Betűméret: A A A

Nem mindegy, meddig és hogyan köhögünk!

Az őszi-téli hónapokban gyakoriak a felsőlégúti megbetegedések, amelyeknek egyik velejárója a köhögés.

Mint dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa mondja, ezt a reflexes „tevékenységet” valójában a légzőszerv alapvető és egyben természetes védekező mechanizmusa idézi elő, amely a légutakba került légszennyező, irritáló anyagoktól, pollenektől való megszabadulást szolgálja.

A köhögést a szezonális náthán, influenzán kívül az asztma, az allergiás nátha, az idült hörghurut, s olyan nyálkahártya-eltávozások is előhívhatják, mint például az orrpolip. A felső légutak akut, baktériumok, vírusok által előidézett gyulladásos megbetegedései – sok más tünet mellett – a hátsó garatfali váladékcsorgásban is megnyilvánulnak.

Elhúzódó felsőlégúti gyulladás esetén az arcüregben vagy az orrgaratban termelődő és felhalmozódó nyák szintén köhögést provokálhat.

Nem eléggé köztudott, hogy ez a reflexes folyamat jócskán hozzájárulhat az akut felsőlégúti fertőzések esetében a gyógyuláshoz, mivel a légutakban termelődő hurutos nyák távozását segíti elő. A banális nátha, az influenza általában nyolc hét alatt gyógyul. A nedves, ún. produktív köhögés segíti a váladék felszakadását és távozását, ezért ezt a folyamatot nem szabad köhögéscsillapító készítményekkel meggátolni.

A száraz, kínzó köhögés okainak kiderítéséhez és célirányos kezeléséhez szükséges lehet a szakorvos közreműködésére, az általa javasolt köptető, nyákoldó készítmények alkalmazására, amelynek hatóanyagai segítik a légutakban lerakódott váladék oldását, a köpetürítést. Esti használatuk azonban nem javasolt, mert a váladék felszakadását serkentő alapanyagaik a nyálkahártyán lévő köhögési receptorokon keresztül az agyban lévő köhögési központot ingerlik, ezáltal pedig megzavarják az éjszakai alvást.

Mint a szakorvos mondja, ajánlatos fül-orr-gégészhez fordulni akkor is, ha a köhögés – legyen az nedves, vagy száraz – két-három hónapon át tartóvá, vagy még tartósabbá válik.

A krónikus köhögésre azért is kell odafigyelni, mert e tünetet számtalan ok idézheti elő.

Egyes légúti anatómiai, illetve nyálkahártya-elváltozások (orrpolip, orrsövényferdülés, alsó kagyló-duzzanat, orrmandula megnagyobbodás, a túl hosszú, lenyúló nyelvcsap) bakteriális felülfertőződéshez és makacs köhögéshez vezetnek.

A köhögést fenntartja a folyamatosan fennálló orrnyálkahártya-duzzanat és orr-,illetve arcmelléküreg-gyulladás, de a gége gyulladása, valamint annak daganatos megbetegedése is. A krónikussá vált köhögés és a folyamatos váladéktermelés, köpetürítés olyan szövődményekre, súlyosabb légúti betegségekre is utalhat, mint például a gennyes hörgőgyulladás, tüdőtágulat, tüdőtályog, súlyosabb esetben pedig a tüdőbaj. A mellhártya megbetegedéseink tünete lehet az idült produktív köhögés, míg az száraz „forma” asztmára vagy asztmatikus hörghurutra utalhat.

Amennyiben tehát akár a nedves, akár a száraz köhögés- a gyógyszeres kezelés ellenére – két hónapnál tovább tart, nem csak indokolt hanem szükséges is az alapos fül-orr-gégészeti (melléküreg CT és az orr-endoszkópia), allergiológia, esetleg tüdőgyógyászati, belgyógyászati kivizsgálás.

A szakorvos a vizsgálatok előtt felveszi a beteg anamnézisét, rákérdez a folyamat kialakuláésának idejére, a köhögés jellegére (száraz, nedves, ugató, légszomjjal járó stb.), az azt kísérő tünetekre, a beteg közérzetére, esetleges más betegség(ek) meglétére, valamintaz(azok) kezelésére szolgáló, rendszersen szedett gyógyszerekre is – magyarázza a SOTE fül-orr-gége klinikájának adjunktusa.

A kérdésre, hogy mit tegyünk elkerülendő a náthát, az influenzát, a szakorvos az egészséges életmódot (pl. rendszeres testmozgás), az évszaknak megfelelő öltözködést, a vitaminokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozást, a bő folyadékfogyasztást – és nem utolsósorban – az alapvető higénés szokások, mint a gyakori kézmosás, a tömeg kerülése, a beltéri levegő gyakori szellőztetése, párásítása, zsebkendőbe köhögés, tüsszentés „illemszabályok” betartását javasolja.

A klinikai szakorvos arra is figyelmeztet, hogy az aktív és passzív dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a fizikai, szellemi túlterhelés is gyengíti a szervezet védekező képességét a szezonális megbetegedések kialakulásában főszerepet játszó baktériumokkal, vírusokkal szemben.

Ha mégis utolért bennünket a felsőlégúti megbetegedés, a száraz köhögés kezelésére a nyákoldó, köptető, orvosi rendelvény nélkül is kapható készítmények alkalmazását javasolja. Erős orrdugulás esetében ún. lohasztó orrcseppek segíthetnek megszüntetni az orrlégzést akadályozó nyálkahártya-duzzanatot, és könnyebbé tenni a váladék ürülését.

A magas vérnyomás, illetve idős betegeknek azonban az öngyógyszerezés helyett azt tanácsolja a szakorvos: a vény nélkül kapható orrcseppek, köhögést csillapító készítmények alkalmazása előtt konzultáljanak házi/kezelő orvosukkal, a gyógyszereléssel, mert ezen gyógyszerek – érösszehúzódó hatásuk miatt – vérnyomás-emelkedést okozhatnak. A helyes orrfúvási technikára) először az egyik, majd a másik orrjárat „ürítése”) ugyancsak felhívja a figyelmet. Az orrcsepp-használat előtt javasolja a gyorsabb gyógyulás érdekében az orrjáratok átöblítését (enyhén sós, langyos vízzel). Éjszakai köhögésnél langyos Salvus vízzel történő átmosásukat, illetve magának a gyógyvíznek a fogyasztását is ajánlja. A hagyományos „népi” gyógymódok közül a zöld tea, a citrus-félék, a méz és a fokhagyma fogyasztása is segítheti a mihamarabbi felépülést. Az adjunktus asszony az orrcseppek hét-tíz napnál további alkalmazásának veszélyeire is figyelmeztet. Tartós használatuk ugyanis hozzászokást okozhat (vagyis a beteg késztetést érez arra, hogy szabad orrlégzése érdekében minél gyakrabban cseppentsen az orrjárataiba a szerből), ami miatt károsodik a nyálkahártya, és nemhogy megszűnik, hanem állandósul az orrnyálkahártya-duzzanat, így az orrdugulás-érzet.

Keretes:

Jó, ha tudod!

  • légzőszerveken kívüli okok, amelyek krónikus köhögéssel járnak:

a szív-, máj-, vesebetegség, a reflux, a magas vérnyomásra szedett ACE gátlók. Szenzibilisebb embereknél a feszültség jele lehet az ún. ideges köhécselés.

  • Hazánkban az éghajlati és földrajzi viszonyok alapján három fő allergiás időszakot különíthetünk el (korán virágzó fák, füvek, gyomnövények). A kora tavasztól, október végéig tartó időszakban a szezonális allergiás nátha tünetei (vizes orrfolyás, orrdugulás, szemtünetek, köhögés) jelentkeznek. A perenniális, vagyis egész évben fennálló allergiás nátha fő tünete a tartós orrdugulás, a hátsó garati váladékcsorgás. Leggyakoribb, túlérzékenységet kiváltó anyagok a házipor, háziporatka, penészgomba, kutya- és macskaszőr. A penészgomba – kis – súlya miatt – a felső légúti allergiás panaszok mellett gyakran okoz az alsó légutakban asztmás tüneteket és tartós köhögést.

  • Bizonyos ételek, italok és gyógyszerek is okozhatnak allergiás, köhögéssel járó tüneteket.