Betűméret: A A A

Általános információk

Semmelweis Egyetem
Fogorvostudományi Kar (FOK)

A fogászati oktatás története
a budapesti Egyetemen

A fogászat egyetemi oktatása több mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. 1844-től 1882-ig a magyar királyi Tudományegyetem Orvosi Karán Nedelkó Döme tartott fogászati előadásokat. Nedelkó mellett 1866-1874-ig Barna Ignác hirdetett fogászati előadásokat. Barna jelentősége a fogorvos oktatásban az 1871-ben megjelentetett „Fogászat” címû, első magyar nyelvû tankönyvben nyilvánul meg. A mai értelemben vett modern képzés időpontját 1890-re kell tennünk, mikor is megnyílt az Egyetemi Fogászati Intézet.

ÉPÜL Egy Fog

Vezetője Árkövy József magántanár volt.

SZEM-Árkövy

Az addigi elméleti képzést a gyakorlati oktatás előtérbe kerülése követte. A szûkös anyagi lehetőségek már akkor is hátráltatták a szakorvosok kiképzését, s így közel tíz éven át csak egy un. ideiglenes tanterv szerint oktattak. Az igazi fordulat 1900-ban következett, mikor is odontotechnikai laboratóriummal bővült az intézet. Ekkor nyíltak meg a kiteljesedés lehetőségei, s mód nyílt az akkori fogászati szakágak teljes körû oktatására és bemutatására. Árkövy mellett még ezen szûkös intézeti keretek között is a magyar fogászati oktatás számos később világhírûvé vált személyisége nevelődött. Ezek közül kiemelkedik Hattyasy Lajos, a világ első magántanára odonto­technikából  Salamon Henrik, ki fogtechnikusból vált tudományága kiválóságává, s Szabó József, ki Árkövy utódjaként a Stomatológiai Klinika vezetője s egyik történelmi korszakának névadójává vált.

Az Egyetemi Fogászati Intézettől teljesen függetlenül nyílt meg Iszlai József vezetésével 1902-ben az Egyetemi Propedeutikai Intézet, mely azonban a vezető váratlan halálával hamarosan meg is szûnt.

Az igazi nagy eseményre 1909-ben került sor, mikor is a Mária és Pál utca híres telkén felépült és megnyílt az akkori Európa egyik legjobban felszerelt fogászati klinikája, a Stomatológiai Klinika. Ennek szerkezete, teljes berendezése az oktatás, a szakorvosképzés szempontjainak maximális figyelembevételével készült.

Szabó József  klinika igazgatói időszaka alatt mind a szakorvosképzésben, mind a tudományos élet területén jelentős fellendülés következett be. A klinikát a kor szakmai színvonalán bővítette, új tudományágak meghonosítását segítette. A szakorvosképzés területén ekkor született meg a két meghatározó jelentőségû rendelet, melyek kimondták, hogy a szakorvosi cím elnyeréséhez meghatározott idejû (előbb egy, majd három év), akkreditált rendelőben eltöltött gyakorlati képzés szükségeltetik. A szakorvosjelöltek elméleti és gyakorlati képzése meghatározott tanrend és tanmenet szerint történt. Az oktatást kiváló tanerők biztosították. A fogorvosi szaktárgyak közül kettő ekkor került a tanrendbe: a fogszabályozástan és a szájbetegségek. Előbbit Salamon Henrik, míg az  utóbbit  Morelli Gusztáv oktatta. A technikai fejlődést a röntgen osztály létesítése jelentette, ahol a későbbi professzor Simon Béla tevékenykedett. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének és a magyar stomatológusok munkájának elismeréseként 1931-ben hazánkban rendezték az I. Nemzetközi Stomatológus Kongresszust, melyen Szabót az Assotiation Stomatologic International elnökévé választották.

ÉPÜL Stomat K

Az 1920 és 1938 közötti időszakban 12 kiadvány látott napvilágot a klinika munkatársaitól, szinte a fogászat valamennyi szakterületét felölelve.

Szabó  halálát követően Máthé Dénes egy nagynevû fogorvos dinasztia tagja lett a klinika igazgatója, akit 1944-ben Balogh Károly követett. Az Ő kezdeményezésére 1947-től a fogászat kötelező tantárgyként szerepel az orvosképzésben.

A háborút követően az országnak égetően nagy szüksége volt fogszakorvosokra. Egyrészt az emigráció, és a  háborús vérveszteségek következményeként a magyar fogszakorvosok száma jelentősen lecsökkent, másrészt a régi típusú, az általános orvosi diploma megszerzésén alapuló fogszakorvos képzésre, annak hosszú tanulmányi ideje miatt egyre kevesebben jelentkeztek. 1948-tól megváltozott a betegbiztosítási  rendszer, fokozatosan bevezetésre került a térítésmentes fogászati ellátás. A megnövekedett fogszakorvos-igényt a régi képzési formában nem lehetett kielégíteni. A szakmai igények és a politikai akarat szerencsés találkozásának eredményeként 1952-ben megjelent a fogorvosképzés reformjáról szóló rendelet, melynek következményeként 1952. szeptemberében megindult az új típusú fogorvosképzés, az arra ekkor egyedül alkalmas Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Az önálló fogorvosképzés megszervezésével a Stomatológiai Klinika igazgatóját, Balogh Károlyt bízták meg.

1955-ben megalakult a Fogorvostudományi Kar, mely ekkor még csak egy klinikával rendelkezett. A fogászati szaktárgyak előadói a  Klinika tagjai közül kerültek ki, akik néhány év alatt egyetemi tanári,  illetve egyetemi docensi fokozatot kaptak.  A fogászati pathológiát és diagnosztikát Boros Sándor, a fogászati röntgenológiát Ferenczy Károly, az odontotechnikát Földvári Imre, a fogászati fém- és anyagtant Huszár György, a fogpótlástant Molnár László, a fogszabályozástant Nagy László, a törvényszéki fogászatot Schranz Dénes, a szájsebészetet Skaloud Ferenc, a szájbetegségeket Sugár László, az érzéstelenítés és fogsebészetet Szokoló-Syllaba Béla, a gyermekfogászatot Tóth Pál, a konzerváló fogászatot Záray Ervin adta elő. A Stomatológiai  Klinika nemsokára szûkösnek bizonyult a megnövekedett hallgatói létszám befogadására. 1959-ben az oktatást egyedül ellátó Stomatológiai Klinika mellett három másik tanszék is létesült, a Konzerváló Fogászati, a Fogpótlástani és a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika. Mindhárom új klinika a Mikszáth Kálmán téren nyert elhelyezést. Lassan a szegényes felszerelés és mûszerpark is megújult. A hallgatók gyakorlati oktatását előbb gyorsfordulatú, majd a 70-es évektől turbinás fúrógépek szolgálják. Az oktatásban szerepet kapott az audióvizuális technika. A kezdeti tankönyvhiányt előbb jegyzetek kiadásával, majd ahogy a lehetőségek engedték, új tankönyvek megjelentetésével fokozatosan enyhítették.

ÉPÜL Árkövy rendelő 3

A Kar megalakulása óta számos tantervi reformot hajtottak végre, a legutóbbit a kilencvenes évek közepén. Ennek eredményeként az Európai Közösség által is elfogadott képzési forma jött létre. A megváltozott képzési követelmények minél jobb kielégítését célozták új  tanszékek alapításával. Ezek közé tartozik az Orálbiológiai Tanszék,  melyet 1978-ban, és a Parodontológiai Klinika, melyet 1997-ben hoztak létre. Ezek mellett jelentős bővítések és felújítások történtek a régi egységeknél is. Megújult az Odontotechnikai Tanlaboratórium, új Fogtechnikai Laboratórium létesült, megvalósult a Szájsebészeti Klinika rekonstrukciója és megújultak a klinikák berendezései. 2007-ben új épülettel bővült a Kar, az új Oktatási Centrum került átadásra.

2003. szeptemberétől a képzés kredit rendszerben történik.

A fogorvosképzés öt éves, befejezésekor a jelöltek fogorvosdoktori diplomát kapnak, mely önálló tevékenységre jogosít. Ezt követően szakorvosképzésben vehetnek részt, sikeres vizsga esetén fogszakorvosi oklevelet kapnak. A fogorvosok számára kötelező, folyamatos továbbképzés öt évenként lezáruló ciklusokban valósul meg.Az ötéves egyetemi oktatás első két évében a hallgatók elsősorban általános alaptárgyakat hallgatnak, melyek tartalma hasonló az általános karon oktatott anyaghoz, ezenfelül speciális fogorvosi szakirányú ismereteket is tartalmaz. Az alapozó tantárgyak, valamint az általános orvosi ismeretek elsajátítása a társkarok intézeteiben és klinikáin zajlik. Már  a képzés első időszakában  oktatásra kerülnek egyes speciális fogorvosi alapozó tantárgyak is. A harmadik évtől, az általános orvosi ismeretek mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a fogorvosi tárgyak, s jelentősen megnő a szaktárgyi gyakorlatok száma. A szaktárgyak elsajátítását a Karon jelenleg oktató, közel hatvan fogorvos segíti. A kis csoportokban folyó fogorvosi gyakorlati oktatás eredményeként diákjaink a diploma kézhezvételekor önálló fogorvosi tevékenység végzésére alkalmasak.

A magyar nyelvû képzés mellett jelentős a külföldi diákok képzése is. A korábbi szocialista országokból érkező külföldi hallgatókat felváltották az angol és német nyelvterületről érkezők. Eddig a Kar fennállása óta több mint 5000 fogorvost képeztünk ki, ebből közel 1000  volt külföldi. A külföldiek 36 nemzet képviselői voltak

A graduális képzés mellett az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el a szakorvos képzés és továbbképzés területén is. A Karhoz akkreditált Szak- és Továbbképzési Titkárság Magyarországon egyedülálló teljesítményével elnyerte az Európai Közösség elismerését is.

A 70-es évektől kezdődően számottevő külföldi kapcsolat alakult ki a Kar és külföldi egyetemek illetve kutatóhelyek között. Ennek eredményeként számos kollaboráció és jelentős számú tudományos publikáció született. A fogorvosképzés megindulása óta budapesti klinikák orvosai több mint száz könyvet és több ezer tudományos dolgozatot írtak. A Kar oktatói közt eddig öt akadémiai doktor, számos kandidátus és PhD-fokozattal rendelkező oktató dolgozott.

Dr. Kóbor András
egyetemi docens