Mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, mégis nagyon sokan cigarettáznak. Miért?
– Elsősorban az agyi jutalmazó mechanizmus miatt. Ez egy folyamat, amelyben a nikotin központi szerepet játszik. A nikotin egy neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag – a szerk.), ami az agyban megfelelő receptorhoz kapcsolódva dopamin felszabadulást hoz létre, mely az agy jutalmazó vegyülete. Hasonló történik például a csokoládé fogyasztásakor is. Emiatt a „jutalmazás” miatt választják az emberek a tüdőre és az egész szervezetre rendkívül káros dohányzási tevékenységet.
Mennyi idő alatt alakul ki az agyban ez a jutalmazó mechanizmus, vagyis milyen gyorsan lehet rászokni a dohányzásra?
– Különféle egyéni érzékenységek vannak, mindenki másként viseli, hogy a tüdőbe, a légzőrendszerbe irritáló hatású gázkeverék kerül. A dohányfüstből a nikotin rögtön bekerül a léghólyagokból a véráramba, majd visszakerül a szívbe és onnan rögtön az agyba. Tehát rendkívül gyorsan eljut oda, ahol aztán az előbb említett hatását kifejti. A hozzászokás az erre érzékenyeknél nagyon gyorsan létrejön.
Napok, vagy inkább hetek alatt?
– Nehéz erre válaszolni. A legtöbben gyerekként, de legalábbis nagyon fiatalon gyújtanak rá először. Ilyenkor viszont még nem jutnak olyan könnyen cigarettához, hiszen nincs rá pénzük, és az iskolai környezetnek is van korlátozó hatása. De az addikció, vagyis a rászokás már ekkor kialakulhat. A legjobb megelőzés az, ha valaki rá sem gyújt. Ebben a szülőknek óriási szerepük van.
Milyen hatással van az anya dohányzása a magzatra?
– A tüdő fejlődésében is problémát okoz, de megnő a terhességgel kapcsolatos komplikációk esélye is. Kisebb lehet az újszülött súlya vagy koraszülöttként jön a világra. A dohánytermék belégzésekor sok szénmonoxid szabadul fel. Ez hozzákötődik a vörösvértestekhez, elfoglalja az oxigén helyét, tehát egy relatív oxigénhiányos környezetet hoz létre. Ez egy várandós édesanyánál a magzatra hatványozottan káros hatású.
A dohányos szülők gyermekei is veszélyeztetettek?
– Rendkívül fontos a példamutatás. Aki dohányzik, azon a gyermeke érzi a jellegzetes szagot, ezt megszokja, nem lesz neki idegen. Ha vele egy helyiségben cigarettáznak a szülők, akkor mire ötéves lesz a gyermek, annyi füst jut a szervezetébe, mintha ő maga is elszívott volna 100 doboz cigarettát. Akinek az édesanyja dohányos, háromszor nagyobb az esélye arra, hogy ő is dohányossá váljon, mintha nem cigarettázna az anyukája. Ha az édesapja dohányzik, akkor 1,6-szoros a rizikó.
Ha azt kérdezzük, milyen hatása van a dohányzásnak, a legtöbben azt válaszolják, rossz a tüdőnek. Valóban csak a tüdőt kell félteni?
– Elsősorban valóban a tüdőt irritálja a füst, hiszen bármi, ami nem tiszta levegő, nem oda való. A tüdő egy csöndes szerv. Sokáig elviseli ezt a borzalmas károsítást, általában 15-20 év után jelentkeznek a tartós dohányzásra utaló klasszikus tünetek, betegségek. Közben a szív- és érrendszer állapota is romlik. A cigarettában rengeteg rákkeltő anyag van. Ezek nemcsak a tüdőrák kialakulásáért felelősek, hanem minden daganattípusnál rizikófaktorként jelentkeznek. Emellett a dohányzás olyan súlyos függőséget vált ki, hogy még a súlyos, életveszélyes állapotban lévő betegek sem biztos, hogy le tudják tenni, mert az agyi mechanizmusok uralják a testi tüneteket.
Kitisztulhat, regenerálódhat egy leszokott dohányos tüdeje?
– Nagy regenerációs kapacitással rendelkezik a tüdő, de azt tudni kell, hogy a dohányos időszakban nagyon sok káros anyag kerül a szervezetbe. Legalább 40 rákkeltő, 400 egészségkárosító és 4000 különféle komponenst tartalmaz a cigarettafüst. De nem az elrettentés a cél, hanem az, hogy minél többen vállalják tudatosan, hogy nemdohányzók akarnak lenni. Ezért is tartom nagyon nagy eredménynek a nemdohányzók védelmében hozott törtvényt. Mert így az, aki nem akar füstöt szívni, nincs erre rákényszerítve. Az lenne az igazán jó, ha nem kellene dohányzásmentes világnapot tartani, mert senki nem dohányozna.
Van már mérhető eredménye a nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseknek?
– Van csökkenés. Korábban 35 százalék körül volt a dohányosok aránya. Ez egyebek mellett a dohánytermékekhez való hozzáférés megnehezítése miatt 30 százalék alá ment. A cél az, hogy ez az arány tovább csökkenjen. Alapvetően azok tették le a cigarettát, akik nem voltak erős dohányosok. Az lenne a jó, ha divattá válna a nemdohányzás. Én egyébként problémásnak érzem a cigarettacsikkek szétdobálását is. Erősebb környezettudatos magatartást várnék a dohányzóktól.
Sokan keresnek alternatív lehetőségeket, van már olyan elektronikai eszköz, amely égetés helyett hevíti a dohányt. Ez megoldás lehet annak, aki nem tud lemondani a dohányzásról?
– Semmiképpen sem biztatásként mondom, de ezeknek a környezetre gyakorolt negatív hatása valóban enyhébb. De hangsúlyozom: a tüdőbe nem való semmi más, csak tiszta levegő.
(szöveg: Muhari Judit, fotó: Kovács Attila)