Munkatársak:

Dr. Horváth Eszter Mária; egyetemi adjuktus
Benkő Rita; egyetemi adjuntus

Munkacsoportunk elsősorban az oxidatív-nitratív stressz hatásait vizsgálja élettani és kórélettani folyamatokban. Az oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök fokozott termelődése, illetve az antioxidáns rendszerek ezzel összefüggő kimerülése oxidatív-nitratív stresszhez vezet, mely ismerten szerepet játszik számos megbetegedés patogenezisében, mint többek között a diabétesz mellitusz, iszkémiás-reperfúriós károsodás, krónikus szívelégtelenség, gyulladásos betegségek, karcinogenezis. Emelkedett oxidatív-nitratív stressz esetében magukban a sejtekben is károsodások figyelhetők meg, jellemző a lipidek peroxidációja, a fehérjék nitrozilációja és nitrációja, valamint DNS törések létrejötte. A DNS egyszálú törése obligát aktivátora a magban megtalálható poli(ADP-ribóz) polieráz-1 (PARP) enzimnek, mely kutatásaink középpontjában áll. Aktiválódása esetén szerepet játszik a DNS károsodás javításában és a génexpresszió szabályozásában, azonban több sejthalálforma indukciójában illetve azok szabályozásában is részt vesz. Többek között az apoptózis indukáló faktor (AIF) mitokondriumból magba történő transzlokációját váltja ki, mely kaszpáz-független apoptózishoz, parthanatoshoz vezethet.

Jelenlegi kutatási témák:

Oxidatív-nitratív stressz és PARP aktiváció szerepe a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kardiovaszkuláris szövődményeinek kialakulásában.

A policisztás ovárium szindróma a női lakosság 4-10%-át érintő komplex endokrin  megbetegedés, melyre a hiperandrogenizmus mellett a szénhidrát anyagcsere zavara is jellemző. A PCOS-ban kialakuló strukturális és funkcionális vaszkuláris elváltozásokat kísérő oxidatív-nitratív stresszt és PARP aktivációt  kis- és nagyartériákon (aorta, a. coronaria, a cerebri anterior, a. renalis, a. carotis) a PCOS hiperandrogén patkány modelljében vizsgáljuk. Ismert, hogy a D-vitamin hiánya hozzájárul a PCOS és szövődményeinek kialakulásához, valamint a D-vitamin képes a PARP enzim gátlására, ezért az állatkísérletes modellben a hiperandrogén állapoton kívül a D-vitamin defficiencia és szupplementáció hatásait is vizsgáljuk.

Együttműködve a Molekuláris Endokrinológia – Vaszkuláris Biológia munkacsoporttal, a Szülészeti- és Nőgyógyászti Klinika Kardiovaszkuláris Endokrin munkacsoportjával, és a Klinikai Kísérleti Kutató Intézettel.

Oxidatív-nitratív stressz és PARP aktiváció szerepe a kardiovaszkuláris adaptáció nemi különbségeiben.

A fokozott fizikai terhelés (élsport) strukturális és funkcionális adaptációs változásokat indukál a kardiovaszkuláris rendszerben, melynek során nemek közötti különbségek figyelhetők meg. Vizsgálatunk során 12 hetes fizikai edzési protokollal hím és nőstény patányokban modellezzük a terhelés hatásait. Ennek során a strukturális és funkcionális vaszkuláris elváltozásokat kísérő oxidatív-nitratív stresszt és PARP aktivációt  kis- és nagyartériákon (aorta, a. coronaria, a cerebri anterior, a. renalis, a. femoralis) vizsgáljuk.

Együttműködve a Molekuláris Endokrinológia – Vaszkuláris Biológia munkacsoporttal, a Szülészeti- és Nőgyógyászti Klinika Kardiovaszkuláris Endokrin munkacsoportjával, és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinkával.

 

Immunsejtek poli(ADP-ribóz) polimeráz aktivációjának szerepe gyulladásos bélbetegségben

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) krónikus gyulladásos rendellenességek; két fő altípusa a Crohn-betegség és az ulceratív colitis, mindkettő prevalenciája 0,3%. Az intenzív kutatások ellenére az IBD etiológiája még nem tisztázott, pedig patomechanizmusának vizsgálata fontos ahhoz, hogy megérthessük a betegség eredetét. Az IBD multifaktoriális betegség, melyet oxidatív szöveti sérülés kísér. Az oxidatív károsodás poli (ADP-ribóz) polimeráz-1 (PARP-1) aktiválódásához vezethet. A közelmúltban végzett vizsgálatok azt is jelezték, hogy a Crohn-betegség patogenezisében kóros T-sejt-válasz is szerepet játszik. A PARP-1 és a PARP-2 szintén szerepet játszik a T-sejt-válasz szabályozásában. Vizsgálatainkban a PARP-1 és PARP-2 szerepét vizsgáljuk az IBD patogenezisében genetikailag módosított egerekben kísérletes vastagbélgyulladás indukciója során.

Együttműködve az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikával.