Huszonegy évvel ezelőtt, 2000 júniusában Németországban alakult meg az első Fiatal Kutatók Akadémiája, Die Junge Akademie néven. Azóta a világ egyre több országában alapítanak a fiatal kutatók és egyetemi oktatók hasonló testületeket. Immár 45 ilyen országos ‘Fiatal Akadémia’ létezik, és 16 hasonló szervezet működik. Ezek között öt, nemzetközi tagsággal rendelkező hasonló társulás is létrejött (ilyen a Global Young Academy vagy a Young Academy of Europe). Ezek a szervezetek országos, régiós vagy globális szinten is képviselik tagjaik, tehát a fiatal oktató-kutatói réteg érdekeit és közvetítik javaslataikat, véleményüket a politikai és tudományos élet vezetői, a döntéshozók, törvényalkotók, támogatók, üzleti vezetők és a média felé.

Országok, amelyekben működnek már “Fiatal Akadémiák” (sárga), illetve hasonló testületek (narancssárga). Forrás: A grafikát macrovector/Freepik világtérképének felhasználásával a szerzők készítették a Global Young Academy 2021-es adatait felhasználva

Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, Lovász László Elnök Úr kezdeményezésére 2019 májusában alakult meg a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) nevű szervezet, melynek idén már 48 tagja van. “A szervezet megalakulását követő első évben különböző munkacsoportokat és bizottságokat hoztunk létre. A Kisgyermekes Kutatókkal és Kutatónőkkel Foglalkozó Bizottság tagjaiként először arra kerestünk választ, hogy milyen típusú aktivitásokat és programokat lehet ebben a témában hatékonyan megvalósítani” – mondja Solymosi Katalin, az FKA társelnöke és a tanulmány levelező szerzője. “Mivel nem találtunk hasonló, on-line elérhető útmutatást, ezért a létező szervezetek honlapjait átnézve mi magunk készítettünk egy áttekintést minderről.” Ennek eredményeként a hazai testület nyolc tagja foglalta össze a változatos jogi és pénzügyi háttérrel, változó hatékonysággal és lehetőségekkel működő nemzeti Fiatal Akadémiák céljait, tevékenységét és lehetőségeit a Nature folyóirat Careers rovata számára. A rangos fórumon megjelenő tudománypolitikai írás kiemeli, hogy e szervezetek segítségével a fiatal kutatók erőteljesebben hallathatják hangjukat, előmozdíthatják a tudományos eredmények társadalommal történő jobb megismertetését, tehetnek a szabad hozzáférésű, ún. open access publikálási kultúra elterjedéséért, és kihasználhatják a multi- és transzdiszciplináris kapcsolat- és hálózatépítési, illetve együttműködési lehetőségeket.

A cikk szerzői (Bálint Erika, Csuka Dorottya, Venglovecz Viktória, Schlosser Gitta, Lázár Zsófia, Gselmann Eszter, Alpár Donát és Solymosi Katalin) mindannyian a magyar Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai. Forrás: https://mta.hu/fka

A közelmúltban általuk szervezett tudományos ismeretterjesztő tevékenységek közül kiemelendők a klímaváltozással, az alternatív medicinával, a COVID-19 betegséggel és a vakcináció fontosságával foglalkozó workshopok.

Fontos szerepet játszanak a Fiatal Akadémiák abban is, hogy felkeltsék a fiatal generációk érdeklődését a tudományos pálya iránt. Erre szolgálnak a Finnországban, Norvégiában rendezett “Találkozók Kutatókkal” jellegű események. Freund Tamás Elnök Úr kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 2020-ban hasonló programsorozatot, Középiskolai ALUMNI programot indított, melybe az FKA mellett a köztestület összes tudósa is bekapcsolódhat. Ennek során a résztvevő önkéntes kutatók a volt középiskoláikban tarthatnak a tudományos pályát népszerűsítő, kötetlen programokat. Egy másik jó példa a holland Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezése, akik a 8 évesnél idősebb gyermekek számára egy idegen bolygó meghódításával kapcsolatos, a tudományos gondolkodásmódot fejlesztő oktató játékot indítottak “Expedition Mundus” elnevezéssel.

A hasonló szervezetek által létrehozott különféle mentoráló és tanácsadó rendezvények komoly segítséget jelenthetnek a pályájuk kezdetén álló ifjú kutatóknak. Ilyenek például a tudománykommunikáció, a pályázatírás vagy a tudományos tanulmány- és cikkírás fortélyaiba bevezető műhelyek és képzések, amelyek tudományágtól függetlenül nyújthatnak segítséget a különböző jó gyakorlatok elsajátításában. A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-ban az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával kapcsolatban indított el kísérleti jelleggel egy mentorprogramot.

Fiatal kutatók – köztük hárman e tanulmány szerzői – a 2019-es budapesti World Science Forum-on rendezett tudományos vezetői workshopon (Science Leadership Training) Fotó: Szigeti Tamás/Magyar Tudományos Akadémia

A testületek munkáját segítheti, ha felmérést készítenek a fiatal kutatók élethelyzetéről. Az FKA alapító tagjai 2018-ban egy átfogó felmérést végeztek a hazai fiatal kutatók helyzetéről, melyet 2021 őszén terveznek megismételni az MTA köztestületének 45 évnél fiatalabb tagjai között. A 2018-as felmérés hozzájárult ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk a fiatalok munka- és életkörülményeiről, álláshelyeik biztonságáról, pályázati lehetőségeikről, munkahelyi körülményeikről és nemzetközi versenyképességükről. Az FKA eddigi eredményei közül kiemeljük azokat a konstruktív fórumokat, amelyeken előmozdították a párbeszédet a fiatal kutatók és a hazai kutatási pályázatok kiírói között 2019 májusában, majd 2020 őszén az MTA Doktori Tanácsa vezetői között az MTA Doktora Cím megszerzéséről, illetve 2021 elején a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal közös szervezésben az OTKA pályázatok kapcsán. A fenti programokon túl az FKA tagjai a Magyar Tudomány folyóiratban a pályázatok kiírásával, elbírálásával és értékelésével kapcsolatos fiatal kutatói észrevételeket publikáltak, valamint egyeztettek a fenti döntéshozókkal a pályázatok elérhetőségéről, értékelési kritériumairól, a velük járó adminisztratív terhekről és a sajátos szakterületi szempontokról.

A Fiatal Akadémiák által végzett felmérések rávilágítanak arra, hogy melyek a fiatal kutatók munkájában a leggyakoribb nehézségek. Ezek között az első helyen a túlzott leterheltség és a határozatlan idejű foglalkoztatottság áll. Az első jelenség okai között meg kell említenünk azt, hogy a fiatal kutatók túlnyomó többségének a kutatás és a kísérleti munka mellett komoly oktatási terhelése is van, és indokolatlanul nagy adminisztráció is nyomja a vállukat. Tipikusan a fiatal női kutatók esetében merül fel még a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos többletteher, illetve a gyermekgondozással töltött idő, amely kiesést jelent a munkából. A Fiatal Kutatók Akadémiái ajánlásokat dolgoznak ki, illetve stratégiákat fejlesztenek a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. Konkrét példa e téren, hogy a magyarországi testület tagjai és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete elérték, hogy a gyermekgondozási céllal otthon töltött idő után 2019-től korhatár kedvezmény járjon az Állami Eötvös Ösztöndíjnál.

A Fiatal Kutatók Akadémiáinak eddigi sikeres működését és elismertségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 14 szervezet összefogásával, lengyel elnöklettel 2020-ban létrejött tudományos tanácsadó testületük, a YASAS (Young Academies Science Advice Structure), amely a közeljövőben hivatalosan is részt fog venni az Európai Bizottság tagjait segítő tudományos tanácsadó testület munkájában, ahol kiemelten a fiatal kutatók hangját fogja képviselni. A magyar FKA tagjai a YASAS, illetve nemzetközi Fiatal Akadémiák munkájában is részt vesznek. A hazai szervezet társelnökét, Solymosi Katalint 2020-ban beválasztották Young Academy of Europe vezetőségébe is.

A Fiatal Kutatók Akadémiái független és sokszínű közreműködőként jelentős szerepet játszhatnak a helyi, nemzeti, regionális és globális tudománypolitikában, ahol megbízható és hiteles közvetítőként léphetnek fel a társadalom, a kutatói közösség és a döntéshozók között. Ez pedig minden résztvevő számára hosszútávon előnyös helyzetet teremt, valamint nemzetközi és a hazai szinten is vonzóvá teszi a kutatói pályát a fiatalok körében.

Cikk forrása: Erika Bálint, Dorottya Csuka, Viktória Venglovecz, Gitta Schlosser, Zsófia Lázár, Eszter Gselmann, Donát Alpár, Katalin Solymosi (2021) Six reasons to launch a Young Academy. Nature 594, 599-601. doi: https://doi.org/10.1038/d41586-021-01682-9