A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül, hogy pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható az elsősorban dohányosokat érintő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása. A táplálkozás szerepe azért is kiemelkedő, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.
A Semmelweis Egyetem orvosai az eddigi legátfogóbb kutatás keretében 45,000 COPD-s beteg, köztük dohányosok és nem dohányzók étrendjére, vitamin- és táplálékkiegészítő-szedésére vonatkozó irodalmi adatait vetették össze a tünetek erősségével és a betegség alakulásával. Öt év eredményeit összegezve megállapították, hogy
A MEDITERRÁN-DIÉTÁHOZ HASONLÓ, MAGAS FEHÉRJE-, VITAMIN- ÉS ANTIOXIDÁNS TARTALMÚ, FRISS GYÜMÖLCSÖKBEN ÉS ZÖLDSÉGEKBEN, VALAMINT OMEGA-3 ZSÍRSAVAKBAN GAZDAG ÉTRENDDEL JAVUL A COPD-S BETEGEK ÉLETMINŐSÉGE, ÁLTALÁNOS KÖZÉRZETE.
Ezzel szemben a nyugati étrendre jellemző magas telített zsírsavbevitel (pl. feldolgozott, tartósított húsipari termékek) fokozhatja a légúti gyulladást és rontja a betegség kimenetelét. Az étrend és tápláltság szerepe azért jelentős, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.
A betegség ugyanis több olyan, a tüdőt nem érintő szövődménnyel jár, amely a légzést közvetetten nehezíti. Ilyen például az izomtömeg- és csontsűrűség csökkenése, az izmok, beleértve a légzőizmok gyengülése és a gyulladásos folyamatoknak kedvező szabad gyökök és antioxidánsok egyensúlyának felbomlása (oxidatív stressz).
ÉPPEN EZÉRT A DOHÁNYZÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS A GYÓGYSZERES KEZELÉS MELLETT A COPD-T AZ ÉTREND MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL LEHET A LEGINKÁBB POZITÍV MÓDON BEFOLYÁSOLNI.
Dr. Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense, a tanulmányok utolsó szerzője szerint egy fehérjében (1,2-1,5 g/testsúlykilogramm) és egészséges zsírokban (35%-40%) gazdag, mérsékelt szénhidráttartalmú (40%-45%) étrenddel lassítható az állapot rosszabbodása, a tünetek is enyhülnek. 
Az emelt fehérjebevitel – megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitele mellett – a betegség másik gyakori szövődményét, a csontritkulás mértékét is lassítja. Az alacsonyabb szénhidrátbevitel a légzést könnyíti, mivel a szénhidrátok emésztése során egységnyi felvett oxigénre több szén-dioxid termelődik, mint zsírok vagy fehérjék feldolgozásakor. 
Vagyis ha a bevitt szénhidrátok egy részét egészséges zsírokkal helyettesítjük, kevesebb szén-dioxid termelődik, ami kevésbé terheli a legyengült légzőizmok és beszűkült légutak miatt egyébként is korlátozott légzést – mondja dr. Varga János.
Érdemes kerülni a feldolgozott húskészítmények és vörös húsok fogyasztását: magas só-, nitrit- nitráttartalmuk mellett a bennük található telített zsírsavak a légutak gyulladását fokozzák, így nehezítik a légzést.
Az étrend mellett a Semmelweis Egyetem kutatói
NAPI 400-2000 MG C-VITAMIN, 300-500 MG MAGNÉZIUM, 1200-1500 MG KALCIUM ÉS NAPONTA MINIMUM 500 MG, LEGFELJEBB 2000 MG OMEGA-3 ZSÍRSAV, VAGY HETI KÉTSZERI ZSÍROS HAL (PLD. LAZAC, HERING, MAKRÉLA) FOGYASZTÁSÁT JAVASOLJÁK.
Az olívaolaj és natúr, sótlan magvak (pl. diófélék, lenmag) is kiváló omega-3 zsírsav források.
Dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének adjunktusa szerint „a dohányzás, helytelen táplálkozás és fizikai inaktivitás növeli a D-vitamin-hiányos állapot kockázatát, ezért napi kb. 50 µg (2000 NE) D-vitamin bevitel javasolt a vér szérumszintének ellenőrzése mellett”.
AZ ANTIOXIDÁNSOK KÖZÜL A KOENZIM Q10, A REZVERATROL ÉS A QUERCETIN SZINTÉN POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A GYULLADÁSOS MARKEREK SZINTJÉT. A MAGAS ANTIOXIDÁNSTARTALMÚ FEKETEKÖMÉNYMAG OLAJ (NIGELLA SATIVA) JAVÍTJA A LÉGZÉSFUNKCIÓT, A LÉGÚTI GYULLADÁST ÉS CSÖKKENTI AZ OXIDATÍV STRESSZT.
A dohányzás felfüggesztése sokszor kevés, hogy az elindult kóros folyamatokat fékezze, a gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésére korlátozódik. Csupán azzal, hogy a beteg változtat táplálkozási szokásain, pótolja a hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat, testsúlya normalizálódik, fizikai aktivitása fokozódik, gyulladásos paraméterei csökkenek, melynek pozitív kimenetele lehet, hogy kevesebb gyógyszert kell szednie, azaz javul az életminősége – mondja dr. Fekete Mónika.
KÖRÜLBELÜL KÉT HÓNAP, MÍG AZ EMLÍTETT POZITÍV VÁLTOZÁSOK ELINDULNAK, DE MÁR HÁROM HÉT ELTELTÉVEL IS ÉRZÉKELHETŐK A KEDVEZŐ HATÁSOK.