Búcsú Dr. Pataky Leventétől
Tisztelt gyászoló Család, Barátaim!
Az elmúlt év december 24-én elhunyt Dr. Pataky Levente egyetemi adjunktus. Személyében egy újabb 68-ast vesztettünk el. De mit is jelent ez a jelölés, melyet csupán a beavatottak ismernek, használnak? 1968. Ez a szám egy évet jelöl, amikor Levente mintegy 138 évfolyamtársával együtt – köztük velem is – a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán megszerezte fogorvosdoktori diplomáját.
Nem volt, s jószerivel már nem is lesz köztünk híresen kiemelkedő ember: pályaelhagyó diplomásként szakíró vagy költő, festő, színész, feltaláló vagy éppen neves politikus. A 68-as évfolyam nagysága összetartásában, egymásra való odafigyelésében, egységességében van. Nagy dolog ez, nagy érték, ma különösen, amikor ki-ki zajos közösségben, felületes kapcsolatokkal terhelten, de valójában befelé fordulva, magányosan tölti napjait.
De hogyan is kezdődött?
Leventével 1963-ban találkoztam, az egyetemi évnyitón. Akkoriban enyhült az egyetemi autonómiát is semmibe vevő vörös szorítás, s végre ismét számított a valós felvételi teljesítmény. Bekerültek az évfolyamra az osztályidegen származásúak, a csendőrunokák, a kitelepített szülők gyermekei, az egyházi iskolások sok-sok éven át eltanácsolt, év vesztes „öreg” pályázói. Egy mondatban: színes évfolyam volt a 68-as.
Érettségi után Levente is dolgozott. A János kórház prosecturáján volt boncsegéd. Az ott szerzett ismeretei szerettették meg vele az első-másodévesek mumustárgyát, az anatómiát. Nem csak szerette, de tudta is. Diákkörösként nyertes pályázatot írt. Mi többiek tátottuk a szánkat, irigyeltük. Hamarosan emblematikus tagjává vált az évfolyamnak. Magja, hangadója a majdani hatvannyolcasoknak. Csapódtak hozzá az évfolyamtársak. Volt együtt tanulás, közös vizsgák, bulizás, de fontos volt a közös kártya is. Az együttlét, az egyetemi dolgok megbeszélésének háttéralibije.
Gyorsan elszálltak a diákévek, szétszóródtunk az országban, világban, fogorvosként dolgozni kezdtünk. Levente a VII. kerületi rendelő endodoncia, közérthetőbben gyökérkezelő osztályán tett szert nagy gyakorlatra. Ennek a beavatkozásnak alapja a röntgenfelvétel készítése, s a jó röntgendiagnózis. Hamarosan mindezek mestere lett. Elképesztő gyakorlatra tett szert. Segítségét kérve nem egyszer lenyűgözve bámultam, hogy mi mindent olvas le egy-egy akkoriban csak két dimenzióban elérhető panoráma felvételről. Mert Ő már akkor 3 dimenzióban gondolkozott. Nevéhez fűződik a DMFR, azaz a Dento-Maxillo-Faciális Radiólógiai társaság megalapítása. Ez kis terület a fogászaton belül. Levente elnökletével a tagságot eleinte csak az összetartó 68-asok alkották. Később sor került Levente másik specialitásával, az endodonciával foglalkozó szakemberekkel közös kongresszus szervezésére Ráckevén. A szakmai tartalom, a helyszín, valamint a kapcsolt programok megválasztása, színvonala oly szerencsés volt, – köszönhetően a hatvannyolcasok érdeklődésének is – hogy a későbbiekben a közös kongresszus ugyanott, hagyományként többször is megismétlődött.
Levente 3 térben való gondolkodásának ugyancsak példaértékű bizonyítéka volt, hogy vezetésével jelentős számú fogorvos kérte tagfelvételét a nemzetközi IADMFR társaságba is. Munkásságának eredményeként a szervezet számos kongresszusán – Olaszországban, Japánban, Koreában, Dél Afrikában – vett részt nagyszámú magyar delegált. Mi több a Nemzetközi Társaság 9. kongresszusát Levente elnökségével, s a hatvannyolcasok hathatós közreműködésével Budapesten tartotta. Nagy siker volt.
Időközben Pataky doktor a Semmelweis Egyetem Szájsebészetei Klinikájára, a röntgen osztályra került, egyetemi tanársegédként, majd adjunktusként. A betegellátás mellett tanított is, része volt az ifjú fogorvosnemzedékek képzésében. Diákjai szerették, s Ő is szerette hallgatóit. Oktatóként ugyancsak jelesre vizsgázott.
Búcsúzunk tőled Levente. Elmentél. Elmentél az égi hatvannyolcasok táborába. Mi az itt maradtak jószívvel gondolunk Rád. Amikor napokban a gyászhírről egy fiatalabb kollégával beszéltem, sommásan csak ennyit mondott: „Ismertem, emlékszem rá. Jó fej volt!”
Nyugodj békében, Levente!
Dr. Fazekas Árpád
Professzor Emeritus
Budapest, 2021. jan. 11.