Dr. Krasznai Magdolna
A gyerekek egy része mindkét oldali orrfelet egyszerre, nagy erővel fújja ki, így az orrváladék akár a melléküregbe, vagy a fülkürtön át a dobüregbe is áramolhat. Helyes orrfúváskor mindkét oldali orrfelet külön-külön közepes erővel végezzük.
Dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa szerint világszerte az egyik leggyakoribb megbetegedés a nátha. A kiskorú gyermekek évente akár 8-10 alkalommal is megfertőződhetnek. Ez okozza a legtöbb iskolai hiányzást, a legtöbb táppénzes napok számát. Több mint 200 olyan vírust ismerünk, amelyek náthát okoznak. Ezek cseppfertőzéssel terjednek, így a közösségbe járó gyerekek egymást és környezetüket, családtagjaikat is megfertőzik.
A felső légúti megbetegedések száma az életkorral fordítottan arányos, hiszen az átvészelt fertőzések után bizonyos immunitás alakul ki. A vírusfertőzések néhány nap alatt általában meggyógyulnak, a gyermekek panaszmentessé válnak, de gyakori a bakteriális felülfertőződés is. A gyermekkori felső légúti megbetegedések egyébként az immunrendszer érése szempontjából kifejezetten fontosak.
Az, hogy egy kisgyermek mennyire érzékeny a fertőzésekre, függ az immunrendszerétől, fizikai, alkati és lelki tényezőitől. Az immunrendszer működését sok tényező határozza meg, így a méhen belüli élet történései, a terhesség lefolyása, magzat fejlődése, a születési súly, az anyatejes táplálás időtartama, a mama dohányzása és étkezése a terhesség alatt, környezeti tényezők. A születés utáni időszakban is meghatározó a gyermek étkezése, (alul vagy túltápláltság, folyadék, vitamin, nyomelem hiány), egyéb megbetegedések jelenléte, mint vashiány, reflux, légzőszervi allergia, amely miatt a nátha többször válik súlyossá, elhúzódóvá.
A kisgyermekkori egyszerű nátha az anatómiai viszonyok – az orrjáratok és az arcüregek közvetlen szomszédsága – miatt nemcsak az orr, hanem az arcüregek nyálkahártyájának vizenyős duzzanatát is okozza. Ezért a gyermekkori nátha szinte mindig arcüreggyulladással jár együtt, orrfolyás, orrdugulás, hátsó váladékcsorgás kíséretében.
A nátha további társbetegsége a fülkürthurut. A fülkürt az orrgaratot köti össze a dobüreggel, szerepe a normál dobüregi nyomás biztosítása, mely a hallás szempontjából kiemelkedően fontos. Amennyiben az orrnyálkahártya tartós duzzanata miatt a fülkürt működése akadályozott (leggyakrabban tartósan megnagyobbodott orrmandula miatt) ezáltal a dobüregi nyomás csökken, mely a középfül működési zavarát okozza. Ilyenkor a gyermek figyelmetlen, gyakran visszakérdez, hangosan beszél. A fülkürthurut tartós fennállása esetén a negatív dobüregi nyomás miatt a dobüregi nyálkahártyából kiáramló folyadék miatt savós középfülgyulladás jöhet létre, ami tovább ronthatja a hallást.
A közönséges, szövődménymentes nátha pár nap alatt magától, spontán is meggyógyulhat. Természetesen gyermekkorban a tüneti kezelést mielőbb kezdjük el. Rendszeresen tisztítsuk az orrjáratokat és használjuk nyálkahártya lohasztó orrcseppeket, de lényeges, hogy egy hétnél ne adjuk tovább. Fontos a bő folyadékbevitel, szükség szerint lázcsillapító, nyákoldóköptető, vitaminok, mézes tea adása, arc és fül melegítése- emelte ki Dr. Krasznai Magda. Lehetőleg a gyermek Közösségbe ne menjen , a szobát párásítsuk, gyakran szellőztessük.
Antibiotikumos kezelést kizárólag bakteriális felülfertőzés, legyengült, elesett állapotú gyermek esetében használjunk. A túlzásba vitt antibiotikum fogyasztással többet árthatunk, mint használhatunk és az antibiotikumok hatékonysága is csökkehet.
Ősztől tavaszig terjedő időszakban a közössége járó gyermekeknél nem ritka, hogy akár minden második-harmadik héten pár napra megbetegszik. Amennyiben folyamatosan náthás, hurutos mindenféleképpen javasoljuk a gyermek kivizsgálását, góckeresést.
Mi állhat még a gyakori, elhúzódó nátha hátterében?
Ha a gyermek gyakran náthás, hurutos, orra rendszeresen eldugul, orrhangon beszél, folyamatosan nyitva van a szája, éjszaka nyitott szájjal horkolva alszik, figyelmetlen, gyakran visszakérdez, rendszeresen köhög, szemei karikásak, aláárkoltak – e tünetek az orrmandula megnagyobbodására utalnak. Az orrmandula idült gyulladása gátolja az orrlégzést, rontja az életminőségét, zavarja a pihenést, az alvást. Következményes fülkürt hurutot, ezáltal halláscsökkenést és akár beszédfejlődési zavart is okozhat. A hátsó váladékcsorgás miatt éjjel-nappal köhög a gyermek.
Mit tehetünk, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, mire kell még gondolni?
A gyakori, elhúzódó nátha miatt fül-orr-gégészeti szakvizsgálat esetleg hallásvizsgálattal. Klinikai képtől függően allergológiai és gastroenterológiai kivizsgálás is szóba jöhet.
Mikor gondoljuk gyermekkori allergiás náthára?
Amennyiben a szülők anamnézisében allergiás megbetegedés (allergiás nátha, ) szerepel, gondoljunk gyermekünknél is gyakran előforduló hurut esetében allergiás náthára. A megfigyelések alapján amennyiben az egyik szülő allergiás 25 %, ha mindkét szülő allergiás 50%, amennyiben súlyos asthma bronchiale is szerepel a kórelőzményben akár 70%-os a valószínűsége, hogy a gyermek allergiás megbetegedésben szenved. Főként akkor gondoljunk rá, ha csecsemőkorában atópiás dermatitis, ekcéma, vagy ételallergia szerepelt a gyermek kórelőzményében. Ilyen kórelőzmény alapján, ha a szülők allergiások nagyon fontos az újszülött megfelelő ideig (3-6 hónapig) tartó anyatejes táplálása és megfelelő környezeti kontroll betartása. Az allergiás náthának két fő formája ismert, a szezonális, meghatározott időszakban jelentkező, ill. egész évben fennálló. Hazánkban az éghajlati és földrajzi viszonyok alapján három fő szezont különíthetünk el, melyet a korán virágzó fák, füvek és gyomnövények pollenjei okozzák. A szezonális allergiás náthára jellemző, hogy általában minden ében ugyanabban az időszakban jelentkeznek a tünetek, ahol a tüsszögés, orrfolyás és szemtünetek dominálnak. A perenniális, vagy egész évben folyamatosan panaszt okozó allergének lehetnek a házipor, háziporatka, penészgombafélék, csótány valamint a háziállatok allergénjei, melyek főként orrdugulást és köhögést okoznak. Amennyiben allergiás nátha lehetősége felmerül, nagyon fontos a családi és környezeti anamnézis gondos felvétele és a fül-orr-gégészeti vizsgálat után egy bőrteszt, un. prick teszt elvégzése. Ez a leggyakoribb allergének bőrre csepegtetéséből és karcolásából áll. Az eredményt rövid várakozási idő után olvashatjuk le. Amennyiben az allergaigazolódott fontos a mielőbbi gyógyszeres kezelés megkezdése. A bázisterápia alapját az antihisztaminok és lokális szteroidok képezik a megfelelő kiegészítő kezelésekkel, pl. szemcsepp.
Az allergiás rhinitis és az asthma bronchiale együttes előfordulása esetében egymás állapotát rontják, így a súlyosabb betegségnek vélt asthma mellett az orr funkcióinak helyreállítása is fontos törekvés.
A gyermek allergológiai kivizsgálást, a prick tesztet lehetőleg ne szezonban, a tünetekl csúcsán végezzük el. Ilyenkor a panaszok alapján kezeljük a beteget és a szezon elmúltával végezzük el a kivizsgálást. Fontos, hogy a bőrpróba alkalmazása előtt pár nappal antihisztamint a gyermek ne szedjen. Amennyiben a bőrteszt tartós betegség, antihisztamin szedés, vagy bőrgyógyászati megbetegedés miatt nem végezhető el, úgy laboratóriumi vizsgálattal is kimutathatjuk az allergiát.
Mi okozhat még éjszakai köhögést, mire kell gondolnunk?
Kifejezett éjszakai köhögés reflux (gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe, garatba) jele is lehet melyre érdemes gondolni, főként akkor, ha a panasz a gyermek lefekvése után jelentkezik. Emiatt kerülendő a késői vacsora, a kakaó ivása, édesség fogyasztása, nassolás. Ilyen panasz esetben kérdezzünk rá, hogy a gyermek csecsemőkorban bukós volt, most hogyan étkezik, mikor vacsorázik, mit eszik. A túlsúly, mozgásszegény életmód, stressz szintén hajlamosít refluxra. Amennyiben reflux lehetősége felmerül életmódbeli és étkezési tanácsok betartása, sportolás valamint savlekötők alkalmazása sokat segíthet.
Minden előzmény nélkkül, hirtelen kialakult köhögés hátterében idegentestre is gondolhatunk.
Abban az esetben, ha gyermekünk állandóan náthás, hurutos, gyakran köhög gondoljunk ezen betegségek akár együttes előfordulására is. Fontos a szakorvosi vizsgálat, majd a diagnózis mielőbbi felállítása után a modern, korszerű kezelés megkezdése. Tudnunk kell, hogy valamennyi tünet rontja az életminőséget, figyelmet, alvást, koncentrációt.
Mit csináljunk, ha gyakran beteg a gyermek?
Fül-orr-gégészeti kivizsgálás, javaslat alapján hallásvizsgálat
Laboratórium, allergológiai kivizsgálás
Gastroenterológiai kivizsgálás
Amennyiben az orrmandula megnagyobbodott, javasoljuk annak kivételét.
Valamennyi orrváladékozással jár (felső légúti hurut, melléküreg gyulladás, allergiás rhinitis) kórképben javasoljuk az orrmosást (tengeri-, fiziológiás sóoldattal történő) mellyel eltávolítjuk a közös orrjáratokban lévő orrváladékot, az ott megtapadt polleneket, levegőszennyeződést egyaránt. Ezt követően bátran használjuk gyermekkorban lokális szteroidot, mely gyulladáscsökkentő hatása révén jótékony hatású valamennyi felső légúti megbetegedésben. Orrmosást követően a spray hatékonyabban, gyorsabban, fejti ki hatását.