.M., Deakin B., Juhász G, Bagdy G.

Effects of Different Stressors Are Modulated by Different Neurobiological Systems: The Role of GABA-A Versus CB1 Receptor Gene Variants in Anxiety and Depression.

Frontiers in Cellular Neuroscience 13: 138. (2019)

Link: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fncel.2019.00138/full

A depresszió hátterében a környezeti és genetikai hatások, illetve a kettő közti kölcsönös kapcsolat egyaránt szerepet játszik. A kutatásokban sokáig ennek ellenére gyakran figyelmen kívül hagyták a környezeti stressz szerepét. Továbbá nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a különféle időben ható, ideig tartó, különböző súlyosságú vagy típusú stressztényezők hatása eltérő lehet, illetve ezt a hatást eltérő gének közvetítik. Ebben a vizsgálatunkban négy különféle stressz-típus, a súlyos anyagi nehézségek, a bensőséges kapcsolatokban jelentkező problémák, a személyes problémák, illetve a társas hálóval kapcsolatos események esetében néztük meg, hogy hatásuk hogyan függ össze két neurobiológiai rendszer genetikájával, vagyis a GABA-A receptor, illetve az endokannabinoid1 receptor génjének egy-egy variánsával. 

 

Baksa D., Gonda X., Eszlári N., Petschner P., Ács V., Kalmár L., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juhász G.

Financial Stress Interacts With CLOCK Gene to Affect Migraine.

Frontiers in Behavioral Neuroscience 13: 284. (2019)

Link: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2019.00284/full

A szervezetünk környezethez való alkalmazkodásában játszanak fontos szerepet a biológiai ritmusok – ezek egyike az ún. cirkadián ritmus, a nagyjából 24 órás ciklus, ami genetikai szabályozás alatt áll. Tanulmányunkban egy ilyen cirkadián génnek a kapcsolatát vizsgáltuk különféle stressz tényezőkkel (gyerekkori rossz bánásmód, közelmúltbeli negatív életesemények, pénzügyi nehézségek) összefüggésben a migrén hátterében, és érdekes módon csak a pénzügyi stressz esetén jelent meg statisztikailag jelentős összefüggés. Értelmezésünk szerint a krónikus stresszt okozó pénzügyi nehézségek a cirkadián ritmus módosításán keresztül befolyásolhatják a migrén kialakulásának a kockázatát.

 

Baksa D., Gecse K., Kumar S., Tóth Z., Gál Z., Gonda X., Juhász G.

Circadian Variation of Migraine Attack Onset: A Review of Clinical Studies.

BioMed Research International 4616417 (2019)

Link: http://downloads.hindawi.com/journals/bmri/2019/4616417.pdf

Az összefoglaló tanulmány a migrénes rohamok kialakulásának napszaki megoszlását vizsgáló tanulmányok eredményeit gyűjti össze, rámutatva az eredmények ellentmondásosságára: a rohamok kialakulásában gyakran azonosított kora reggeli vagy hajnali csúcspont mellett mások délutáni csúcspontot találtak, illetve többen két napszaki csúcspontot tudtak azonosítani. A cikkben összefoglaltuk a kapcsolódó kutatások módszertani eltéréseit és a felmerülő magyarázó elméleteket is (pl. a hipotalamusz lehetséges működési zavara, az alvás szakaszaival való kapcsolat, stb.).

 

Édes A.E., McKie S., Szabó E., Kökönyei G., Pap D., Zsombók T., Hullám G., Gonda X., Kozák L.R., McFarquhar M., Anderson I.M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juhász G.

Spatiotemporal brain activation pattern following acute citalopram challenge is dose dependent and associated with neuroticism: A human phMRI study.

Neuropharmacology 2019: 107807 (2019)

Link: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0028390819303697?via%3Dihub

Napjainkban a legelterjedtebb gyógyszereink a depresszió és a szorongásos zavarok kezelésére az antidepresszánsok közé tartozó, ún. SSRI-ok, vagyis szelektív szerotonin visszavétel gátlók. Bár hatékonyságukat igazolta az elmúlt évtizedek tapasztalata, a hatásuk pontos háttere a mai napig nem ismert. Tanulmányunkban ezért arra kerestük a választ egy agyi képalkotó eljárás, a funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (röviden fMRI) segítségével egészséges önkéntesekben, hogy egy gyakran alkalmazott SSRI, a citalopram milyen agyterületeket aktivál akut alkalmazás során, tehát mely agyterületek játszhatnak szerepet a gyógyszermolekula hatásában. A vizsgálat során számos érzelemszabályozásban résztvevő agyi régió aktivációját figyeltük meg. Bizonyos agyterületeken dózisfüggés is azonosítható volt: vagyis minél nagyobb volt a citalopram adagja, annál erősebb aktivációt mutatott az adott agyterület. Továbbá a citalopram hatására jelentkező agyi aktiváció összefüggést mutatott az érzelmi labilitással (neuroticizmus) is, ami a depresszió kialakulásának kockázatát befolyásoló személyiségvonás.

 

Édes A.E., McKie S., Szabó E., Kökönyei G., Pap D., Zsombók T., Magyar M., Csépány E., Hullám G., Szabó A.G., Kozák L.R., Bagdy G, Juhász G.

Increased activation of the pregenual anterior cingulate cortex to citalopram challenge in migraine: an fMRI study.

BMC Neurology 19(1): 237. (2019)

Link: https://bmcneurol.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12883-019-1478-0

A migrénes fejfájás háttere a mai napig nem teljesen tisztázott, ugyanakkor számos sikeresen alkalmazható készítményünk van a rohamok oldására. A szerotonin egyike a migrénben is szereppel bíró ingerületátvivő anyagoknak (idegen szóval: neurotraszmitter).  Vizsgálatunkban ezért annak a megfigyelését céloztuk meg, hogy a szerotonin agyi szintjének megnövekedésekor milyen változások következnek be egy, a fájdalom szabályozásában fontos agyterület, a pregenuális elülső cinguláris kéreg (röviden: pACC) aktivitásában. Az eredményeink szerint az emelkedett szerotonin szint a fájdalomra adott érzelmi reakcióban szerepet játszó pACC fokozott aktivációját idézi elő migrénesekben, ami hozzájárulhat a visszatérő migrénes rohamokhoz és a fokozott stresszérzékenységhez migrénben.

 

Gecse K., Bagdy G., Juhász G.

[Significance of the endocannabinoid system in migraine.]

Neuropsychopharmacologia Hungarica 21(1): 12-18. (2019)

Link: https://epa.oszk.hu/02400/02454/00073/pdf/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_012-018.pdf

A rövid összefoglaló tanulmány a szervezetben megtalálható endokannabinoid rendszer jelentőségét foglalja össze a migrén hátterében. Az endokannabinoid rendszer fontos szabályozó szerepet tölt be az emberi szervezet különböző élettani funkcióiban, többek között az étvágy, a tanulás, a stresszre adott válasz és a fájdalomérzet kialakításában. Számos kutatás során az endokannabinoid rendszer alulműködését figyelték meg migrénben, ennek ellenére a kapcsolódó gyógyszerfejlesztések a mai napig sikertelennek bizonyultak. A migrénesek igen változatos betegcsoportot képeznek, ezért a kutatások fontos szempontja a személyre szabott orvoslás fejlesztése, különböző migrénes alcsoportok azonosítása. Az endokannabinoid rendszer fontos jelölt lehet egy olyan migrénes célcsoport meghatározásában, akik körében az endokannabinoid rendszer működését befolyásoló gyógyszermolekula jó hatással és minimális mellékhatással fejleszthető.

 

2018

 

Papp N., Vas Sz., Bogáthy E., Kátai Z., Kostyalik D., Bagdy Gy.

Acute and chronic escitalopram alter EEG gamma oscillations differently: relevance to therapeutic effects

European Journal of Pharmaceutical Sciences 121: 347-355 (2018)

Link: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0928098718302689

Az elektroenkefalográfiával (EEG) mérhető agyhullámok közül az ún. gamma oszcillációk és a depresszió kapcsolatát egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá. Ennek a kapcsolatnak szerepe lehet a depresszió kezelésére használt gyógyszerek, az antidepresszánsok hatásában is. Az escitalopram gyakran felírt antidepresszáns, melynek klinikai hatásai eltérnek a kezelés kezdetén, illetve hosszabb távú adagolás során. Kutatásunkban ezért azt vizsgáltuk, hogyan hat a szer egyszeri, illetve 3 hétig tartó adagolás után a gamma oszcillációkra különböző alvási és ébrenléti állapotokban. Eredményeink azt mutatták, hogy az egyszeri és a 3 hetes kezelést követően a gamma oszcillációk is eltérően alakultak. Ezek a hatások összefüggésben állhatnak a terápiás és/vagy mellékhatások kialakulásával.

 

Hökfelt T., Barde S., Xu Zhi-Qing D., Kuteeva E., Ruegg, J., Le M.E., Risling M., Kehr J., Ihnatko R., Theodorsson E., Palkovits M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juhász G., Prud’homme H.J., Mechawar N., Diaz-Heijtz R., Ögren S.O.

Neuropeptide and Small Transmitter Coexistence: Fundamental Studies and Relevance to Mental Illness.

Frontiers in Neural Circuits 12:106 pp. 1-40. (2018)

Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6309708/pdf/fncir-12-00106.pdf

Az idegsejtek egészséges működéséért és kommunikációjáért nem csak a hagyományos ingerületátvivő anyagok felelősek, hanem a néhány aminósavból álló úgynevezett neuropeptidek is fontos szerepet töltenek be. Ez a tanulmány a galanin nevű neuropeptidről és ennek receptorairól szóló ismereteket foglalja össze. A galanin az emberi agy azon területén termelődik főként, melynek jelentős szerepe van a szervezetet ért stresszhatások feldolgozásáért. Így a galanin rendszer megfelelő működése megakadályozhatja a stressz okozta kimerülést, míg elégtelen vagy túlzott működése depreszióhoz vezethet. Mindezek alapján fontos a galanin és más neuropeptidek hatásának alaposabb megértése, hogy új gyógyszeres kezelési lehetőségeket dolgozhassunk ki.

 

Csépány É., Tóth M., Gyüre T., Magyar M., Bozsik G., Bereczki D., Juhász G., Ertsey C.

The validation of the Hungarian version of the ID-migraine questionnaire.

Journal of Headache and Pain 19:106 pp. 1-8. (2018)

Link:  https://thejournalofheadacheandpain.biomedcentral.com/articles/10.1186/s10194-018-0938-z

Világszerte kevés migrénes beteget diagnosztizálnak és kezelnek megfelelően, ezért célunk volt a migrén felismerésének javítása hazánkban. Munkacsoportunkkal az eredetileg angol nyelven létrehozott, majd számos más nyelven is elkészült, a migrén felismerését segítő „Identification of Migraine Questionnaire” (ID-Migraine kérdőív) magyar nyelvre történő átdolgozását végeztük el. A kérdőív megfelelő jóság-mutatókkal bírt. Reményeink szerint a kérdőív használata segítséget jelenthet a jövőben a szakellátásban és az alapellátásban dolgozó orvosoknak egyaránt a migrén mielőbbi felismerésében, illetve hasznos lehet a kutatások során is.

 

Gonda X., Hullám G., Antal P., Eszlári N., Petschner P., Hökfelt T.G., Anderson I.M., Deakin J.F.W., Juhász G., Bagdy G.

Significance of risk polymorphisms for depression depends on stress exposure.

Scientific Reports 2; 8(1):3946. (2018)

Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5834495/pdf/41598_2018_Article_22221.pdf

Napjainkban egyre inkább azt gondoljuk, hogy a depresszióban szerepet játszó gének legnagyobb része nem önmagban, közvetlenül vezet a depresszió kialakulásához, hanem a stresszel összefüggésben hat, és a stressz iránti érzékenység befolyásolásával eredményezi a betegség kockázatának növekedését. Ennek ellenére számos genetikai kutatásban nem veszik figyelembe a környezeti stressz hatását, ami azt is eredményezi, hogy egyes fontos gének hatását nem észlelik. Ezért ebben a vizsgálatban megnéztük, hogy hét, a depresszióval korábban már összefüggésbe hozott gén mekkora hatással van a depressziós tünetek súlyosságára attól függően, hogy a személyek milyen súlyosságú stressznek voltak kitéve az elmúlt év során. Stressz nélkül a vizsgált gének közül egyetlen egynek sem volt mérhető hatása, közepes súlyosságú illetve súlyos stressz esetén azonban már jól mérhető hatásokat figyeltünk meg. E kutatásunk így tovább finomítja a depresszió hátterében szerepet játszó gén-környezet összefüggésekkel kapcsolatos ismereteinket.

 

2017

 

Kocsel N, Szabó E, Galambos A, Édes A, Pap D, Elliott R, Kozák LR, Bagdy G, Juhász G, Kökönyei G.

Trait Rumination Influences Neural Correlates of the Anticipation but Not the Consumption Phase of Reward Processing.

Frontiers in Behavioral Neuroscience (2017)

Link: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2017.00085/full

Az feltételeztük, hogy minél inkább jellemző valakire az, hogy a negatív eseményeken rágódik, annál erőteljesebben reagál a kellemetlen (pl. veszteséget) előrejelző ingerre. Az eredmények megerősítették ezt a feltételezésünket, rámutatva arra, hogy a rágódás a jövőbeli (negatív) eseményekre való felkészülést is befolyásolhatja.

 

2016

 

Eszlari N Kovacs D Petschner P Pap D Gonda X , Elliott R , Anderson IM , Deakin JF , Bagdy G Juhasz G

Distinct effects of folate pathway genes MTHFR and MTHFD1L on ruminative response style: a potential risk mechanism for depression.

 TRANSLATIONAL PSYCHIATRY 6: p. e745. 8 p. (2016)

A stresszre sokféleképpen reagálhatunk: például rágódhatunk tehetetlenül, egyfolytában a kiváltó eseményeken, és saját rosszkedvünkön. A folát (folsav) anyagcseréje nem csupán a magzati fejlődésben, hanem a depresszióban, és a rágódáshoz hasonló mentális rugalmatlanságban is szerepet játszik. Jelen tanulmányban pedig kimutattuk, hogy egy olyan, folátanyagcseréhez köthető gén függ össze a rágódással mind a magyar, mind a brit résztvevőink körében, ami a sejtek légzésében kulcsszerepet játszó sejtszervecskében, a mitokondriumban fejti ki hatását. Sőt, ennek az összefüggésnek a depresszióban is szerepe lehet.

 

Kökönyei G., Szabó E., Kocsel N., Édes A.E., Eszlári N., Pap D., Magyar M., Kovács D., Zsombók T., Elliott R., Anderson I.M., William Deakin J.F., Bagdy G., Juhász G.

Rumination in migraine: Mediating effects of brooding and reflection between migraine and psychological distress.

Psychology & Health 31(12): 1481-1497. (2016)

Link: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08870446.2016.1235166

Migrénben a depresszív hangulat, illetve a szorongásos tünetek gyakrabban fordulnak elő. Ennek hátterében sok minden állhat, jelen tanulmányban magyar és angol mintán arra kerestük a választ, hogy a rágódásra való hajlam egyike lehet-e a magyarázótényezőknek. Az eredmények azt mutatták, hogy a migrénes fejfájással küzdők több negatív érzelmi tünetről számoltak be, és ennek hátterében (részben) az állt, hogy inkább hajlamosak voltak passzívan (azaz nem a megoldást keresve) tépelődni a negatív érzelmi állapotaikon.

 

A KUTATÁS TÉMÁJÁHOZ LAZÁBBAN KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

 

2020

 

Virág D., Király M., Drahos L., Édes A.E., Gecse K., Bagdy G., Juhász G., Antal I., Klebovich I., Dalmadi Kiss B., Ludányi K.

Development, validation and application of LC-MS/MS method for quantification of amino acids, kynurenine and serotonin in human plasma.

Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis 180: 113018. (2020)

Link: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0731708519319983?via%3Dihub

A szervezet számára idegen anyagok, az ún. xenobiotikumok mellett kevesebb figyelmet kap a szervezetben jelen lévő (endogén) kémiai anyagok vizsgálata migrénben. Ezért kutatásunk során nyolc darab, migrénben valószínűsíthetően szereppel bíró endogén anyag egymás melletti meghatározására alkalmas módszer fejlesztését tűztük ki célul. A módszer hatékonynak bizonyult nagyjából 850 vérplazma minta esetében. Kutatásunk hozzájárulhat a migrén hátterének mélyebb megértéséhez, illetve új, az endogén anyagokat is magukba foglaló irányelvek kidolgozásához.

 

2019

 

Eszlári N., Millinghoffer A., Petschner P., Gonda X., Baksa D., Pulay A.J., Réthelyi J.M., Breen G., Deakin J.F.W., Antal P., Bagdy G., Juhász G.

Genome-wide association analysis reveals KCTD12 and miR-383-binding genes in the background of rumination.

Translational Psychiatry 9:119 pp. 1-12 p. (2019)

Link: https://www.nature.com/articles/s41398-019-0454-1.pdf

A saját negatív hangulatunkon való rágódásnak két fajtája van: az érzelmileg semleges töprengés, valamint a további hangulatunk szempontjából igen káros, passzív és mélabús tépelődés. Bár a rágódás genetikai hátterében egy-egy gént már vizsgáltak, a mi vizsgálatunk volt az első, amelyik a teljes genomunkban, azaz genetikai állományunkban térképezte fel a lehetséges géneket és génhalmazokat. A rágódás, a töprengés és a tépelődés genetikai hátterét egyaránt vizsgáltuk. Eredményül olyan géneket kaptunk, amelyek korábbi kutatásokban számos pszichiátriai betegséggel, valamint az agyfejlődés és agyműködés egyes tényezőivel is összefüggtek.

 

Gál Z., Huse R.J., Gonda X., Kumar S., Juhász G., Bagdy G., Petschner P.

[Anxiety and depression – the role of blood-brain barrier integrity]

Neuropsychopharmacologia Hungarica 21(1): 19-25. (2019)

Link: https://epa.oszk.hu/02400/02454/00073/pdf/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_019-025.pdf

 

Hullám G., Antal P., Petschner P., Gonda X., Bagdy G., Deakin B., Juhász G.

The UKB envirome of depression: from interactions to synergistic effects

Scientific Reports 9(1): 9723. (2019)

Link: https://doi.org/10.1038/s41598-019-46001-5

 

Kumar S., Gál Z., Gonda X., Huse R.J., Juhász G., Bagdy G., Petschner P.

Transcriptomic changes following chronic administration of selective serotonin reuptake inhibitors: a review of animal studies.

Neuropsychopharmacologia Hungarica 21(1): 26-35. (2019)

Link: https://epa.oszk.hu/02400/02454/00073/pdf/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_026-035.pdf

 

Lazáry J., Eszlári N., Juhász G., Bagdy G.

A functional variant of CB2 receptor gene interacts with childhood trauma and FAAH gene on anxious and depressive phenotypes.

Journal of Affective Disorders 257: 716-722. (2019)

Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31382124

 

2018

 

Szorongás és depresszió – a vér-agy gát integritásának szerepe

Gál Zsófia, Robin J. Huse, Gonda Xénia, Sahel Kumar, Juhász Gabriella, Bagdy György és Petschner Péter

Korábbi tanulmányok eredményei alapján a vér-agy gátnak – mint a keringési- és az idegrendszer közötti határnak – fontos szerepe lehet a depresszió és a szorongás kialakulásában is. Ahhoz, hogy  a gyógyszeres terápia hatékonyabbá váljon, rendkívül fontos megismerni e két mentális betegség biológiai vonatkozásait, a szervezetben előidézett változásokat. Rövid összefoglalónkban ennek a kapcsolatnak a szakirodalmi hátterét tekintjük át.