A HANO-ról betegeknek

Azért, mert a betegség örökölhető. Amennyiben az egyik szülő HAE-s beteg, a születendő gyermeknek (nemétől függetlenül) 50% az esélye, hogy örökli a betegséget.

A betegséget legtöbbször a C1-inhibitor (C1-INH) nevű fehérjét kódoló gén hibája okozza, ennek következtében nem termelődik elegendő fehérje vagy a termelt fehérje nem működik megfelelően és ez fokozott bradikinin-termelődéshez vezethet. A bradikinin növeli a kis erek áteresztőképességét, emiatt az érpályából folyadék áramlik a szövetközti térbe és ödéma (vizenyő) jön létre. Ritkábban a HAE hátterében nem a C1-INH fehérje hiánya áll, hanem más folyamatok, amelyeket különböző gének hibái okoznak. A HAE-nak ez a típusa, amit korábban HAE III-nak neveztek, főként a család női tagjait érinti. A betegség tünetei a női nemi hormonok szintjének változásával (nemi érés, várandósság, fogamzásgátlók szedése) mutatnak összefüggést.

Az esetek egy részében a HAE roham kialakulásának oka nem tárható fel. Azonban az esetek nagy részében bizonyos kiváltó tényezőket lehet feltárni, mint a pszichés stresszt, kisebb sérüléseket, a fogorvosi, műtéti beavatkozásokat, valamint a különféle fertőzéseket. A betegek például gépírás, kalapálás, borotválkozás után kialakult ödémás epizódokról számolnak be. A menstruáció és a terhesség is befolyásolhatja a rohamok kialakulását. A termékeny korban lévő nők egy része a rohamok gyakoriságának növekedését észleli a menstruáció alatt. A kisbabát váró HAE-s asszonyok egy része a rohamok ritkulásáról, másik része a tünetek sűrűbb jelentkezéséről számol be a várandósság ideje alatt. Tapasztalatok szerint az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló szerek szedése a rohamok gyakoribbá válását idézi elő. Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, elsősorban az angiotenzin konvertáló enzim gátlók szintén HAE rohamot válthatnak ki, ezért szedésük HAE-s betegeknek nem javasolt.

Az első ödémás tünetek bármely életkorban megjelenhetnek. Általában kisiskolás korban kezdődnek, de ismert olyan beteg is, akinek ötven éves korában volt először ödémás rohama. Serdülőkorban és a felnőttkor kezdetén általában sűrűbben jelentkeznek a tünetek.

A kialakuló ödéma 2-3 napig vagy akár egy hétig is fennállhat.

A rohamok gyakorisága változó, egyes betegek gyakran (hetente több alkalommal), mások ritkábban (évente néhány alkalommal) számolnak be ödémás epizódról.

A rohamok különösen akkor veszélyesek, ha a légutakban lépnek fel. A hirtelen fellépő gégeödéma miatt életveszélyes állapot alakulhat ki, ami megfelelő kezelés nélkül akár fulladáshoz is vezethet.

A belekben kialakuló ödémák életveszélyes hasi kórképeket (pl. vakbélgyulladást, bélelzáródást) utánozhatnak, melyek indokolatlan sebészi beavatkozásokhoz vezethetnek.

Jelenleg két kezelési módot ismerünk:

1. Megelőzés, ami lehet hosszú távú és rövid távú
2. A kialakult roham kezelése

Folyamatos gyógyszerszedést, amellyel megelőzhető a rohamok kialakulása.

Nem minden beteg esetében van rá szükség. Akkor kell hosszú távú kezelést alkalmazni, ha a rohamok gyakran jelentkeznek, illetve ha a beteg a tünetek miatt a mindennapi teendőit képtelen ellátni.

Újabb ajánlások alapján hatékony megelőzést szolgáló szer a heti két alkalommal intravénásan vagy bőr alá adott C1-INH koncentrátum (Berinert, https://www.berinert.com/). A bőr alá adott forma 2022-től egyedi méltányosság alapján igényelhető a betegek számára Magyarországon. Valamint egy másik készítmény a lanadelumab (Takhzyro, https://www.takhzyro.com/), mely kéthetente egy alkalommal, szintén bőr alá adandó gyógyszer. Elérhető még a berotralstat (Orladeyo, https://orladeyo.com/) is, amit naponta egyszer, szájon át kell alkalmazni.

Korábban alkalmazott szer a danazol (Magyarországon Danatrol néven van forgalomban). Ez egy gyengített férfi nemi hormon, ami a máj C1-inhibitor termelő képességét fokozza. Másik, szintén korábban alkalmazott lehetőség az alvadási rendszert befolyásoló tranexámsav tartalmú Exacyl tabletta. Mint minden gyógyszernek, a Danatrolnak és az Exacylnak is vannak mellékhatásai, amelyek a minimális hatékony adag alkalmazásával és rendszeres egészségügyi kontroll vizsgálatokkal elkerülhetőek.

Akkor lehet rá szükség, ha a beteg műtét, fogorvosi beavatkozás vagy például gyomortükrözés, illetve olyan esemény előtt áll, melyről tudja, hogy ödémás rohamot válthat ki az ő esetében. A tervezett műtéti beavatkozás vagy a várható egyéb esemény (például repülőút) előtt 1-6 órával 2 ampulla Berinert adása javasolt.

Igen és ennek két módja van. Az egyik a hiányzó C1-inhibitor bejuttatása a szervezetbe vénás injekció formájában. Ez a szer hatékonyan szünteti meg az ödémás rohamokat. Jelenleg többféle típusú C1-inhibitor gyógyszer áll rendelkezésre. Az egyik az emberi vérből készült Berinert (CSL Behring GmbH; www.cslbehring.com ), a másik a rekombináns technikával előállított C1-INH készítmény, a Ruconest (Pharming Group NV; www.pharming.com). A HAE-s roham kezelésének további lehetősége az icatibant adása. Mind az eredeti (Firazyr (Takeda; https://www.takeda.com/)), mind a generikus készítmények elérhetők. Ezek a szerek egy bradikininhez hasonló molekulát tartalmaznak, amelynek a szerkezete nagyon hasonlít a bradikininéhez, de a receptorhoz kapcsolódva nem engedi, hogy a valódi bradikinin kifejtse hatását. Az icatibant-ot tartalmazó injekció 2 éves kor felett engedélyezett és bőr alá adható.

Ezen korszerű készítmények hiányában friss, fagyasztott plazma is adható.

Az angioödémák kezelésében szokásosan alkalmazott gyógyszerek (adrenalin, antihisztamin, és szteroidok) a HAE-s rohamok megszüntetésében hatástalanok.

A gégeödéma kezdeti tünetei: gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség, hangszín megváltozása, rekedtség. Ilyen tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert viszonylag rövid időn belül nehézlégzés, illetve fulladás alakulhat ki. Ilyenkor speciális gyógyszerek beadása szükséges (lásd: Lehet-e sikeresen kezelni a HAE-s rohamot? fejezetben).

A jellegzetes tünetek (fájdalmatlan bőr alatti duzzanatok a végtagokon, arcon, törzsön, nemi szerveken és/vagy garat-, gége-, nyelvödéma, amelyek a szokásos kezelésre nem javulnak, továbbá visszatérő ismeretlen eredetű hasi fájdalom) jelentkezése esetén, valamint ha a család több tagja is észlel ilyen tüneteket, akkor gondolni kell a HAE lehetőségére.

A betegség igazolására speciális vérvizsgálatokat kell elvégezni. Komplement és genetikai vizsgálattal a betegség igazolható. Ezeket a vizsgálatokat speciális laboratóriumban végzik (Komplement laboratórium).

Minden magyarországi gondozott HAE-s beteg térítésmenetesen magánál tarthat készenlétben két roham kezelésére elegendő injekciót (Berinert, Ruconest és/vagy Firazyr, Icatibant) a hirtelen fellépő ödémás rohamok kezelésére. Mivel a Berinert/Ruconest gyógyszer vénásan adható be, ezért ilyenkor a beteget a háziorvos vagy a területi ügyeleti szolgálat látja el. Tekintettel arra, hogy ezek a gyógyszerek önadagolásra törzskönyvezettek, a betegek tanfolyamokon vehetnek részt, ahol elsajátíthatják a vénás injekció beadását. Egyre több beteg él ezzel a lehetőséggel és adja be önmagának a Berinert/Ruconest injekciót ödémás rohamban. A Firazyr/Icatibant injekció beadása szintén oktatást követően lehetséges, de ez sokkal egyszerűbb, mivel az injekciót a has bőre alá kell bejuttatni. Felnőtt HAE-s betegek számára a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikája, 18 év alatti betegek részére a Heim Pál Kórház Madarász utcai Gyermekkórháza biztosít az év minden napján 24 órás ügyeleti szolgálatot.

Ebben a két kórházban mindig rendelkezésre áll az életmentő injekció.

Minden HAE-s beteg, aki a magyarországi Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központban áll gondozás alatt, kap egy betegkártyát (MedCard) és egy hét nyelven íródott tájékoztató igazolványt, ami a betegség lényegét és a sürgősségi ellátás lehetőségeit foglalja össze röviden. A betegek rendelkeznek betegnaplóval, amelyben regisztrálják tüneteiket és az alkalmazott kezelést.

Amennyiben a beteg elutazik, úgy az otthonában tartott életmentő injekciót, készenlétben tartva, magával viheti. Külföldi utazás során szükség lehet gyógyszer beviteli engedélyre, amelyre vonatkozó javaslatot kiállítunk a beteg számára. Utazás előtt érdemes információt kérni az adott ország nagykövetségétől.

• Megfigyeli önmagát és a rohamot kiváltó tényezőket lehetőleg elkerüli. Ebben segít a betegnapló rendszeres vezetése, amelyet a HAE kontroll viziteken bemutat.
• Pontosan követi a HAE betegségét kezelő orvosa utasításait. Egyéb okok (pl. magasvérnyomás, fogamzásgátlás) miatt javasolt gyógyszerek szedését illetően is kikéri kezelőorvosa véleményét, mert bizonyos gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséget.
• Nem mulasztja el az éves egészségügyi HAE kontroll vizsgálatot.
• Biztonsága érdekében legalább 2 HAE roham kezelésének megfelelő C1-inhibitor koncentrátumot (Berinert P/Ruconest injekció) és / vagy Firazyr/Icatibant injekciót tart magánál készenlétben.
• Gyermekvállalás előtt felkeresi kezelőorvosát és részt vesz genetikai tanácsadáson. A várandósság alatt a betegség lefolyása megváltozhat, súlyosbodhat, ezért szükség lehet az eddigi terápia megváltoztatására vagy új kezelés bevezetésére.
• A megszületett gyermekét 6 hónapos kor után, de legkésőbb egy éves koráig elviszi a HAE központba, ahol meg tudják állapítani, hogy a gyermek örökölte-e a betegséget.
• A tünetes és tünetmentes családtagjait megkéri, hogy vegyenek részt a családszűrési vizsgálaton, hogy időben ki lehessen szűrni az érintett családtagokat és őket ellátni a speciális kezeléssel.