GYÓGYSZERÉSZI NÖVÉNYTAN

 

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja és feladata a képzés céljának megvalósításában:

1) A növények testszerveződésének megismerése sejttani, szövettani és szervezettani szinteken a gyógyszerkönyvi drog-analízisek megalapozására.

2) A növények általános és speciális anyagcsere-folyamatainak és élettani jelenségeinek megismerése a hatóanyagok termelődésének és felhalmozódásának (raktározási módjuk) megértéséhez.

3) A növények kemotaxonómiájának tanulmányozása a gyógynövények (és mérgező növények) felismerése, rokonsági viszonyainak és kemizmusának megismerése céljából.

 

A tantárgy rövid leírása:

A tárgy összefoglalja a növényi sejtek szerkezetét és működését, a biokémiai folyamatokban való részvételét. Bemutatja a drogokat is jelentő szervek anatómiai (szövettani) és makroszkópos morfológiai jellegzetességeit és ezen szervek élettani folyamatait, kiemelve a hatóanyagok termelődésében és felhalmozódásában betöltött szerepüket. Ismerteti a növényvilág gyógyszerészi szempontból fontos rendszerezését, a kemizmust hangsúlyozottan figyelembevevő kemotaxonómiát. Ennek keretében bemutatja a fontos gyógynövényeket (és mérgező növényeket), és a felismerésükhöz szükséges morfológiai jellegzetességeiket.

 

Tematika:

Elméleti órák tematikája:

  1. hét: Bevezetés. Az élővilág felosztása. A növény, a gyógynövény és a drog fogalma. A virág felépítése a nyitva- és zárvatermők körében: a virágrészek megjelenési formáinak változatossága, mint a növényfajok és rokonsági körök azonosításának lehetősége.
  2. hét: A virágzatok bemutatása: a bogas és fürtös típusaik jellegzetességei a fontosabb növénycsaládokban mint azonosító bélyegek.
  3. hét: Megporzás és megtermékenyítés folyamata a nyitva- és zárvatermőknél, virágbiológiai jelenségek. A mag- és termésképződés folyamata összefüggésben a megtermékenyítéssel. A mag és termés alaktani vizsgálata.
  4. hét: A növényi sejt felépítése. A plasztiszok: szerkezet és működés; a fotoszintézis folyamatai és jelenőségük. A lebontó folyamatok összefüggésben a szekunder anyagcserével. A nitrogén anyagcsere és kapcsolata a N-tartalmú szekunder anyagcseretermékekkel.
  5. hét: A sejtfal kialakulása, szerkezete. A vakuólumok és tartalmi anyagaik. A sejtfal és a kristályok megjelenési formáinak szerepe a drogok mikroszkópos vizsgálatában.
  6. hét: A szövet-szövetrendszer-szerv fogalma. Az osztódó szövetek. A bőrszövetrendszer (elsődleges, másodlagos és harmadlagos bőrszövetek) jellegzetességei és az exogén kiválasztórendszerek: megjelenési formáik a drogok azonosításának szolgálatában. Az alapszövetek sokféleségének bemutatása az endogén kiválasztórendszerek (EKRek) kiemelésével Az EKRek előfordulása a gyógynövények körében.
  7. hét: A szállítószövetrendszer jellegzetességei: szerv- és rendszerspecifikus megjelenési formái.
  8. hét: A gyökérrendszerek és a különféle gyökerek szövettani felépítése (gyökérdrogok példáin bemutatva). A hajtástengely (szár) morfológiája és szövettana: fiatal és idős (vastagodott) formái és részei mint drogformák.
  9. hét: A levél megjelenési formái és szöveti szerkezete a növények makroszkópos és mikroszkópos azonosításának szolgálatában. A növények vízháztartása és ásványos táplálkozása: a víz felvétele, szállítása és leadása összefüggésben a gyökér szár és levél morfológiai és funkcionális jellemzőivel (egyben a három szerv mikroszkópos morfológiai jellemzőinek összefoglalása).
  10. hét: A növények rendszerezésének alapelvei. A különféle rendszerek (mesterséges-, természetes-, fejlődéstörténeti- és kemotaxonómiai) összehasonlítása a kemotaxonómia gyógyszerészeti jelentőségének kiemelésével. Mikológiai alapismeretek: a gombavilág gyógyászati szempontból nélkülözhetetlen és ehető/mérgező képviselői. Harasztok rendszere: kétszakaszos egyedfejlődésük, külső és belső felépítésük. Gyógyászatban használt és mérgező fajok részletes bemutatása hasonlóságok és különbségek kiemelésével.
  11. hét: Nyitvatermők bemutatása és csoportosítása az ide tartozó gyógyászatilag is fontos fajok megismertetésével. Zárvatermők kemotaxonómiája I. A kétszikűek Magnoliidae alosztálya és az egyszikűek osztálya. Az egy és kétszikűek összehasonlítása és evolúciós kapcsolatuk.
  12. hét: Zárvatermők kemotaxonómiája II. Caryophyllidae és Hamamelididae alosztályok ismertetése. Zárvatermők kemotaxonómiája III. Rosidae alosztály mint az öttagú, szabadszirmúság a kétszikűek között.
  13. hét: Zárvatermők kemotaxonómiája IV. Dilleniidae alosztály bemutatása az ide tartozó, heterogén csoportok tanulmányozásával.
  14. hét: Zárvatermők kemotaxonómiája V. Cornidae és Lamiidae alosztályok jellemzése. Zárvatermők kemotaxonómiája VI. Asteridae alosztály, mint a progresszió csúcsa

 

Gyakorlati órák tematikája:

  1. ciklus (1-5 gyak.): Típusnövények/családok tanulmányozása; makroszkópos morfológia ismeretek, gyógynövényismeret 1:
  2. gyakorlat: Morfológiai ismeretek: ELTE Botanikus Kertben példanövényeken vagy

            Brassicaceae, Fabaceae családok típusnövényeinek jellegzetességei.

                                   Virág felépítése I.      

  1. gyakorlat Apiaceae, Malvaceaem Lamiaceae családok típusnövényeinek jellemzői. Virág felépítése II. Virágzatok I.
  2. gyakorlat Solanaceae, Asteraceae (Cichoriaceae), családok típusnövényeinek tanulmányozása. Virágzatok II. Levél felépítése (makroszkópos jellemzők).
  3. gyakorlat Mag és termés makroszkópos jellemzői.
  4. gyakorlat 1. ZH (gyógynövényismeret 1.: növényfelismerés herbáriumi példányokról)

A növényi sejt tanulmányozása (felépítés, plasztiszok, antocianinok, plazmolízis)

 

  1. ciklus (5-8 gyak.): Sejttani és szövettani alapismeretek, gyógynövényismeret 2
  2. gyakorlat Sejtfal megjelenési formái, kristály- és keményítőtípusok tanulmányozása.
  3. gyakorlat Bőrszövetrendszer vizsgálata (epidermisz, sztómaapparátusok, fedő- és mirigyszőrök), alapszövetek I.
  4. gyakorlat Szállítószövetrendszer típusai (nyalábtípusok), alapszövetek II.
  5. gyakorlat 2. ZH (gyógynövényismeret 2.: növényfelismerés herbáriumi példányokról) és 5-8 gyakorlatok anyaga) Fiatal gyökér felépítése.

 

III. ciklus (9-13 gyak.): Növényi szervek mikroszkópos felépítése, gyógynövényismeret 3

  1. gyakorlat Idős gyökér szerkezete. Fiatal és idős (egy és kétszikű) szárak, rizómák felépítése I..
  2. gyakorlat Fiatal és idős (egy és kétszikű) szárak, rizómák felépítése II. Fatest és héjkéreg tanulmányozása.
  3. gyakorlat Lomblevél és viráglevelek szerkezete.
  4. gyakorlat Mag és termés szöveti szerkezete.
  5. gyakorlat 3. ZH (gyógynövényismeret 3.: növényfelismerés herbáriumi példányokról és 9-13 gyakorlatok anyaga). Pótlások.

Kurzus követelményrendszere:

  • A kurzus felvételének előzetes követelményei: Biokémia I.
  • A foglalkozásokon való részvétel követelményei, az elfogadható hiányzások mértéke, a távolmaradás igazolásának módja, pótlás lehetősége: a hatályos szabályozásnak megfelelően
  • Évközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témakörei és időpontjai, pótlási és javítási lehetőségek: írásbeli beszámolók a tematikában megadott heteken, javítási lehetőség a beszámolót követő heti gyakorlaton, és az utolsó héten
  • A félév végi aláírás követelményei: sikeres beszámolók (mindegyik külön-külön legalább elégséges eredménnyel)
  • A hallgató félév során egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa, ezek leadási határideje:
  • a gyógynövényismeretben szereplő fajokból összeállított, legalább 20 fajból álló növénygyűjtemény elkészítése (és beadása) egy ZH-val egyenértékű (de ZH-t nem kiváltó) 5 fokozatú értékeléssel
  • A félév végi számonkérés típusa: kollokvium
  • A félév végi számonkérés formája: szóbeli vizsga

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

  • Dános Béla: Farmakobotanika – Gyógynövényismeret (CD melléklettel), Semmelweis Kiadó
  • Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény (CD melléklettel), Semmelweis Kiadó
  • Dános Béla: Farmakobotanika (kemotaxonómia) A gyógynövénytan alapjai, Argumentum Kiadó