Történet

2018 novemberétől az intézet vezetését Dr. Ferencz Andrea egyetemi docens látja el. 2020. július 1-től a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikához integráltan, mint Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Tanszék működik, mely műtéttani oktatási és műtéttechnikai kutatási feladatokat lát el.

2010. július 1-étől 2018. november 4-ig az intézet vezetője Prof. Dr. Wéber György volt.

„Közel fél évszázados szünet után, 2010-ben ismét megkezdte működését egyetemünkön a Műtéttani Intézet. Míg az ötvenes években a hidegháború és a politikai szándék, addig napjainkban a sebészet látványos fejlődése indokolja a műtéttani intézetek munkáját. Programunk teljesítése során a hallgató önmaga is megéli társaihoz is viszonyított készségét és ez döntően meghatározhatja további szakmai fejlődése irányát. Oktatásunk célja jelezni a hallgatónak, kézügyessége a manuális vagy inkább az elméleti munka végzésére predesztinálja. Ez intézetünk küldetése!” volt olvasható a honlapon.

2006-ban a Magyar Akkreditáció Bizottság (MAB) áttekintve a négy orvosképzést akkreditációs vizsgálati jelentésében (MAB 2006/2/II/1/1. sz. határozat) ajánlásokat tett, amelyekben megállapította, hogy indokolt az elméleti és a gyakorlati (klinikai) képzés arányainak és prioritásainak átgondolása, a graduális orvosképzés gyakorlatiasabbá tétele (figyelemmel az európai tendenciákra is) és az elméleti alapozó tárgyak átrendezése, klinikumhoz való közelítése (pl. sebészeti műtéttan oktatása). A Semmelweis Egyetem Szenátusa 2009-ben határozatot hozott az intézet újraindításáról. Az egyetem 2010-es akkreditációs jelentésében (2010/10/VIII/1. sz. MAB határozat) ez áll: „A SE intézményi struktúrájából hiányzott néhány olyan klinika/tanszék/szakterület (sebészeti műtéttan, …), melynek megléte elsősorban az általános orvos képzés, de egyéb képzések szempontjából is fontos. Az egyetem vezetése ezt felismerve, régi problémákat orvosolva megteremtette, ill. meg kívánja teremteni e területeken is a modern képzéshez szükséges tanszéki struktúrákat.”

Ezek a szempontok indokolták a szüneteltetett budapesti intézet újraindítását, melyre 2010. július elsején került sor, amikor a Semmelweis Egyetem akkori rektora Dr. Tulassay Tivadar professzor a Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet vezetésével Dr. Wéber György egyetemi tanárt bízta meg.                                                                                                       

Az előkészítő munkálatokba Prof. Dr. Wéber György, mint dékáni tanácsadó 2010 tavaszán kapcsolódott be. Az intézet egy része a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben került kialakításra. Hivatalos megnyitója 2011. január 21-én volt a NET Dísztermében. A hazai műtéttani intézetek történetében mérföldkőnek számító eseményről szóló beszámoló a Magyar Sebészet folyóiratban jelent meg (Magy Seb 2011;64(3):137-148).

A NET 11. emeletén került kialakításra a titkárság és orvosi szobák. A később elkészült a korszerű alagsori Oktató Műtő, ami a korábban kialakított laparoszkópos gyakorlóteremmel együtt megfelelő helyszínt biztosít azóta is a hallgatók gyakorlati oktatásának. Az élő „nagyállatot” felhasználó műtőnek 2012-től a Herceghalmon lévő NAIK Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet adott helyet.

Sándor József professzor úrnak oroszlán része volt az intézet újraindításában, anyagi forrásaink előteremtésében és a személyzet verbuválásában. Az első szemeszterben döntően külső munkatársakra támaszkodhattunk. A Szent István Kórház Sebészeti Osztályának fiatal munkatársai gyarapodó klinikai tapasztalattal, lelkesen vettek részt a gyakorlati oktatásban.

Az Intézet küzdelmekkel, megpróbáltatások árán éledt újra. A recesszió sújtotta egyetemi gazdálkodás idején komoly kihívást jelentett az intézet oktatási és kutatási munkájának megszervezésével párhuzamosan a megfelelő személyi és technikai feltételek biztosítása. Ezúton is köszönet illeti Tulassay Tivadar és Szél Ágoston rektor uraknak, valamint Karády István és Hunyady László dékán uraknak az intézet újraindításában nyújtott támogatásukért.

 1965. májusában Prof. Dr. Nagy Dénes nyugat-németországi tanulmányútjáról nem tért haza és az Egyetemi tanács 1966. júniusi 30-i kezdettel kimondta az Intézet határozatlan időre való „szüneteltetését” azzal, hogy a kérdésre két év múlva visszatérnek, és az intézet dolgozóit a szükségleteknek megfelelően elosztja. Megegyezés született arról, hogy az intézet anatómia oktatásának feladatait a Törő Imre professzor vezette Szövettani és Fejlődéstani Intézet, a műtéttan oktatását a Rubányi Pál professzor vezette I. sz. Sebészeti Klinika veszi át. Az intézet orvosai közül négyen a Szövettani és Fejlődéstani Intézetbe, öten az I. sz. Sebészeti Klinikára, egy- egy fő pedig a II. sz. Sebészeti Klinikára és a Röntgen Klinikára került át.

Eközben a három vidéki egyetemen működő társintézetekben az oktatási feladatok mellett széleskörű sebészi és általában a manuális szakmákhoz kapcsolódó műtéttechnikai fejlesztések, az operatív kórállapotokkal összefüggő kutatások indultak el, több ízben nagy értékű infrastrukturális beruházások történtek. Ezek az intézetek ma 70 évesek.

A Műtéttani Intézetek működését 1951-ben Egészségügyi Miniszteri Határozat (II.1400/T/2-5) alapján egyidejűleg indították el az ország mind a négy orvosi egyetemén. A központi kormányzati törekvés az volt, hogy a hidegháború idején, készülve a III. világháborúra minden végzett orvosnak tudnia kell sebet varrni, járatosnak kell lennie a sebellátásban, alapvető műtéttechnikai készséggel kell rendelkeznie. Az Intézet működése az 1951/52. tanév II. félévében kezdődött meg, élére 1953. március 11-től Prof. Dr. Nagy Dénest nevezték ki tanszékvezetőnek.

Az intézet neve ekkor Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézet volt és az Anatómiai Intézet épületének bal szárnyán, az első emeleten kapott helyet. Ebben az időszakban kizárólag oktatási feladatokat látott el, az egyetem ÁOK és FOK karain IV. éves hallgatók oktatása folyt, a műtéteket kadávereken és keverék kutyákon végezték.

Ezzel párhuzamosan az intézeti orvosok sebészi képzése, és forgó rendszerben az oktatók klinikai képzése a Baross utcai, akkor II. számú Sebészeti Klinikán folyt. A műtéttan elméleti oktatásának anyagát a szintén Egészségügyi Minisztérium által elrendelt, Littmann Imre professzor által írt és 1953-ban kiadott könyv képezte, mely az alapvető műszertani ismeretektől kezdve a sebészeti propedeutikát és a legfontosabb sebészeti beavatkozások műtéttanát tartalmazta.