Sürgősségi betegellátás:
A kurzus célja gyakori sürgősségi eseteknek, kórképeknek nem csak a bemutatása, hanem azok ellátásának ismertetése gyakorlatias, interaktív keretek között. Reményeink szerint a körülmények lehetővé teszik a skill labor hasznosítását is a kurzus keretein belül és kívül is.
Előadók, kurzus alkalmak:
  • Dr. Turai Péter, belgyógyász PhD hallgató: sürgősségi kórképek felismerése és ellátása utcai, otthoni körülmények között
  • Dr. Varga Csaba, a Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója: sürgősségi kórképek ellátása kórházi körülmények között
  • Dr. Botos Péter, sürgősségi orvostan szakorvos: skill labor foglalkozás
Tervezett 4. alkalom, projektmunka:
kiscsoportos in-simu verseny (vagy hasonló jellegű vetélkedő)
 
Digitális egészség:
A technológia hihetetlen mértékben fejlődik, ez alól az orvoslás sem kivétel. Nap mint nap újabb és újabb eszközök és programok jelennek meg, melyek néhány évvel ezelőtt még tudományos fantasztikumnak tűntek, de ma már tesztelik, sőt használják is őket. A kurzus célja, hogy olyan eszközökkel és programokkal ismerkedhessenek meg a kollégisták, amelyek már most is léteznek és a jövőben szerves részét fogják alkotni a gyógyítás folyamatának.
Előadók, kurzus alkalmak:
  • Dr. Kulin Dániel, E-Med4All Europe Kft. egyik alapítója – okos pulzoximéter és hozzá kapcsolt applikációk
  • Dr. Barta András, XUND osztrák-magyar mesterséges intelligenciával foglalkozó cég orvosi csapatának tagja – AI és XUND-Sürgősségi együttműködés (ANGOL NYELVEN)
  • Dr. Barabás J. Imre, Orvosi3D – 3D technológia orvosi felhasználása
Tervezett 4. alkalom, projektmunka:
A negyedik alkalom keretében egy beszélgetést fogunk tartani, melynek során azt vitatjuk majd meg, hogy milyen új és megoldandó problémákat vetnek fel ezek a technikai vívmányok. Csoportokra osztjuk a kollégistákat, akiknek különböző kérdéseket kell előre maguk közt megbeszélni és az alkalmon prezentálni a többiek számára. Ezután lehetőség lesz másoknak is kifejteni véleményüket az adott témában. (A kérdések és a csoportok később kerülnek kiosztásra)
 
Prevenció és mentálhigiéné:
Manapság az egyik legforrongóbb és legaktuálisabb téma a különböző betegségek prevenciója, aminek népszerűsítésében és fontosságának hangsúlyozásában nekünk is kiemelt szerepünk lesz a munkánk során, így emiatt, valamint a prevenció kurzus korábbi sikerei miatt ebben a félévben is megszervezzük, kiegészítve a járványhelyzet és a ránk nehezedő stressz miatt ugyanennyire fontosnak tartott mentális egészség, mentálhigiéné témával.
Előadók, kurzus alkalmak:
  • Fogorvostanhallgató szakkollégisták – dentális higiénia, fogászati prevenció
  • Dr. Kuroli Enikő, bőrgyógyász és patológus, a BőrŐrök Egészségprogram egyik vezetője – bőrgyógyászati prevenció
  • Sándor Imola, a Magatartástudományi Intézet oktatója – mentális egészség, mentálhigiéne (kerekasztal-beszélgetés)
Tervezett 4. alkalom, projektmunka:
Mind a három csoport egy általuk kiválasztott orvosi szakterület gyakori betegségeinek (pl. cardiovascularis rendszer, tumorok, nemi betegségek, mentális betegségek) prevenciós oldalról való megközelítését kell bemutatnia. Miért fontos erről beszélni, milyen eszközök vannak a betegség megelőzésére, mit tudunk tenni egészségügyi dolgozóként a betegek minél jobb edukációja érdekében? (ötletek: saját grafika, plakát, poszter, reklámfilm, videó, prospektus vagy ismeretterjesztő weboldal készítése)
 
Kultúra és orvoslás:
Tanulmányaink során rettentően sok tudományos szempont alapján vizsgáljuk az emberi test komplex rendszerének egyensúlyát veszélyeztető kórképek kialakulását, annak megjelenését és kezelési lehetőségeit. Ez a kurzus egy új perspektívát mutat be a orvoslás megértésére, amit az egyetemen nem feltétlenül tanulnánk. A kurzus célja, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a kultúra világába, és annak az orvostudományhoz való kapcsolatába. A kurzus keretein belül művészeti és irodalmi szemszögből fogunk rátekinteni a pszichiátriára, valamint a patológiára.
Előadók, kurzus alkalmak:
  • Dr. Zalatnai Attila, az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet patológusa – a művészet és a patológia kapcsolata
  • Dr. Németh Attila, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórház pszichiáter szakorvosa – Művészek és pszichopatológia, a pszichiátria művészeti vonatkozásai
  • Juhász Anna, magyar irodalmár, kulturális menedzser, Irodalmi Szalon vezető – a magyar irodalom és az orvoslás kapcsolata
Tervezett 4. alkalom, projektmunka:
A kollégisták három csoportba lesznek osztva és mindegyik csoport az egyik előadás témáját fogja feldolgozni. A prezentáció ne csak egy összefoglalója legyen az előadásnak, hanem egy új perspektívát nyújtson a témára. Ki kell választani 1 vagy 2 művészeti példát, ami kapcsolódik az adott orvosi területhez. Milyen szerepet játszik a kultúra az orvoslásban? Hogyan befolyásolja a kultúra az orvoslást vagy esetleg fordítva?

 

Gyermekvédelem:
A kurzus célja, hogy egészségügyi dolgozóként jobban belelássunk a nehéz helyzetű gyermekek ellátásának hátterébe, ezért látókör szélesítő előadásokat szervezünk az örökbefogadás pszichológiájáról, a gyermekbántalmazás (szexuális és családi erőszak) és a gyermekonkológiai ellátás témájában. A kurzus inkább szociológiai és társadalomismereti témákat érint, azonban a betegellátáshoz való kapcsolata miatt fontosnak tartjuk, hogy ezekről is beszéljünk, hogy a jövőben egy élhetőbb és biztonságosabb világot biztosítsunk a nehéz sorsú gyermekeknek.

Előadók, kurzus alkalmak:
  • Mészáros Krisztina, Ágacska Alapítvány – az örökbefogadás pszichológiája
  • Dr. Gyurkó Szilvia, Hintalovon Alapítvány – gyermekbántalmazás, gyermekjogok
  • Dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezetője – gyermekonkológiai ellátás
Tervezett 4. alkalom, projektmunka:
A csoportoknak egy kiválasztott szituációt (pl. árva, intézetben nevelt gyermek, végstádiumú daganatos gyermek, bántalmazott gyermek) kell feldolgozni, amikor nehéz sorsú gyermeket kell ellátniuk a munkájuk során. Arra a kérdésre kell választ adni, hogy az adott helyzetben hogyan kommunikálnának a gyermekkel, a szüleivel, hozzátartozóival, milyen felelőssége van az ellátó személyzetnek, milyen gyermekvédelmi törvényt kell figyelembe venni az ellátáskor, milyen alapvető jogai vannak a gyermeknek, milyen lehetőségek vannak a gyermek megsegítésére (önkéntes szervezetek, alapítványok, kezdeményezések).