Betűméret: A A A

Betegek kötelezettségei és jogai

A Magyar Országgyűlés a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, az egészségi állapot megőrzésének és javításának összetett feltételrendszerét meghatározó törvényt alkotott (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről), amelyben megfogalmazásra kerültek mindazon kötelezettségek és jogok, amelyek a betegeket és hozzátartozóikat érintik az ellátás során.

1.Kötelezettségek:

– A beteg köteles tiszteletben tartani az érvényes jogszabályokat és a kórházi rendet.
– Köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni.
– Köteles tájékoztatni az őt kezelő orvosokat mindarról, ami szükséges a kórismeret megállapításához (korábbi betegségekről, gyógyszerszedésről, egészségkárosító kockázati tényezőkről, tudott fertőző betegségről), a tőlük kapott rendelkezéseket a gyógykezeléssel kapcsolatban betartani.
– Köteles a kórház Házirendjét betartani.
– Köteles más beteg/betegek jogait tiszteletben tartani.
– Köteles személyi adatait, biztosítási jogviszonyát hitelt érdemlő módon igazolni.
– Köteles az OEP által finanszírozott tevékenységeken túli szolgáltatások térítési díjait megfizetni.

2.Betegek jogai:

– Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek – tekintet nélkül arra, hogy magyar állampolgár-e, vagy hogy rendelkezik-e érvényes biztosítással – sürgős szükség esetén joga van az életmentő, a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. A biztosítottnak joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz.
A beteg szabadon megválaszthatja, hogy melyik kórházban veszi igénybe az ellátást (ha ezt egészségi állapota indokolja), és joga van arra is, hogy az ellátását végző orvost megválassza.
– Az emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
– A kapcsolattartás joga
A beteg kórházi elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tarthat, látogatókat fogadhat. A súlyos állapotú (aki önellátásra képtelen, vagy fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, vagy lelki krízishelyzetben van) betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt 1 személy mellette tartózkodjon. A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt (1) nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő, vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki, újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
– Az intézmény elhagyásának joga
A betegnek joga van a kórházat elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezelőorvosnak kell bejelenteni, a szükséges dokumentáció elkészítésében köteles együttműködni. Ha a beteget a kórházból el akarják bocsátani, őt, illetőleg hozzátartozóját erről előzetesen tájékoztatni kell.
– A tájékoztatáshoz való jog
A betegnek joga van arra, hogy kezelőorvosától részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is. Kérésének megfelelően szükséges a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek eredményéről,•a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, a szóba jöhető egyéb eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról tájékoztatni. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdésekre. A beteg a tájékoztatásáról lemondhat, és joga van kijelölni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell.
– Beleegyezés a gyógykezelésbe
Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Invazív beavatkozás (műtét, sugárkezelés, stb.) esetében a beleegyezés csak írásban érvényes. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. Ha a beteg maga nem tud a kezelésbe beleegyezni (mert pl. eszméletlen, vagy zavart állapotú), és nem hatalmazott fel korábban senkit, hogy helyette a beleegyezés jogát gyakorolja, a kezelőorvosnak a beteg hozzátartozóit kell megkérdeznie arról, hogy beleegyeznek-e a kezelésbe. ők azonban a beteg további élete szempontjából fontossággal bíró műtétet nem utasíthatnak vissza az eszméletlen beteg nevében). Abban az esetben azonban, ha a hozzátartozók megkérdezése a beteg gyógyulása szempontjából jelentős késedelemmel járna, a kezelőorvos saját belátása szerint dönt.
– A kezelés visszautasítása
A nagykorú, cselekvőképes beteget általában megilleti az a jog, hogy bármely ellátást visszautasítson. Olyan beavatkozást, amely elmaradása előreláthatóan a beteg halálához vezet (életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, pld. mesterséges lélegeztetés, mesterséges táplálás megszüntetése), csak akkor lehet visszautasítani, ha a beteg olyan gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
– Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, és az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba (kórlap, lázlap, zárójelentés, vizsgálati leletek) betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni. Papíralapú dokumentáció A4 méretben oldalanként 200 Ft+ÁFA, születési időpont visszakeresése és kiadása 6000+ÁFA. A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
– A beteg jogainak érvényesítése
A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban a Klinika igazgatójánál, annak távollétében Klinikavezető főnővérnél panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. 2000. január 1. óta lehetőség van a Betegjogi Képviselő segítségét kérni, írásos meghatalmazással a panasz kezelésével megbízni, valamint felhatalmazni a dokumentációba való betekintésre. A fentieken túl a betegnek vagy hozzátartozójának joga van panasszal élni az ÁNTSZ területileg illetékes szerve felé.