Betűméret: A A A

Otoneurológiai rendelés

Mit kell tudni az otoneurológiai vizsgálatról?

A szédüléses panaszok kivizsgálásakor a beteg előbb vagy utóbb egyensúlyrendszeri vizsgálatra, ún. otoneurológiai vizsgálatra kerül (az összetett latin szóban az ,,oto” a fül, a ,,neurológia” az idegrendszer tudományát jelenti, jelezve, hogy az egyensúlyrendszer betegségei fül- és idegrendszeri eredetűek egyaránt lehetnek). Az itt vizsgálatra kerülő betegek többsége szédülés, kisebb része halláscsökkenés és/vagy fülzúgás miatt keresi fel az otoneurológiát. Betegeink többségét fül-orr-gégész, ideggyógyász, illetve háziorvos kollégáink küldik vizsgálatra, vagy egyéni kezdeményezésként keresik fel szakrendelésünket. Érdemes tudni, hogy Magyarországról származott az a két tudós, Hőgyes Endre és Bárány Róbert, akiknek érdeme volt az egyensúlyrendszer élettanának és vizsgálatának kidolgozása. Bárány Róbert Nobel-díjat is kapott ezért.

Az egyensúlyrendszer vizsgálata a következő alapvető részekből áll:

  • A beteggel történő hosszú, célzott megbeszélés, leletek részletes áttekintése, fülészeti vizsgálat.
  • Amennyiben a beteg hallásromlást is panaszol, a hallás eszközös vizsgálata is szükséges, hiszen a belsőfülben az egyensúlyszervvel szoros kapcsolatban van a hallásérzékelés szerve, a csiga is.
  • Az orvos ezután megvizsgálja, milyen a beteg állása, járása csukott szemmel, hiszen erről következtetni lehet az egyensúlyrendszer állapotára.
  • A vizsgálat fontos része a szemmozgások vizsgálata. Ilyenkor azt vizsgálják, van-e a betegnek szemtekerezgése. A szemtekerezgés (latin nevén nystagmus) akaratunktól független ritmusos szemmozgás, melyet az egyensúlyrendszer betegsége is okozhat.
  • A szemmozgások vizsgálata után, ha a beteg állapota engedi, ún. provokációs vizsgálatokat végez az orvos, esetleg számítógépes regisztrálással. Megvizsgálja például, hogy fejhelyzet- és testhelyzetváltozásra kialakul-e szédülés és nystagmus. A provokációs vizsgálatok közül a leghasznosabb, bár a beteg számára néha kissé kellemetlen, a hő ingerléses vizsgálat. Erre bizonyos esetekben szükség van az egyensúlyrendszer állapotának felméréséhez.

Hogyan készüljön a beteg a vizsgálatra?

Mivel szédülést provokáló vizsgálatok is történhetnek, célszerű, ha a beteg a vizsgálat előtt 3 órával más nem fogyaszt nagy mennyiségű ételt. Ezzel kivédhetők a szédüléssel összefüggésben esetlegesen jelentkező gyomor-bélrendszeri kísérő tünetek. Kevés folyadékkal a szükséges gyógyszereit beveheti.
Kívánatos, hogy a betegek az eddigi vizsgálati eredményeket hozzák magukkal, akkor is, ha panaszaik okára az nem derített fényt. A nem kóros eredmények ismerete is fontos, mivel vizsgáló orvosainknak tudni kell, milyen vizsgálatok történtek korábban.
A beteg további kezelése szempontjából fontos, hogy a betegek az eddig szedett gyógyszereik nevét, azok erősségét, adagolását el tudják mondani.
Minden betegség oka más és más, az Ön esetében fennálló kórokot orvosa részletesen elmagyarázza Önnek. A vizsgálat végén orvosunk részletes orvosi véleményt ad önnek, hogy háziorvosának, illetve kezelőorvosának meg tudja mutatni.
Egyes esetekben az egyensúlyi rehabilitáció részeként egyensúlyfejlesztő gyakorlatokról is kap leírást, és szükség esetén gyógyszerrel is ellátjuk.

A szakrendelés személyzete:

Szakambulancia vezető: Dr Szirmai Ágnes fül-orr-gégész, neurológus és audiológus szakvizsgával rendelkező egyetemi docens.
Rendelési ideje: hétfő-szerda-csütörtök délelőtt. 

Szakorvos: Dr. Bencsik Beáta fül-orr-gégész, audiológus szakorvos
Rendelési ideje: kedd, péntek délelőtt.  

Szakasszisztens: Zsiros Tiborné Judit

A vizsgálatra (kontrollvizsgálatra is) előzetes előjegyzés szükséges a 0620/825-8712 telefonszámon.