Betűméret: A A A

A kutatásról

A Nemzet Agykutatási Program 2.0 keretein belül megalakult kutatócsoport genomikai és képalkotó eljárásokkal próbálja feltárni a tenziós és migrénes fejfájások mögött meghúzódó lehetséges okokat.

Nem szakmabelieknek

A fejfájás az egyik leggyakoribb testi panasz: az emberek 90%-ának van alkalmanként fejfájása, míg 40-50%-uknak visszatérő, rendszeres problémát jelent ez a tünet. A fejfájásnak ugyanakkor több típusa van, ezek közé tartozik a tenziós és a migrénes fejfájás is. Az előbbi a felnőttek 42%-át érinti, és elsősorban a tompa, nem túl erős fájdalom jellemzi, amely egyfajta szoros övként, nyomásként veszi körül a fejet. Általában a fej mindkét oldalát érinti, és gyakran ráterjed a vállakra is. A tenziós fejfájás nem befolyásolja jelentősen – vagy csak némi korlátozással – a mindennapokat, ráadásul a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók sokszor hatásosak ellene. Bár a migrénes fejfájás ”csak” a lakosság 11%-át érinti, súlyosabb tünetei és a kezelés nehézsége miatt nagyobb gondot jelent mind az egyén, mind a társadalom számára. Ez a típusú fejfájás már közepes és erős erejű, és inkább görcsös jellegű. Általában csak az egyik oldalt érinti és kísérő tünetei közé tartozik a fény- és hangérzékenység, hányinger vagy akár hányás is. Az ezzel küzdő személyek gyakran munkaképtelenné válnak egy-egy migrénes roham alatt, és a helyzetüket súlyosbítja, hogy a kezelésre alkalmazott gyógyszerek nem mindig nyújtanak enyhülést.

A tenziós és migrénes fejfájás közötti különbség 1

Mivel a migrén ellen adott készítmények nem mindig sikeresek, ezért van szükség új gyógyszercélpontok megtalálására. Ekkor a kutatók olyan molekulák vagy különböző tényezők megismerésére törekednek, amelyek nagy valószínűséggel a betegség egyik kiváltó okát jelentik és fejleszthető ellenük a későbbiekben hatásos gyógyszer. A kutatócsoport célja is ez, vagyis feltárni a migrén mögött álló örökletes és biológiai folyamatokat.

A kutatás során az egészséges, valamint a migrénes és tenziós fejfájással küzdő személyek agyműködését és genetikáját hasonlítják össze. Ez olyan mintha egy zöldség- és húsleves hozzávalóit próbálnánk meghatározni. Mindkét levesben találunk bizonyos közös összetevőket (pl. só, víz, sárgarépa, hagyma), ám találunk közöttük olyat, amelyeket csak az egyikbe (pl. karfiol) vagy csak a másikba (pl. hús) kevertek bele. A hozzávalók pontosabb megismerése viszont lehetőséget nyújt a levesreceptek jobb leírására. Hasonló történik a kutatás során is. A vizsgálatok során a kutatók mindkét fejfájás hátterében megbúvó okokat vizsgálják, így lehetőségük nyílik a csak migrén mögött álló folyamatok jobb megismerésére is. Ez pedig új gyógyszercélpontok felfedezéséhez vezethet, és végeredményben a migrén hatékonyabb kezeléséhez adhat segítséget.

Szakmabelieknek

A fejfájás az egyik leggyakoribb testi panasz: a tenziós fejfájás a felnőttek 42%-át érinti, míg migrénnel az emberek 11%-a küzd világszerte. A tenziós fejfájás általában kétoldali, erősségét tekintve enyhe vagy közepes, és inkább nyomó, szorító érzés jellemzi. A migrén viszont a legtöbbször egyoldali, közepes vagy erős fájdalommal jár, és leginkább görcsös. Ráadásul együtt járhat fény- és hangérzékenységgel, hányingerrel vagy hányással is. Emiatt – bár a tenziós fejfájások terhe általánosságban jelentősebb – a migrén súlyosabb gondot jelent az egyén és a társadalom számára (pl. kieső munkanapok) is. Ugyan léteznek a migrén kezelésére alkalmazható gyógyszerek, gyakorlati használatuk nem mindig sikeres, ezért van szükség új gyógyszercélpontok azonosítására.

A kutatócsoport egyik célja, hogy agyi képalkotó eljárásokkal (strukturális és funkcionális MR) jobban megismerjék a migrén hátterében meghúzódó agyi folyamatokat, amelyek más jellemzőket mutatnak ennél a fejfájástípusnál, mint a tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. A csapat másik célja, hogy feltárja azokat a genetikai, biológiai folyamatokat, melyek ezekkel az eltérő agyi folyamatokkal kapcsolatba hozhatók. Ezek az eredmények hozzásegítik a kutatókat ahhoz, hogy elkülöníthessék egymástól a fejfájásra általánosan jellemző és a kifejezetten migrénre jellemző tulajdonságokat, így jobban megismerve a migrén kialakulásában és a migrénes rohamok visszatérésében szerepet játszó folyamatokat. Ezek azonosításával lehetőség nyílik a migrén hatékonyabb kezelésére alkalmas módszerek kidolgozására.

 

1 Baksa Dániel, Petschner Anna, Dr. Juhász Gabriella: Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a  fejem, ezért stresszelek. Mindennapi Pszichológia XI. évf. 1. szám