250 év – 250 esemény

Mária Terézia királynő ezen a napon kiadott diplomája a Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított nagyszombati egyetemet jezsuita rendi intézményből királyi rangra emelte, és egyúttal megteremtette a szükséges anyagi alapot a mai Semmelweis Egyetem jogelődjének számító orvosi kar megalapításához.

Kép: Mária Terézia, Martin van Meytens 1759. forrás: Wikimédia

Öt tanszékkel indult meg az orvosi kar működése a nagyszombati egyetemen: az élettan és gyógyszertani tanszéket (Physiologia et materia medica) Prandt Ádám Ignác, az anatómia vagy bonctan tanszéket Trnka Vencel, a sebészeti és szülészeti tanszéket (Chirurgia et ars obstetriciae) Plenck József Jakab, a botanika és kémia tanszéket (Chemia et Botanica) Winterl Jakab József, valamint az általános kórtan és különös kór- és gyógytan tanszéket (Pathologia et praxis medica) Shoretits Mihály vezette. Utóbbi jelentette a voltaképpeni klinikumot.

Kép: A nagyszombati egyetem, Dörre Tivadar rajza. Forrás: MEK OSZK

Elindult a nagyszombati orvosi karon a gyógyszerészek képzése, miután 1771. szeptember 12-én megjelent az első rendelkezés, amely egyértelműen foglalkozik a gyógyszerészekkel.

Illusztráció: Gömöry Károly "Szent lélekhez" címzett patikája a XIX. sz. elején - kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

Van Swieten halála után Anton Störck vette át a birodalmi egészségügy, és így az orvosképzés ügyeit, aki új tanulmányi és szigorlati rendet adatott ki a monarchia összes orvosi karára vonatkozóan. A rendelet 1774 augusztus 9-i keltezésű, azonban október 3-án hagyták jóvá, nyomtatásban pedig 1775-ben látott napvilágot és lépett életbe. A rendelete 5 évben szabta meg az orvosképzés idejét, amelyet korábban van Swieten felfogása szerint nem szabályoztak.

Kép: Mannoviz Leopold sebészoklevele 1776.

A Störck által kezdeményezett tanulmányi reform fogalmazta meg először határozottan – a vizsgakötelezettségen kívül –, hogy a gyógyszerészhallgatók kötelesek botanika, kémia és gyógyszertan órákat látogatni. Ugyancsak ekkor rögzítik írásban, hogy a gyógyszerészhallgatókat be kell vezetni az egyetemi matrikulába (anyakönyv) és részesíteni kell őket a kar minden jogában, vagyis teljes jogú egyetemi polgárrá váltak.

Kép: az 1776-os tanrend az egyetem Központi Levéltárában

Az orvosi kar is elhagyta Nagyszombat városát. Bár a döntés már 1769 végén megszületett az egyetem Budára költöztetéséről, azonban a budai palota átalakítási munkálatainak végeztével csak ebben az évben kerülhetett az egyetem, és vele együtt az orvosi kar is az ország közepébe. Az egyetem Budára helyezésével az orvostanhallgatók betegágy melletti gyakorlati kiképzése is lehetővé vált.

Kép: A budai királyi palota a XVIII. században. Alt J. A. kőnyomata Raussmann rajza után. Forrás: MEK OSZK

Mária Terézia kiadta az egyetem „Magna Chartájának” is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait. A rendeletben az intézményt már Budai Királyi Egyetem néven említik.

Kép: Diploma Inaugurale

Az orvoskar átvette a bölcsészeti kartól a leíró vagy különös természetrajz (historia naturae specialis) katedráját, amely 1850-ben került el ismét a kartól. A tanszék feladata az állat- és ásványtan oktatása volt.

Kép: ásványtani oktatótábla

II. József személyes rendelkezése nyomán átalakult a sebészeti képzés. Ettől kezdve a sebészmesterek több tantárgyat együtt tanultak az orvostanhallgatókkal. Az egyesített orvos- és sebészképző tanrendet 4 éves képzési időben határozta meg, amibe azonban a gyakorlati szülészet elsajátításának idejét nem számították bele. A falusi/polgári sebészek ennél rövidebb képzésben részesültek.

Kép: egy 1750-ben kiadott sebészeti tankönyv oktató táblája

Önállóvá vált a mai napig működő élettani (physiologia) tanszék, amelyet a felsőbb bonctannal egyesítettek. A tanszék professzorává Rácz Sámuelt nevezték ki, míg az élettanról leválasztott gyógyszertan és a kórtan tanszékek egyesültek (Pathologia generalis) Prandt Ádám Ignác vezetése alatt. A tanszék ebben az időszakban nem a mai értelemben vett "intézetet" jelentette, csak magát a tantárgyat és egy-egy tanár pedig általában több tárgyat is előadott, melyet időnként egymás között cserélgettek is.

Kép: érvágó zsebtár (többek között a vérnyomás csökkentésére)

Rácz Sámuel, az egyetem rektori tisztségét is betöltő orvosprofesszora 1789-ben adta ki a legelső magyar nyelvű élettan könyvet „A physiologiának rövid sommája” címmel elsősorban a nemzeti nyelveken (magyar és német) tanuló sebészhallgatók részére. A könyv egyben a legelső magyar nyelvű egyetemi tankönyvnek is tekinthető.

Az 1791/92. tanévben önálló tantárgyként indult el a különös gyógytan (therapia specialis) tanítása is. Első tanára a helyettesként belgyógyászatot is tanító Schönbauer József Antal lett. A tárgyat 1812 után a belgyógyászat tanára tanította, majd 1850-ben megszűnt.

Kép: XVIII. századi orvosi tankönyv illusztrációja

Bene Ferenc vezette be, illetve terjesztette el Magyarországon az Edward Jenner-féle himlőoltást. A vakcinálás során tehénhimlővel oltották be a pácienseket, akik így ellenállóvá váltak a fekete himlővel szemben is, amely Európában évente átlagosan 400 ezer ember halálát okozta.

A szemészetet leválasztották a sebészeti tanszékről és Ágoston Elek vezetése alatt a szülészettel közös tanszékbe tömörítették.

Kép: orvosi tankönyv szemészeti oktatótáblájának részlete

Személyében szétválik az orvostanhallgatóknak és a sebészeknek szóló belső bajok kór- és gyógytana oktatása. Prandt Ádám Ignác vezette az orvostanhallgatók tanszékét (már 1792-től), míg a sebészek tanszékének Széky (Stulfa) Péter lett a vezetője. 1872-től az előbbi I. belgyógyászati tanszék, utóbbi II. belgyógyászati tanszék néven működött tovább.

Illusztráció: orvosi tankönyv oktatótáblája az idegekről a XVIII. századból

Az önálló szülészeti tanszék vezetésével Frankenburg Jakabot bízta meg az uralkodó, ezzel létrejött a mai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elődje.

Illusztráció: szülészeti műszerláda a XVIII. sz. végéről

I. Ferenc 1819-ben készíttette el a pesti egyetem számára az egy rektori és négy dékáni láncból álló sorozatot, amit 1820. május 18-án, ünnepélyes keretek között adtak át az egyetem vezetőinek. A medálok közepébe foglalt arany érmén az adományozó profilja látható. Az orvoskari lánc másolatát viseli az ünnepségeken ma is a Semmelweis Egyetem rektora, valamint a dékánok és a Doktori Tanács elnöke a talár felett.

Kép: eredeti dékáni lánc Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az orvoskari könyvtárat 1828-ban Schordann Zsigmond egyetemi tanár kezdeményezésére a budapesti orvosi kar professzorai alapították. A könyvtár kezdetben, hely szűkében Schordann saját lakásán működött. 1861-ben, Semmelweis Ignác könyvtárossága első évében költöztette át a könyvtárat az akkori központi orvoskari épületbe (Hatvani utca). A könyvállomány java részét a tanártestületi tagok (Bene Ferenc, Csausz Márton, Schordann Zsigmond és Sauer Ignác ) adományai tették ki. Több költözés után a könyvtár 1884-ben került az Üllői úti főépületbe és 2009-ben a jelenlegi helyére, a Mikszáth Kálmán tér 5. szám alatti épületbe.

Megjelent az első, hosszabb időn át élő magyar nyelvű orvosi szaklap, a Bugát Pál szerkesztette Orvosi Tár, amely 1848-ban jelent meg utoljára. A lapnak komoly érdeme volt a magyar orvosi szaknyelv kialakításában.

Bécsi fogorvosi tanulmányai után Nedelkó Döme jogot kapott a fogászat egyetemi, fizetés és cím nélküli tanítására. Nedelko előadásaival kapcsolatban száj- és fogbetegek részére járóbeteg-rendelést tartott fenn, ez tekinthető a későbbi Fogászati Intézet elődjének. 1882-es halála után a tárgy oktatása megszűnt.

Kép: 1829-es fogászati tankönyv oktató táblája

Mindössze néhány hónappal a bostoni Massachusetts Hospital-beli első kísérlet után Balassa János a pesti egyetemen nagy nyilvánosság előtt négy önként jelentkezőn sikeresen próbálta ki az éternarkózist, amit ebben az időben még kénégény-bódításnak neveztek. A legelső magyarországi altatásos műtétet egy nappal később Schoepf-Merei Ágost végezte el egy négyéves kisfiún.

Kép: balra Schoepf-Merei Ágost, jobbra Balassa János

A gyógyszerészek egyetemi képzésének két évre emelése azzal egyidejűleg történt, hogy a természettudományi intézetek (kémia, botanika, ásványtan, állattan) az orvos karból kiválva a bölcsészeti karra kerültek át.

Balassa János és Markusovszky Lajos elindította a máig is kiadott Orvosi Hetilapot, amelynek célja elsősorban az orvosi karhoz tartozó intézetek és személyiségek cikkeinek közlése volt. Az Orvosi Hetilap 1862- ben mellékletként kiadta az „Orvos-Gyógyszerészi Műszógyűjteményt”, amely az első használható magyar orvosi szótár volt. Markusovszky 32 évig állt a lap szerkesztőségének az élén.

Az akkori Országúton (ma Múzeum körút) álló Kunewalder-féle terményházat az egyetem megvásárolta az orvosi kar számára. Ide költözött a Balassa vezette sebészeti tanszék, Semmelweis szülészete és az élettani tanszék, a földszinten pedig még jó ideig az állatorvosi tanszék is szállást kapott. A dékáni hivatalt 1867-ben költöztették a Ferenciek terén álló ún. Eggenberger-házba. Később a Duna utcai Laczkovics-házban, 1881-ben pedig az Üllői út és Kálvin tér sarkán álló Pfeffer-féle sarokházban helyezték el.

Megjelent Semmelweis Ignác fő műve, a Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány. A könyv 1861-es kiadási évszámmal jelent meg, de már 1860-ban kikerült a nyomdából, és annak tiszteletpéldányát Semmelweis november 27-én megküldte a Magyar Tudományos Akadémiának. Az UNESCO a kiadványt Semmelweis több másik művével együtt 2013-ban a világemlékezet részévé nyilvánította.

Arányi Lajos rendes tanári kinevezést kapott a kórbonctan tanszékre, bár már 1844-től a tárgy rendkívüli tanára lett. Egyetemi intézetét 1854-ben, saját költségén alapította. A tanszéket 1895-ben I. kórbonctani tanszékké, nevezték át. Ma Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetként működik.

Kép: XIX. századi bonceszközök a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán

Korányi Frigyest kinevezték a különös belgyógyászati kór- és gyógytan kórodájának főnökévé és tanszékének rendes tanárává. Korányi Frigyes többek között a tuberkulózis (tbc) elleni aktív megelőző és gyógyító küzdelem révén vált ismertté. Nagy szerepe volt a tüdővizsgálói rendelőhálózat (ma: tüdőszűrő állomások) kiépítésében, elterjesztésében.

Kép: a Magyar Posta 1954-ben kiadott bélyege Korányi Frigyes emlékére. Forrás: OSZK

Jendrassik Jenő vezetésével megkezdte működését az orvosi fizika (physika) tanszék. Az ő elképzelései szerint építették fel az új élettani épületet, amelyet 1876-ban avattak fel az Eszterházy (ma Puskin) utcában. 1878-tól a tárgyat a bölcsészeti karon oktatták az orvostanhallgatók számára is.

Barna Ignác megjelentette a „Fogászat” című, első önálló, magyar nyelvű fogorvosi tankönyvet. Művében foglalkozik a fogak fejlődésével, élettanával, a fogak és fogazat rendellenességeivel, a fogszabályozással is.

Kép: fogászati műszerek a XIX. századból

A modern orvosi kar kiépítése, hatalmas fejlesztési programja 1873-ban kezdődött és 1911-ben zárult le. A meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett a kar tengelye, ahol két nagyobb és egy kisebb telepen helyezték el a klinikákat, az intézeteket és a kari adminisztrációt. 

Kép: Mirkovszky Géza akvarellje a belső klinikai telep Üllői út felőli épülettömbjéről

Európában másodikként felállították a közegészségtan tanszéket (mai nevén Népegészségtani Intézet) Fodor József vezetésével, aki nemzetközi szinten is a közegészségtan egyik megalapozójának számít. Fodort a módszertani kutatások tették híressé, ezek adták tudományos munkásságának legfőbb területét, amelyek mindig laboratóriumi vizsgálatokra épültek.  A tárgyat 1882-ben minősítették kötelezővé, 1893-tól kezdve a gyógyszerészhallgatók részére is. 1885-ben az ő javaslatai alapján lépett életbe az iskolaorvosi és egészségtan-tanári intézmény. Egy évvel később ő alapította Markusovszky Lajossal az Országos Közegészségi Egyesületet.

Kép: a Közegészségtani Intézet professzori laboratóriuma 1909-ben Forrás: Semmelweis Egyetem, Központi Levéltár

Átadták a belső klinikai telepen (ma tömb) az Üllői út – Mária utca sarkán Kolbenheyer Ferenc tervei alapján épített a sebészeti klinikát. Ez ma a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikának ad helyet. Az építkezést egy évvel később, 1877-ben fejezték be.

Kép: a sebészeti klinika épülete az 1880-as években

Átadták a Korányi Frigyes elképzelései alapján tervezett belgyógyászati klinika (akkor II.) épületét a belső klinikai telep Üllői úti oldalának északi felén. Ez a mai Belgyógyászati és Hematológiai Klinika B épülete. A klinikán, az országban elsőként, de a világban sem túl elterjedt módon Korányi bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat.

Illusztráció: klinikai röntgenkészülék az 1920-as évekből

Tauffer Vilmos kapott megbízást a már 1880-ban felállított II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék, valamint poliklinika (közrendelő intézet) vezetésére. A tanszéken a bábajelölteket az orvostanhallgatóktól elkülönülten képezték. A klinikának bérelt épület adott otthont először a Stáció, majd a Bodzafa (ma Rökk Szilárd) utcában. Tauffert tekintjük a modern nőgyógyászat és szülészet megalapítójának hazánkban, ő végzett először Magyarországon méhkaparást, gát-sipoly műtétet és császármetszést úgy, hogy az anya életben maradt.

Kép: II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék épülete a Rökk Szilárd utcában 

Megalakult az elmekórtani tanszék. Az év augusztusában Laufenauer Károlyt kinevezték az újonnan rendszeresített elmekór- és gyógytani tanszék rendkívüli tanárává, és megbízták a törvényszéki lélektan előadásával is.

Kép: Elmekórtani Klinika pszichofizikai laboratórium a 1909-ben

Megkezdte működését a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika jogelődje, a Fehér Kereszt Gyermekkórház, amely kezdettől fogva az elesett, szegény sorsú beteg gyermekek gyógyítását végezte. Jelenlegi épületébe, a Tűzoltó utca 7-9. szám alatti épületcsoportba 1896-ban költözött az intézmény.

Kép: a klinika épülete a két világháború közötti időben

Megnyílt az Egyetemi Fogászati Intézet, melynek vezetője Árkövy József volt, akinek munkássága és elismertsége messze túlért az ország határain. Árkövy sebészorvosként dolgozott Magyarországon, majd Londonba ment fogászatot tanulni. Onnan hazatérve alapította meg először a magán, majd az egyetemi fogászati iskolát, melyet az 1900-as évek elején az orvosi curriculumba hivatalosan is bevettek (ekkor még nem volt önálló fogorvos képzés).

Kép: Árkövy klinikája a századfordulón

Magyarországon először Ifj. Bókay János vezette be a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, amely O'Dwyer légcsőmetszést helyettesítő technikáján (1885) alapult. Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavó oltás hatását (1894), majd a szérumgyógykezelés meghonosításával nagyban hozzájárult a diftéria okozta gyermekhalandóság visszaszorításához Magyarországon.

Kép: intubációs készlet a XIX. század végéről

Megalakult a törvényszéki elmekór- és lélektan tanszék Moravcsik Ernő Emil vezetésével, aki eddig az elmekór- és gyógytant mint magántanár adta elő.

Kép: Elmekórtani Klinika előadóterme 1909-ben

Engedélyezték Magyarországon a nők felvételét az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti képzéseire, azonban még jó ideig a nőknek a felvételt külön kérelmezni kellett és egy erre felállított bíráló bizottság előtt kellett bizonyítani az alkalmasságukat.

Kép: hallgatók a II. Sz. Anatómiai Intézet szövettani laboratóriumában

Az 1897/98. tanévre elkészült a mai anatómiai épület a Tűzoltó u. 58. sz. alatt. Ez, az akkoriban világviszonylatban is talán a legmodernebb anatómiai intézet, Mihalkovics Géza elképzeléseihez igazodva, Weber Antal műépítész tervei alapján épült.

Kép: hallgatók boncolnak az II. Anatómiai Intézetben 1909-ben

Felavatták a legelső magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát, aki az 1879-ben Zürichben szerzett diplomáját ebben az évben védte meg az egyetemen, hogy hivatását Magyarországon is gyakorolni tudja. Később a nők egyenjogúságának és szellemi képzésének élharcosa lett. 67 éves korában 1914 augusztusában katonaorvosi tanfolyamot végzett, majd az első világháború kihívásaira válaszként 14 vidéki városban szervezett  betegmegfigyelő állomást, ahol elsősorban női orvosok és betegápolók működtek.

Kép: Hugonnai Vilma fotója és tárgyai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán 

Beköltözött új épületébe az Üllői út 78. szám alá a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Az építkezést az 1895/96-os tanévben kezdték meg. A H alakú épület egyik szárnya a szülészet, a másik a műtők és a nőgyógyászati ágyak elhelyezésére szolgált. Az épületet 1966-1973 között modernizálták és átépítették.

Kép: II. szülészeti és nőgyógyászati tanszék kisműtője (laparotómia) 1909-ben

A pesti orvoskaron avatták fel a legelső, magyar egyetemen végzett orvosnőt, Steinberger Saroltát, akit 1928-ban az akkor alapított Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) osztályvezető főorvosává neveztek ki.

Kép: híradás a Vasárnapi Újság 1900. november 18-i számából

Megjelent Krompecher Ödön fő műve, A basalsejtes rák című kötet Jénában. Krompecher Ödön kutatásainak legjelentősebb eredménye az általa "basalsejtes ráknak", mai nevén basaliomának nevezett új típusú daganat (Krompecher-tumor) felismerése, és a bőrrákok egyéb típusaitól való elkülönítése volt. Krompecher Ödön pályája kezdetétől a II. sz. Kórbonctani Intézet munkatársa, majd 1913-tól vezetője volt.

Létrehozták az Egyetemi Gyógyszertárat, mely az orvoskar intézményeként alakult meg, de ez az első, kifejezetten gyógyszerészi célokra szolgáló intézmény. Felállításának célja az volt, hogy a gyógyszertárnak a betegellátáson kívül fontos szerepe legyen a gyógyszerészképzésben, a gyakornokok itt képezzék, valamint a gyógyszerészhallgatók a gyógyszerek vizsgálatának és készítésének módját is itt tanulják meg. Jogutódja a mai Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerügyi Szervezési Intézet.

Kép: Gyógyszertani Intézet - egyetemi gyógyszertár 1909-ben

Önálló intézetet kapott a radiológia, annak hazai megalapozójával, Alexander Bélával az élén Rajzoló-Fényképező és Röntgenlaboratórium néven, amely 1914-ben Központi Röntgen Intézetté, majd 1947-ben Röntgenklinikává alakult. Később Radiológiai Klinika, ma pedig Orvosi Képalkotó Klinika néven működik.

Illusztráció: röntgenlabor 1922-ben a III. Belklinikán Ratkóczy Nándorral a röntgenoszály vezetőjével

Átadták a Szemészeti Klinika Mária utcai épületét, amely korának legmodernebb szemklinikai épülete volt. Bár 1905-ben már létrehozták a II. sz. szemészeti tanszéket Hoór Károly vezetésével, azonban csak a Szigony utcai épület elkészülte után, 1909-ben foglalhatta el a tanszékét. Ettől kezdve a Mária utcai klinika az I. számot viselte 1946-ig, amikor a tanszékek számozást cseréltek.

Kép: betegvizsgáló szoba a Szemészeti Klinikán

Beköltözött az Üllői út és a Szigony utca sarkán álló új épületébe – jelenlegi helyére – az akkori I. Sz. Sebészeti Klinika (ma Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika). Az épületet Dollinger Gyula tanszékvezető elképzelései alapján Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervezték. A sebészeti klinika korábbi, a belső klinikai telepen álló épületét 1912-13-ban Nékám Lajos irányítása alatt alakították át bőrgyógyászattá, a tanszék ekkor nőtte ki magát klinikává, és azóta működik a mai épületben.

Kép: az I. Sz. Sebészeti Klinika műtője az Üllői út 78. szám alatti épületben

Önálló tanszéket kapott az orr- és gégegyógyászat Ónodi Adolf vezetésével. A Szentkirályi utcai belklinika egyik épületében alakította ki az ország első orr-gége klinikáját. Kutatási területe az orrmelléküregek anatómiája volt, leírta a róla elnevezett Ónodi-sejtet (a hátsó rostasejtek és az iköböl határán lévő üreg). 

Megnyílt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elődintézménye, a János Szanatórium, amely 40 ágyával korának egyik legkorszerűbben felszerelt rehabilitációs kórháza lett és ahol Babits Mihályt, Ady Endrét, Jászai Marit, később Jávor Pált is kezelték. Az intézmény 1951-ben vált az egyetem Sebésztovábbképző Klinikájává, 1957. március 15-től pedig IV. sz. Sebészeti Klinika lett az intézet neve. Később több néven is működött, illetve egy időre elvált a három fő szakma, majd újra egyesült, és 2012. július 1-jével létrejött a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika. A Klinikán 4 tanszék működik: a kardiológiai, a szívsebészeti, a sportorvostani és az érsebészeti és endovaszkuláris. 

Kép: János Szanatórium a Városmajor utca 68- szám alatt az 1920-as évek elején Forrás: egykor.hu

Verebély Tibor vezetésével létrejött a III. sebészeti tanszék. Verebély sokat tett a sebészeti kórtan és kórismetan megszilárdításáért. A tanszék 1919-től szünetelt, majd 1926 és 1945 között tulajdonképpen a Szent István Kórház sebészeti osztályaként működött, majd egyéves szünet után a Koltói Anna Baleseti Kórházban alakult újjá. 1955-ben traumatológiai osztálya önálló egyetemi Baleseti Sebészeti Intézetté alakult át, 1961-től pedig ismét a Szent István Kórházban, annak sebészeti osztályaként is működött. 2007-től a klinika az akkori I. Sz. Sebészeti Klinika Tanszéki Csoportjává alakult át.

Kép: Verebély Tibor előadást tart

A Gyógyszertani Intézetről leválasztva a mai helyén kezdte meg működését a Gyógyszerismereti és Méregtani Intézet Vámossy Zoltán vezetésével. Az intézetet később Gyógynövény- és Drogismereti Intézetnek hívták, mely 2000 óta Farmakognóziai Intézet néven működik.

Kép: szigorlati napló 1915-ből Vámossy Zoltán aláírásával. Fotó: Alberti Ágnes

Illyés Géza, az önálló magyar urológia megteremtőjének vezetésével alakult meg a világon elsőként az Urológiai Klinika a Rókus Kórház bázisán. 1901-ben az uréteren végigvezetett ezüstkatéter röntgenes vizsgálatával állapította meg a hugyút lefutását és az elzáródások helyét, ezzel megvetette a pielográfia, azaz a kontrasztanyagos vesemedence-vizsgálat elméleti alapjait. A klinika 1936-ban költözött mai helyére, a Külső Klinikai Tömbbe, az egykori III. belklinika helyére.

Kép: Illyés Géza és a kultuszminiszter, Hóman Bálint

Megalakult a Gyógyszerészeti Intézet, melynek első igazgatója Mozsonyi Sándor volt, aki az Egyetemi Gyógyszertárat is vezette. Meghirdette az oktatás reformját, javaslatára a képzési időt két évről négy évre növelték. Neki sikerült kiharcolni 1940-ben, hogy a mai Hőgyes Tömböt (akkor a magyar Pasteur-intézet épülete) a gyógyszerészképzés szolgálatába állítsák.

Kép: a Gyógyszerészeti Intézet munkatársai a laboratóriumban 1938 februárjában

Kitört a II. világháború, Magyarország 1941 nyarán lépett hadba. 1944-ig elsősorban az oktatókat is érintő katonai szolgálatban és a sebesült-ellátásban mutatkozott meg a háború hatása. Csökkent a jelentkezők száma (1940-ben a kari 240 helyre már csak 140-en jelentkeznek), a klinikákon szaporodtak a sebesültek, miközben az orvosok nagy része katonai szolgálatot teljesített. A front közeledtével ugyanakkor az oktatószemélyzet nagy részét mozgósították.

Illusztráció: sebesültszállító magyar kórházvonat megérkezése a budapesti Déli pályaudvarra. Forrás: Arcanum (Magyarok a II. világháborúban)

Egy Alkotás utcai pincehelyiségben indította el Pető András az ún.  Gyógypedagógiai Nevelőintézet Mozgásterápiai Osztályát, ami „Pestalozzi-ambulancia” néven vált ismertté. Itt mindössze két szobában, 14 súlyos mozgássérült gyermekkel kezdődött meg a fejlesztő tevékenység. A módszert ma a Semmelweis Egyetem Pető András Kara oktatja.

Az oktatás klinikai bázisának szélesítéséhez több új intézményt is kapott az orvosi kar a Népjóléti Minisztériumtól. A Fehérkereszt Gyermekkórházból így lett a II. Sz. Gyermekklinika, az Állami Szemkórház pedig az egyetemhez került, a korábbi II. számú tanszékkel egyesülve I. Sz. Szemészeti Klinika néven működött tovább.

Kép: Szigony utca 36. alatt az I. Sz. Szemészeti Klinika épülete Forrás: Hungaricana

A fogászat kötelező tantárgyként megjelent az orvosi oktatásban a Stomatológiai Klinika igazgatója, Balogh Károly javaslatára.

Kép: fogászati szék és fúró a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállításán 

Szent-Györgyi Albert javaslata nyomán külön tanszéket kapott az Orvosi Fizika, melynek első igazgatója Koczkás Gyula lett. A tanszék 1967-ben vette fel a Biofizikai Intézet elnevezést, majd 1998-tól Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet néven működik.

Kép: Nagy János fizika gyakorlatot tart a hallgatóknak a Puskin utcai épületben (1950-es évek)

A magyar állam hivatalosan megalapította az Országos Mozgásterápiai Intézetet egy Villányi úti földszintes épületben, ahol Pető András vezetésével, országos hatáskörrel, kizárólag a konduktív pedagógia nevelési elvei és programja alapján folyt a nevelő-fejlesztő tevékenység. A helyreállító munkát ebben az időszakban ún. mozgásterápia-kezelők látták el, szakmai képzésüket Pető személyesen irányította. A fejlesztést már a kezdetektől kiegészítette szoros és rendszeres orvosi konzultáció: ortopédus, bőrgyógyász, urológus, neurológus, gyermekgyógyász szakemberek segítették a munkát.

Az Egészségügyi Minisztérium a medikus oktatás, az egyre szélesedő sebészképzés, valamint a kórházi főorvosok traumatológiai továbbképzése érdekében a Koltói Anna 150 ágyas baleseti sebészeti kórházat, mint "Egyetemi Baleseti Sebészeti Intézetet" az egyetemhez csatolta. Az épület a "Koltói Anna Egyetemi Klinikák" elnevezést kapta. Itt szervezte újjá Gömöri Pál a III. sz. Belgyógyászati Klinikát, amely 1978-ban, majd később 1997-ben is új épületbe költözött. (A II. és a III. Sz. Belgyógyászati Klinika összevonásával 2020. május 15-én jött létre a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika.) 

Kép forrása: Fortepan

Az orvosi karhoz kerültek a János kórház tbc-pavilonjai, így létrejött a 1942-ben felállított tüdőgyógyászati tanszék alapjain a Pulmonológiai Klinika. 

Kép: a Szent János Kórház Tüdőgondozó pavilonja 1934-ben Forrás: Hungaricana

A 47/1955. (VIII.13.) MT. sz. rendelettel megalakult a BOTE három kara (akkori nevükön Általános Orvostudományi, Fogorvosi és Gyógyszerészi Kar) és rektorátusa. A dékánok Babics Antal (ÁOK), Balogh Károly (FOK) és Mozsonyi Sándor (GYOK) lettek. A rektori tisztségre egyedül Gegesi Kiss Pál neve merült fel, aki szeptember 1-jén kapott kinevezést.

Kép: Az 1956/57. tanév megnyitása 1956 szeptemberében a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Az ünnepi beszédet Gegesi Kiss Pál, rektor tartotta (az asztal jobb szélén Babics Antal, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a rektortól jobbra, takarásban Issekutz Béla tudományos rektorhelyettes,  mellette Balogh Károly, a Fogorvosi Kar dékánja és Mozsonyi Sándor, a Gyógyszerészi Kar dékánja).

Megalakult a Gyógyszerészi Szerves Vegytani Intézet (ma Szerves Vegytani Intézet), melynek első igazgatója Clauder Ottó volt. Az intézet fő feladata a szerves kémia főtárgy és a szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok keretében a másodéves gyógyszerészhallgatók oktatása lett. Az intézet ennek megfelelően az első időben a gyógyszerkutatáson belül főleg az izolált alkaloidok szerkezetének vizsgálatával, valamint az alkaloidok fiziológiai tulajdonságaival és gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeikkel foglalkozott. 

Kép: Az intézetben működött 1972-től az ország egyik első mágneses magrezonancia spektrométere

Korábban a BEAC színeiben versenyző orvoskari sportolók az önálló orvosegyetem megalakulását követően létrehozták az Orvosegyetem Sport Clubot. A OSC vívói és vízilabdázói olimpiák és világbajnokságok rendszeres és eredményes szereplői voltak. 

Megalapult a mai Klinikai Kísérleti Kutatóintézet jogelődje, a Külső Műtéti Klinikák Kísérleti Kutató Laboratóriuma, melynek alapítója és első igazgatója Kovách Arisztid volt. Az intézet 2019 szeptemberétől a Transzlációs Medicina Intézet részévé vált.

Kép: a modern eszközökkel felszerelt vérkeringés-élettani "Saroklaboratórium" 

Szentágothai Jánost nevezték ki az anatómiai tanszék, a mai Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet élére. Szentágothai eredeti kutatói meglátásai, széles látóköre, hatalmas ismeretanyaga és sziporkázó egyénisége miatt hamar a nemzetközi tudományos élet középpontjába került. Orvosgenerációk tanulják az anatómiát, a szövettant és a fejlődéstant 1971-ben megjelent, három kötetes Funkcionális anatómia tankönyvéből. Kiss Ferenccel közösen összeállított Az ember anatómiájának atlasza c. művet számos európai és ázsiai nemzet orvos- és fogorvostanhallgatói használták és használják.

Kép: Szentágotai János az I.sz. Anatómiai Intézetben 1989. május 13-án német egyetemi hallgatóknak német nyelven tart órát. MTI Fotó: Molnár Edit

Knoll József,  a pszichoneurofiziológia és a farmakológia nemzetközileg is elismert kutatója vezetésével a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetben kifejlesztették a deprenyl (Selegiline) nevű gyógyszerhatóanyagot, mely mára a világ több mint 60 országában forgalomban van. A deprenyl a Parkinson-kórban és depresszióban szenvedő betegek millióinak tette és teszi könnyebbé életét. Knoll a magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakja, nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető.

Kép: Knoll József az 1960-as években a Gyógyszertani Intézet (ma Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet)  kutatólaborjában, amely akkor az Üllői út 26. alatt működött. Forrás: Miklya Ildikó

Az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét. Az addig Budapesti Orvostudományi Egyetem neve ekkor Semmelweis Orvostudományi Egyetemmé változott, innen származik az emblematikus SOTE rövidítés, mely ugyanakkor ma már nem helytálló.

Ünnepélyes keretek között elhelyezték a Nagyvárad téri Elméleti Tömb alapkövét. A korszerű egyetemi tömb építésének a lehetőségét az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös, 1959-ben összeállított programja teremtette meg. A nyilvános tervpályázatot 1963-ban írták ki. A pályázat I. díjas tervének építészei: Südi Ernő, Wágner László és Gerlóczy Gedeon. A fejlesztésre azért volt szükség, mert az egyetem épületeinek jelentős része még az 1880-as években épült, 500 hallgató részére, míg 1962-ben már mintegy 3000 hallgató járt az intézménybe.

Perner Ferenc elvégezte az első sikeres hazai, tartós túlélést biztosító vesetranszplantációt az akkori I. Sz. Sebészeti Klinikán. A beteg a műtét után 22 évig élt még az új vesével.

Kép: Perner Ferenc veseátültetésre mosakszik be, 2011.

Palkovits Miklós az Egyesült Államokban bemutatta a mikrodisszekciós agymintavételi technikát, amit "Palkovits punch-technique"-nek neveztek el. Lényege, hogy egy speciális eszköz segítségével bizonyos sejtcsoportokat izoláltan lehet kivenni az agyból. Palkovits Miklós 1992-ben hozta létre az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben a világszinten is egyedülállóan működő Humán Agyszövet Bank és Laboratóriumot, ahol jelenleg mintegy 60 ezer különböző agyminta áll rendelkezésre különböző kutatásokhoz.

Kép: Palkovits Miklós a Humán Agyszövet Bankban 2016-ban

Átadták a Wágner László tervei alapján megépített Nagyvárad téri Elméleti Tömböt, ami 89 méterével a legmagasabb nem ipari és nem egyházi célú épület Magyarországon. Az elméleti tömbben méltó helyet kaptak a gyógyszertani, mikrobiológiai, biológiai, korélettani intézeteken kívül az egészségügyi szervezési tanszékek, az idegen nyelvű lektorátus, valamint az oktatási célokat szolgáló közös előadótermek, laborok, továbbá reprezentációs célra használható közösségi helységek is. Az épület 970 négyzetméteres aulájában Hincz Gyula festőművész tervei alapján készült ólomüveg kompozíció látható. Díszterme az egyetem számos központi ünnepségének ad helyszínt.

Kép: a Nagyvárad téri elméleti tömb, 1978. Forrás: Fortepan

Újraindult a német nyelvű orvosképzés az egyetemen. Már az első évben 250 hallgató vett részt a programban. 1989-ban vehették át az első idegennyelvű diplomákat. A német nyelvű fogorvosi képzés 1987-ben kezdődött meg.

A Pető Intézetben a Budai Tanítóképző Főiskolával képzési együttműködésben főiskolai végzettséget adó, konduktor-tanító szakpár indult el, a képzés pedig már diploma kiadásával zárult.

Zelles Tivadar vezetésével jött létre a Fogorvostudományi Kar egyetlen elméleti/preklinikai szervezeti egysége, az Orálbiológiai Tanszék. Jogelődje a kar Orálbiológiai Csoportja, amely a Kórélettani Intézet fogorvos végzettségű oktatóiból alakult 1978-ban.

Kép: 2012-ben a az Orálbiológiai Tanszék Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoportja a fogeredetű őssejtek felhasználási lehetőségeit vizsgálta a gerincsérülések gyógyításában

Elindult a nappali tagozatos diplomás ápoló képzés (levelezőn már 1989-ben), amely az ápolók azon két évtizedes törekvését váltotta valóra, hogy felsőoktatási végzettség is demonstrálja szakmai önállóságukat és a munkavégzésükhöz szükséges speciális felkészültség színvonalát.

Kép: az első nappali képzési formában végzős diplomás ápolók a gyakorlati záróvizsga után

Budapesti útja során Diana hercegnő ellátogatott a Pető Intézetbe, hogy találkozzon ott ellátott angol gyerekekkel. A brit kormány 5 millió font támogatást ajánlott fel a Villányi úti épület akadálymentesítésére, modernizálására és bővítésére.

A Baross utcában a II. Sebészeti Klinika egykori épületében kezdte meg működését a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ahol minden rendelkezésre áll a szervátültetéshez a diagnosztikai eszközöktől kezdve a műtőn át az utógondozásig. Első igazgatója Perner Ferenc, a hazai transzplantációs programok úttörője volt, aki a klinika koncepcióját is kidolgozta. A Klinika 2021 októberétől a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika részeként folytatja a betegellátó munkát.

Kép: Perner Ferenc beszédet mond a klinika átadó ünnepségén

Perner Ferenc vezetésével az akkori Transzplantációs és Sebészeti Klinikán programszerűen is elindult a májátültetés. Az első sikeres magyarországi májtranszplantációt az egyetemen végezte el  Szécsény Andor 1983-ban.

Kép: a Transzplantációs és Sebészeti Klinika műtője 2011-ben

A fogágybetegségek kezelésére és kutatására létrehozták az önálló Parodontológiai Klinikát, amely ebben a formában egyetlen az országban. A klinika tanszékvezető professzora Gera István lett. A klinika elődje az egykori Stomatológiai Klinika szájbeteg osztálya volt, amely később a Szájsebészeti és Fogászati Klinika parodontológiai osztályaként működött. Az első önálló Parodontológia tankönyv 1981-ben jelent meg Sallay Kornélia és Gera István tollából.

Kép: Gera István előadást tart 2013-ban a FOCI-ban 

A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvénynek megfelelően három egyetem: a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE), a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) és a Magyar Testnevelési Egyetem (MTE, közismert nevén a TF) integrálásából létrejött a Semmelweis Egyetem, amely hat karral kezdte meg működését. 

Az országban elsőként az egyetem Urológiai Klinikáján jött létre uroonkológiai osztály Romics Imre vezetése alatt. Romics hazánkban elsőként foglalkozott a férfiak egyik leggyakoribb rákos megbetegedésének, a prosztataráknak a komplex kivizsgálásával, gyógyszeres és sebészi kezelésének, valamint a betegek szűrésének megszervezésével. Nevéhez fűződik többek között a PSA (prosztata specifikus antigén) hazai alkalmazásának bevezetése. Az osztály 2008 óta Uroonkológiai Centrumként működik, melyet 2013-ban korszerűsítettek. 

Kép: a 2013-ban felújított uroonkológiai részleg átadója.

Leleplezték Semmelweis Ignác egészalakos szobrát a Belső Klinikai Tömb udvarán. A szobor megalkotásával az egyetem Domonkos Béla szobrászművészt bízta meg, a talpazat elkészítését Szilasi László nemzetközileg is elismert kőfaragó mester vállalta.

Létrejött a Központi Laboratórium, amely 2010-től a Kórélettani Intézet Laboratóriumi Tanszéki Csoportjával összevonva Laboratóriumi Medicina Intézet néven folytatta működését.

Üzembe helyezték Magyarország akkor legnagyobb teljesítőképességűnek számító molekulaszerkezet vizsgáló eszközét, egy 15 Tesla (600 MHz) térerőn működő mágneses magrezonancia spektrométert. A Gyógyszerészi Kémiai Intézet műszerparkjában található, core faciltyként is elérhető eszközt részben pályázati forrásból szerezte be az egyetem.

Először rendezték meg a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben a tűzoltók lépcsőfutó bajnokságát. Az országos versenyen a résztvevőknek teljes védőfelszerelésben, acélpalackos légzőkészülékben (25 kg) kellett felfutniuk a NET huszonharmadik emeletére. A leggyorsabb versenyző ekkor 3,3 perc alatt ért fel a toronyház tetejére.

Átadták a Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrumát a Szentkirályi utcai Pátria nyomda helyén. Ebbe a modern épületbe költözött a kar szinte minden klinikája és tanszéke. Az Oktatási Centrum tízszintes, összes alapterülete 11 400 négyzetméter. 

Átadták a Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központot, melynek 27 ezer négyzetméterén a kutatást biztosító laboratóriumok, dolgozószobák, hallgatói laboratóriumok, előadótermek, modern állatház és hét szemináriumi terem található. A fejlesztést a hatalmasra duzzadt hallgatói létszám befogadása, valamint számos, az egyetemen folyó, világviszonylatban is elismert kutatás és a PhD-képzés infrastrukturális feltételeinek biztosítása hívta életre. Az építkezés Noll Tamás és a Teampannon Stúdió tervei alapján 2007-ben kezdődött meg.  

Az egyetem nemzetközi díjat alapított Semmelweis Budapest Award néven, amely az egyetem legnagyobb presztízsű, nemzetközi tudományos elismerése. A díjat elsőként 2010-ben Jeremy K. Nicholson londoni professzor, az ún. metabonomika módszerének kidolgozója vehette át.

Megkezdte tevékenységét az egyetem hatodik kara, az Egészségügyi Közszolgálati Kar, amelyet 2009-ben három, a természettudományok és társadalomtudományok határterületén dolgozó intézet, az Egészségügyi Menedzserképző Központ, a Mentálhigiéné Intézet és az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet (ma Digitális Egészségtudományi Intézet) részvételével alapítottak. A kar első dékánja Szócska Miklós lett.

A Semmelweis Egyetem kutató-elitegyetem címet nyert el, melyhez kapcsolódva nagyívű pályázatot valósított meg „Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen” címmel. A mintegy három milliárd forintos pályázat keretében öt kiemelt kutatási projektben születtek eredmények: a személyre szabott orvoslás, a bio-engineering és nanomedicina, a képalkotó eljárások és bioimaging, a molekuláris medicina területén, valamint az integratív oktatási modulban. Az egyetem a következő, 2013-2016 közötti időszakra is elnyerte a kutatóegyetem minősítést.

Kép: a kutatóegyetemi pályázat keretében valósult meg a 3D arcrekonstrukciós projekt is

Létrejött az egyetem Nukleáris Medicina Tanszéke, melynek klinikai bázisát 2016-tól a Külső Klinikai Tömbben levő korábbi izotóplaboratórium és a Korányi projekt keretében felépült Központi Betegellátó Épületben kialakított új laboratórium funkcionális egysége alkotja.

Megalakult az Orális Diagnosztikai Tanszék az Önálló Radiológiai Részleg és a Dento-alveorális Sebészeti Osztály összevonásával.

Megkezdte működését a Propedeutika Tanszék, miután a FOK Oktatási Centrumában meglévő infrastrukturális háttér lehetővé tette, hogy a Kari Propedeutikai Részlegből egy önálló intézet jöjjön létre. A tanszék feladata a fogászati anyagtan és odontotechnológia oktatása, valamint a klinikai betegkezelésre való felkészítés.

Molnár Mária Judit vezetésével létrejött az egyetemen a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete a gének rendellenességei miatt kialakuló betegségek diagnosztizálására és a biotechnológiával támogatott terápiájára. Itt jött létre az ország első ritka betegségekkel foglalkozó fekvőbetegosztálya 2017 augusztusában.

Megújult a Szemészeti Klinika és a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet épülete. Mindkét épület felújítása a modernizálás és az értékmegőrzés jegyében valósult meg.

A Pető-módszer eredetisége és egyedisége miatt Magyar Örökség Díjat és a Prima Primissima gálán Prima díjat kapott.

A kancellári tisztség bevezetésével a többi hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan a Semmelweis Egyetemen is átalakult a vezetési rendszer. Az oktatás, kutatás és betegellátás a rektor irányítása alá tartozik, míg az egyetem működtetésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatok a kancellárhoz kerültek. A Semmelweis Egyetem első kancellárja Szász Károly, aki 2014 november 14-én kezdte meg hivatali idejét. 

Kép: az egyetem vezetősége a 2015-ös tanévnyitó ünnepségen

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézete elsőként indította el a mentálhigiénés családtudományi és családterápiás mesterképzést. A képzésen végzett szakemberek korszerű családtudományi és családterápiás elméletek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családterápiás módszerek és szemléletmód magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására.

Kép: a családtudományi és családterápiás mesterképzés diplomaosztója, 2018.

A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) együttműködésében történt meg az első hazai tüdőtranszplantáció. A hatórás műtét egy bilaterális szekvenciális tüdőtranszplantáció volt, melyben – az előkészítéstől kezdve – összesen 92-en vettek részt.

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán végezték el az első kulcslyuksebészeti eljárást gyermekeknél nyelőcső-elzáródásban. Magyarországon 3-4 ezer élve születésre jut egy nyelőcső-elzáródás. Ez évente 20-30 esetet jelent, ebből körülbelül 10-et az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján látnak el.

Az Ortopédiai Klinika májusban átköltözött a Karolina úti telephelyről a Külső Klinikai Tömbben épülő Központi Betegellátó Épületbe (a teljes épületet 2017-ben adták át). Itt kényelmes kórtermek és korszerű műtőblokk segítik a betegek gyógyulását, valamint előnyt jelent a Külső Klinikai Tömb klinikáinak közelsége is.

Az ország legkorszerűbb és leggyorsabb PET-CT készülékét adták át a Nukleáris Medicina Intézetben. A PET-CT különlegessége, hogy más képalkotó módszerekkel szemben nem csak a szervek anatómiai, alaki változásait mutatja ki, hanem már a szövetek anyagcsere-változását is észleli.

A Magyarországon tartott 17. FINA vizes világbajnoksághoz és a Masters világbajnoksághoz kapcsolódó orvos, egészségügyi szolgáltatásokat az egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Kft. végezte. Az orvos-egészségügyi csapat döntően az egyetem orvosaiból, szakdolgozóiból és orvostanhallgatóiból állt Merkely Béla vezetésével, de más kórházak szakemberei is erősítették a stábot, továbbá a másik három orvosegyetemről és Marosvásárhelyről is érkeztek résztvevők. 2022. júniusában a 19. FINA vizes világbajnokság orvos-egészségügyi biztosítása ismét a Semmelweis Egyetem szakmai felügyeletével történt meg.

A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében történt meg az első hazai gyermek tüdőtranszplantáció. A 13 éves betegnek cisztás fibrózis miatt volt szüksége a beavatkozásra. Korábban az eljárás csak Bécsben volt elérhető. Az operált gyerekek elő- és utógondozását az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika látja el.

Angol nyelvű nemzetközi konferenciával vette kezdetét a 2018-as Semmelweis Ignác-emlékév a Magyar Tudományos Akadémián. Az emlékév folyamán az anyák megmentője születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve számos további rendezvényt tartottak: tudományos konferencia, szoboravatások, színházi előadások és különböző kulturális programok, emlékkönyv, emlékbélyeg- és emlékérme kiadása is szerepelt a központi állami, illetve a Semmelweis Emlékbizottság által szervezett egyetemi eseménysorozatban.

Kétfotonos gerjesztéssel is kombinálható STED szuperrezolúciós mikroszkópot adtak át a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben. A kialakított laboratórium szakmai, szellemi műhelyként működik, a kutatások során a hazai és nemzetközi viszonylatban is fókuszban lévő betegségek kutatása is szerepet kap.

A világon is az elsők között kapott a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika olyan CT készüléket, amely egyetlen szívdobbanásnyi idő alatt készít teljes körű felvételt a koszorúerekről és a szívről. A műszer a komplikáltabb eseteknél, vagy a magas pulzusszámú, illetve szívritmuszavarral küzdő betegeknél is gyors és pontos képalkotást tesz lehetővé, kis sugárdózis mellett.

Létrejött a Rehabilitációs Medicina Tanszék az korábbi tanszéki csoport önálló tanszékké fejlesztésével, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel való együttműködésnek köszönhetően – párhuzamosan azzal, hogy a rehabilitáció önálló tárgyként jelenik meg az új kurrikulumban.