GYÓGYSZERÉSZI NÖVÉNYTAN
GYÓGYSZERÉSZI NÖVÉNYTAN (gyakorlat)
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja és feladata a képzés céljának megvalósításában:
1) A növények testszerveződésének megismerése sejttani, szövettani és szervezettani szinteken a gyógyszerkönyvi drog-analízisek megalapozására.
2) A növények általános és speciális anyagcsere-folyamatainak és élettani jelenségeinek megismerése a hatóanyagok termelődésének és felhalmozódásának (raktározási módjuk) megértéséhez.
3) A növények kemotaxonómiájának tanulmányozása a gyógynövények (és mérgező növények) felismerése, rokonsági viszonyainak és kemizmusának megismerése céljából.
A tantárgy rövid leírása:
A tárgy összefoglalja a növényi sejtek szerkezetét és működését, a biokémiai folyamatokban való részvételét. Bemutatja a drogokat is jelentő szervek anatómiai (szövettani) és makroszkópos morfológiai jellegzetességeit és ezen szervek élettani folyamatait, kiemelve a hatóanyagok termelődésében és felhalmozódásában betöltött szerepüket. Ismerteti a növényvilág gyógyszerészi szempontból fontos rendszerezését, a kemizmust hangsúlyozottan figyelembevevő kemotaxonómiát. Ennek keretében bemutatja a fontos gyógynövényeket (és mérgező növényeket), és a felismerésükhöz szükséges morfológiai jellegzetességeiket.
Tematika:
Elméleti órák tematikája:
- hét: Bevezetés. Az élővilág felosztása. A növény, a gyógynövény és a drog fogalma. A virág felépítése a nyitva- és zárvatermők körében: a virágrészek megjelenési formáinak változatossága, mint a növényfajok és rokonsági körök azonosításának lehetősége.
- hét: A virágzatok bemutatása: a bogas és fürtös típusaik jellegzetességei a fontosabb növénycsaládokban mint azonosító bélyegek.
- hét: Megporzás és megtermékenyítés folyamata a nyitva- és zárvatermőknél, virágbiológiai jelenségek. A mag- és termésképződés folyamata összefüggésben a megtermékenyítéssel. A mag és termés alaktani vizsgálata.
- hét: A növényi sejt felépítése. A plasztiszok: szerkezet és működés; a fotoszintézis folyamatai és jelenőségük. A lebontó folyamatok összefüggésben a szekunder anyagcserével. A nitrogén anyagcsere és kapcsolata a N-tartalmú szekunder anyagcseretermékekkel.
- hét: A sejtfal kialakulása, szerkezete. A vakuólumok és tartalmi anyagaik. A sejtfal és a kristályok megjelenési formáinak szerepe a drogok mikroszkópos vizsgálatában.
- hét: A szövet-szövetrendszer-szerv fogalma. Az osztódó szövetek. A bőrszövetrendszer (elsődleges, másodlagos és harmadlagos bőrszövetek) jellegzetességei és az exogén kiválasztórendszerek: megjelenési formáik a drogok azonosításának szolgálatában. Az alapszövetek sokféleségének bemutatása az endogén kiválasztórendszerek (EKRek) kiemelésével Az EKRek előfordulása a gyógynövények körében.
- hét: A szállítószövetrendszer jellegzetességei: szerv- és rendszerspecifikus megjelenési formái.
- hét: A gyökérrendszerek és a különféle gyökerek szövettani felépítése (gyökérdrogok példáin bemutatva). A hajtástengely (szár) morfológiája és szövettana: fiatal és idős (vastagodott) formái és részei mint drogformák.
- hét: A levél megjelenési formái és szöveti szerkezete a növények makroszkópos és mikroszkópos azonosításának szolgálatában. A növények vízháztartása és ásványos táplálkozása: a víz felvétele, szállítása és leadása összefüggésben a gyökér szár és levél morfológiai és funkcionális jellemzőivel (egyben a három szerv mikroszkópos morfológiai jellemzőinek összefoglalása).
- hét: A növények rendszerezésének alapelvei. A különféle rendszerek (mesterséges-, természetes-, fejlődéstörténeti- és kemotaxonómiai) összehasonlítása a kemotaxonómia gyógyszerészeti jelentőségének kiemelésével. Mikológiai alapismeretek: a gombavilág gyógyászati szempontból nélkülözhetetlen és ehető/mérgező képviselői. Harasztok rendszere: kétszakaszos egyedfejlődésük, külső és belső felépítésük. Gyógyászatban használt és mérgező fajok részletes bemutatása hasonlóságok és különbségek kiemelésével.
- hét: Nyitvatermők bemutatása és csoportosítása az ide tartozó gyógyászatilag is fontos fajok megismertetésével. Zárvatermők kemotaxonómiája I. A kétszikűek Magnoliidae alosztálya és az egyszikűek osztálya. Az egy és kétszikűek összehasonlítása és evolúciós kapcsolatuk.
- hét: Zárvatermők kemotaxonómiája II. Caryophyllidae és Hamamelididae alosztályok ismertetése. Zárvatermők kemotaxonómiája III. Rosidae alosztály mint az öttagú, szabadszirmúság a kétszikűek között.
- hét: Zárvatermők kemotaxonómiája IV. Dilleniidae alosztály bemutatása az ide tartozó, heterogén csoportok tanulmányozásával.
- hét: Zárvatermők kemotaxonómiája V. Cornidae és Lamiidae alosztályok jellemzése. Zárvatermők kemotaxonómiája VI. Asteridae alosztály, mint a progresszió csúcsa
Gyakorlati órák tematikája:
- ciklus (1-5 gyak.): Típusnövények/családok tanulmányozása; makroszkópos morfológia ismeretek, gyógynövényismeret 1:
- gyakorlat: Morfológiai ismeretek: ELTE Botanikus Kertben példanövényeken vagy
Brassicaceae, Fabaceae családok típusnövényeinek jellegzetességei.
Virág felépítése I.
- gyakorlat Apiaceae, Malvaceaem Lamiaceae családok típusnövényeinek jellemzői. Virág felépítése II. Virágzatok I.
- gyakorlat Solanaceae, Asteraceae (Cichoriaceae), családok típusnövényeinek tanulmányozása. Virágzatok II. Levél felépítése (makroszkópos jellemzők).
- gyakorlat Mag és termés makroszkópos jellemzői.
- gyakorlat 1. ZH (gyógynövényismeret 1.: növényfelismerés herbáriumi példányokról)
A növényi sejt tanulmányozása (felépítés, plasztiszok, antocianinok, plazmolízis)
- ciklus (5-8 gyak.): Sejttani és szövettani alapismeretek, gyógynövényismeret 2
- gyakorlat Sejtfal megjelenési formái, kristály- és keményítőtípusok tanulmányozása.
- gyakorlat Bőrszövetrendszer vizsgálata (epidermisz, sztómaapparátusok, fedő- és mirigyszőrök), alapszövetek I.
- gyakorlat Szállítószövetrendszer típusai (nyalábtípusok), alapszövetek II.
- gyakorlat 2. ZH (gyógynövényismeret 2.: növényfelismerés herbáriumi példányokról) és 5-8 gyakorlatok anyaga) Fiatal gyökér felépítése.
III. ciklus (9-13 gyak.): Növényi szervek mikroszkópos felépítése, gyógynövényismeret 3
- gyakorlat Idős gyökér szerkezete. Fiatal és idős (egy és kétszikű) szárak, rizómák felépítése I..
- gyakorlat Fiatal és idős (egy és kétszikű) szárak, rizómák felépítése II. Fatest és héjkéreg tanulmányozása.
- gyakorlat Lomblevél és viráglevelek szerkezete.
- gyakorlat Mag és termés szöveti szerkezete.
- gyakorlat 3. ZH (gyógynövényismeret 3.: növényfelismerés herbáriumi példányokról és 9-13 gyakorlatok anyaga). Pótlások.
Kurzus követelményrendszere:
- A kurzus felvételének előzetes követelményei: Biológia II., Biotechnológia
- A foglalkozásokon való részvétel követelményei, az elfogadható hiányzások mértéke, a távolmaradás igazolásának módja, pótlás lehetősége: a hatályos szabályozásnak megfelelően
- Évközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témakörei és időpontjai, pótlási és javítási lehetőségek: írásbeli beszámolók a tematikában megadott heteken, javítási lehetőség a beszámolót követő heti gyakorlaton, és az utolsó héten
- A félév végi aláírás követelményei: sikeres beszámolók (mindegyik külön-külön legalább elégséges eredménnyel)
- A hallgató félév során egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa, ezek leadási határideje:
- a gyógynövényismeretben szereplő fajokból összeállított, legalább 20 fajból álló növénygyűjtemény elkészítése (és beadása) egy ZH-val egyenértékű (de ZH-t nem kiváltó) 5 fokozatú értékeléssel
- A félév végi számonkérés típusa: aláírás/gyakorlati jegy/kollokvium/szigorlat
- A félév végi számonkérés formája: szóbeli vizsga
A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:
- Dános Béla: Farmakobotanika – Gyógynövényismeret (CD melléklettel), Semmelweis Kiadó
- Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény (CD melléklettel), Semmelweis Kiadó
- Dános Béla: Farmakobotanika (kemotaxonómia) A gyógynövénytan alapjai, Argumentum Kiadó