Extrém eset, hogy transzplantált személy gyermeket szülhet, hiszen bármilyen komplikáció lép fel a szervátültetés következtében, az az anya és a születendő gyermek életét is veszélyezteti – mondta el dr. Bohács Anikó, az anya poszt-transzplantációs kezelőorvosa. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense kiemelte, Magyarországon ez az első eset, hogy szív- vagy tüdőtranszplantált páciens szülhetett gyermeket – de ez a világban sem gyakori. Ugyanis magas a kockázata a beültetett szerv kilökődésének.
A szakember kifejtette, számos előzetes és közbenső feltételnek kell megfelelni ilyen esetben a gyermekvállaláshoz. A hazai és nemzetközi ajánlások feltételként szabják a beültetett szerv stabil működését, ezért legalább 3 évnek el kell telnie a beültetés után. A várandósság idején ugyanis át kell állítani az immunszuppresszív (kilökődést gátló) gyógyszeres kezelést, és ezen beavatkozás után is stabilnak kell maradnia a tüdő állapotának. Ilyenkor a gyógyszerszintet folyamatosan ellenőrzik, mivel a terhesség folyamán megváltoznak a test fehérjeviszonyai, és akár vérszegénység is kialakulhat. További kockázat a terhesség alatti fokozottabb hajlam a fertőzésre, és amennyiben antibiotikummal kezelik a kismamát a saját védelme érdekében, az a magzatra káros hatással lehet.
A kockázatok között említette a szakember, hogy ha a transzplantációt egy genetikailag öröklődő betegség, mint például a cisztás fibrózis miatt végzik el, akkor a gyermekvállalás előtt genetikai tanácsadáson és vizsgálaton is részt kell vennie a párnak, mert ez a betegségfajta öröklődhet a gyermekben is. Továbbá nagyon fontos, hogy ne legyen olyan kórokozója az anyának, amelyik több antibiotikumra is érzéketlen. Rizikót jelenthet a transzplantáltakban jelen levő cytomegalovírus (CMV) is, amelyiket folyamatosan ellenőriztek, mert a terhesség alatt reaktiválódhat, és a magzat megbetegedését okozhatja. Összességében elmondható, hogy orvosi szempontból csak egy nagyon tervezett várandósságot lehet vállalni ilyenkor – hangsúlyozta dr. Bohács Anikó.
2019 áprilisában dr. Rényi-Vámos Ferenc végezte el a tüdőtranszplantációt Budapesten az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikáján. A professzor elmondta, hogy 2015-ben hajtották végre az első teljes tüdős transzplantációt Magyarországon, és azóta már több mint 100 ilyen műtétet végeztek. A kismamánál az egyik legnehezebb transzplantációt kellett elvégezni, mert idiopathiás pulmonális hipertóniája volt, amely egy ritka betegség. A professzor kiemelte: „Fantasztikus, hogy ebből a szörnyű kórból úgy épült fel, hogy még egy kisbabának is életet tudott adni. Így itt egyszerre két életet is megmentettünk. Ez is azt jelzi, hogy a transzplantációs program jól működik, kiválóak az eredmények.” Ilyen életminőséget biztosít egy új tüdő, hogy teljes értékű életet lehet vele élni, hiszen a szülés egy komoly megterhelés a szervezetnek. Aki szülni tud, az jó fizikai állapotban van. Erre a régi tüdejével esélye se lett volna – tette hozzá dr. Rényi-Vámos Ferenc.
Dr. Bohács Anikó elmondta, hogy az 1992-es születésű (30 éves) nő nagyon jól együttműködött kezelőorvosaival, több mint fél évet foglalkoztak a felkészítésével, átgondolva a lehetséges szövődményeket is a terhességet megelőzően. A komplikációmentes szülést nagyban segítette, hogy nem voltak társbetegségei, ellenanyagok nem termelődtek a beültetett szervvel szemben, továbbá semmilyen kórokozója és kilökődési folyamata sem volt.
A császármetszéssel történő szülést dr. Bánhidy Ferenc egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese vezette le.
A 3140 grammos érett, újszülött kisfiú a Balázs nevet kapta. Édesanyjával már elhagyhatták a klinikát.
Tasnádi Róbert / Bódi Bernadett
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem