Három éve indult, majd forgatta fel fenekestől az életünket a koronavírus-járvány. Ám 2023-ban a jelek szerint teljesen visszakaptuk a covid előtti életünket. De vajon tényleg így van? És így lesz a jövőben is?
Megváltozott, rosszabb lett a világunk a közösségi média térhódításával? – Ezt gondolja a volt szépségkirálynőnk
A tavasz beköszöntével eljött az idő, hogy felkészüljünk a palánták ültetésére! Mutatjuk, hogyan (x)
Szinte hihetetlen, de már három éve annak, hogy megismertük a koronavírus fogalmát. Operatív törzs, fertőtlenítés, karantén és maszk… jószerivel teljes egészében ezek határozták meg a mindennapjainkat hosszú hónapokon keresztül.
Az első regisztrált esetet március 4-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, majd 2020 márciusában a kormány több rendeletet is hozott a járványhelyzet miatt. Elrendelték a beutazási tilalmat több országból, az egyetemek bezárását, a hatósági karantén és a 100 főnél nagyobb beltéri, illetve az 500 főnél nagyobb szabadtéri rendezvények betiltását is.
Az első hullám 2020-ban egészen július második feléig tartott, majd a nyáron kicsit fellélegezhettünk a karantén eltörlése nyomán. Ám ősszel megérkezett a második hullám, így újabb, bár kicsit enyhébb kijárási tilalmat rendeltek el. A második hullám során jóval több beteget azonosítottak, s ekkor több fiatal kapta el a kórt. Aztán 2021 sem múlt el koronavírus nélkül, ráadásul február közepén az eredeti vírusnál jóval fertőzőbb mutáns jelent meg. Az évben betört a harmadik hullám, amikor is minden addigi rekordot megdöntött a kórházban ápolt személyek száma.
2021-ben megjelent a covid elleni védőoltás is, az iskolák április 19-én kinyitottak, az óvodákban pedig a március 8-tól elrendelt rendkívüli szünet véget ért. Bár azóta még hallani lehet a vírusról és a fertőzöttekről, 2023-ban már nyoma sincs annak a félelemnek és azoknak a korlátozásoknak, amelyek három éve meghatározóak voltak.
Az omikron miatt kerültek be a legtöbben a Semmelweis Egyetemre
A Semmelweis Egyetem megkeresésünkre elmondta, hogy az országban az elsők között kezdték meg az intézményben 2020. december 26-án a koronavírus elleni védőoltások beadását. Mára az intézmény munkatársai által beadott oltások száma meghaladja a félmilliót (545 527). Úttörő volt a Semmelweis Egyetem a várandósok és a szoptató édesanyák vakcinációjában is: itt indult az oltásuk 2021 tavaszán (március 27-én).
Az egyetemi laboratóriumok a járvány során csaknem 600 ezer PCR-mintavételt végeztek: a járvány tetőpontján előfordult, hogy 3000-nél is többet egy nap alatt. Az antigén gyorstesztek és ismétlő vizsgálatok számával azonban az egymilliót is megközelítheti az elvégzett tesztek száma.
2020 márciusa óta a Semmelweis Egyetem klinikáin 12 210 fekvő, illetve 9085 járóbeteget kezeltek koronavírus-fertőzéssel, a sürgősségi osztályon 2658 covid-19 beteget láttak el. A közleményükből kiderült, hogy a legtöbb páciens az omikron által okozott ötödik hullámban került be a Semmelweis Egyetemre fekvő- vagy járóbetegként. A járványhullám csúcsán egyszerre 700 covid-beteget ápoltak, köztük 120 személy szorult intenzív ellátásra.
Post-covid
Jelenleg a Semmelweisen koronavírussal kezelt betegek száma elenyésző – 11 fő –, akik közül senki nem szorul intenzív ellátásra. A betegszám csökkenése miatt már csak a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján üzemel összevont covid-osztály. Az itt működő post-covid rehabilitációs programot a résztvevők legtöbbje fáradtság, légzési nehézségek, a teljesítőképesség jelentős csökkenése miatt kereste fel, és sokan panaszkodtak a betegség elmúltával a kognitív funkciók csökkenésére is.
Az évek alatt megtanultunk együtt élni a vírussal
A járványhelyzet alakulásáról Rusvai Miklóst kérdeztük: lapunknak elmondta, hogy úgy látja, a három év alatt megtanultunk együtt élni a koronavírussal. Elmondása szerint a járvány megszelídült, ám azt ő sem gondolta volna, hogy ennyire hamar végbemegy a folyamat. Korábban öt évet jósolt, hogy arra a szintre jut a vírus, amelyen most van.
– Az jött be, amit az elején mondtunk: a kezdeti vadság után megszelídült, jobban alkalmazkodott a vírus. De mi is alkalmazkodtunk hozzá: a vakcinázás, az átfertőződés révén immunitást szereztünk, megtanultunk együtt élni vele – mondta a Blikknek a virológus.
A szakember az influenzához hasonlított a fertőzést, mondván, a halálos spanyolnátha után mára könnyebben átvészelhető a megbetegedés.
A covid-19 még okozhat járványhullámokat, de visszatértünk a rendes életünkhöz
Rusvai Miklós szerint arra nem lehet számítani, hogy egyszer csak eltűnik a vírus, hiszen most is jelen van, és a következő években is jelen lesz, járványhullámokat is okozhat. Ám egyáltalán nem olyan súlyosakat, mint amelyeket az előző években átéltünk. A szakember azt is megerősítette, hogy valóban eljutottunk arra a szintre, hogy úgy élünk, mint 2020 előtt.
– Abszolút lehet mondani, hogy mindenki úgy éli az életét, mint négy évvel ezelőtt ilyenkor, azaz visszatértünk a rendes életvitelünkhöz – tette hozzá.
Szükség van még az oltásra?
A március 8-án közzétett koronavírus-adatok szerint a beoltottak száma 6,422 millió, közülük 6 209 406-an a második, 3 905 026-an a harmadik, 424 655-en pedig már a negyedik oltásukat is megkapták.
Március első hetében 878 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 2 196 804-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A múlt héten meghalt 11, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 48 762-re emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő: ez jelenleg 2 143 788, míg az aktív fertőzöttek száma 4254-re nőtt.
A kórházban ápolt betegek száma sem kiugró, a jelentések szerint Magyarországon a járvány jelenleg mérsékelten zajlik, ami köszönhető a magas átoltottságnak is. (Igaz, március 8-án az egri Markoth Ferenc kórházban részleges látogatási tilalmat rendeltek el a felsőlégúti megbetegedések, köztük covid-fertőzések száma miatt.)
Épp ezért Rusvai Miklós szerint az egészséges emberek számára nem elengedhetetlen az oltás felvétele, de épp úgy, mint az influenzánál, a veszélyeztetett csoportba tartozóknak mindenképp ajánlott lehet.
– Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, de akik a kockázati csoportba tartoznak, súlyos egészségügyi faktorral rendelkeznek, nagyobb veszélyben vannak, így nekik célszerű beadatni az oltást – tette hozzá a szakember.
Kiemelt kép forrása: Northfoto (2023. március 9. csütörtök Közzétette: Tasnádi Róbert)