Mik is azok a Szakkollégiumok és hogyan működnek?

A szakkollégiumok olyan, az egyetemek mellett különböző formációban működő tehetséggondozó intézmények, közösségek, amelyek az egyetemi oktatást kiegészítve nyújtanak lehetőséget a szakmai fejlődésre. A szakkollégiumok egyszerre ötvözik egy kollégium és egy „tudományos műhely” sajátosságait, hiszen tagjaik többnyire együtt laknak, a falak között pedig komoly szakmai, tudományos tevékenység zajlik.

A szakkollégiumi mozgalom lényege és egyben legnagyobb szépsége, hogy erős értékeken áll, amik a mindennapi működést meghatározzák, és jó üzenetet közvetít kifelé is, hogy ezekről az értékekről nem csak beszélgetni és álmodozni lehet, hanem – ugyan szűk körben -, de lehetséges a megvalósításuk.

Általában minden szakkollégiumnak van egy követelményrendszere, hiszen az elitképzésnek kritériumai is vannak. Ugyanakkor a szakmai fejlődésen túl egy összetartó, tagjaiért felelősséget vállaló, sikerorientált csapat részévé lehet válni, kapcsolatok épülhetnek értékes partnerekkel és szoros, életen át tartó barátságok köttetnek.

Történelmi áttekintés

Ma már történelem, hogy a szakkollégiumok, mint a szabadság kis szigetei, egy rövid pillanatra szerepet kaptak a hazai rendszerváltás előkészítésében. A szabadság, ami mindig is igen lényeges volt számukra, természetesen relatív volt, de volt – kiterjedt a szakmai témák és előadók, oktatók kiválasztására, a belső működés mechanizmusaira és légkörére, s a külső kapcsolatok egy jelentős részére is. Messze vezetne annak részletes taglalása, miért is juttatta ez a relatív szabadság a szakkollégiumokat jelentős szerephez. Az bizonyos, hogy fontos volt a példa, ami követésre sarkalt, s ami egyidejűleg barométerszerűen jelezte, hogy „meddig lehet elmenni”. Ezt próbálgatni az idő tájt komoly civil kurázsit igényelt. Fontos volt a közeg, amely fórumot jelentett máshol el nem mondható gondolatoknak, és fontos volt az is, hogy a „hatalom” tartott az egyetemistáktól, így túlreagálta és növelte akcióik jelentőségét. Talán a legfontosabb mégis az volt, hogy a szakkollégisták képesek voltak megalkotni magukban a megteremteni kívánt jövő képét. A szakkollégisták legkiválóbb képességeiket nyújtották, fejlődtek és tanultak, a szokásosnál, átlagosnál nagyobb, megalapozottabb szakmai ismeretek birtokában voltak, hozzászólásaik, dolgozataik sok fontos későbbi gondolatmenet előfutárát vagy kezdetét jelentették.

A szakkollégiumoknak minden más általam ismert közösségnél/intézménynél nagyobb esélye volt/van arra, hogy ezt a feladatot magas hatékonysággal megvalósítsa, s ezzel önmagában is társadalmi jelentőségű tettet hajtson végre. A szakkollégiumokban az egyetemeken meg nem valósítható nevelési/önnevelési folyamat megy végbe: a szakkollégium olyan közéleti kísérleti terep, ahol az egyes emberek kipróbálhatják s megtalálhatják magukat, felmérhetik képességeiket és lehetőségeiket, tisztázhatják értékeiket, körülhatárolhatják vállalni kívánt társadalmi szerepüket.

…és a mi Szakkollégiumunk?

Egyetemünkön az országban elsők között, 1985-ben jött létre hallgatói kezdeményezésre szakkollégium, a Korányi Frigyes Szakkollégium.  Szervező hallgatói az általános kollégiumi célokon túlmenően többet, minőségileg mást tűztek maguk elé. Felvállalták szakmailag jól felkészült, sokoldalúan művelt, a társadalom, az egészségügy problémáira érzékeny, tenni tudó és akaró, de tetteiért felelősséget is vállaló orvos-értelmiség képzését. Olyan szervezetet akartak létrehozni, ahol létezik egy általánosan elfogadott jövőkép, és a kollégisták legkiválóbb képességeiket nyújtják, fejlődnek és tanulnak, méghozzá nem azért, mert elvárják tőlük, hanem azért, mert maguk szeretnék azt.

A Korányi Frigyes Szakkollégium célja ma is, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, továbbá az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésével a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégiumunk az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, lényeges, hogy szakkollégium tagsága dönt a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, a szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

Szakkollégiumunk nem egyéni tehetséggondozási forma, hiszen a szakkollégiumi élet mozgatója a közösség. A közösség pedig nem pusztán kortárscsoport, hanem szakmai közösség, ahol végbe mehet a szakmai szocializáció, ahol tagjaink interaktív társas folyamatok közben megosztják tudásukat, eközben új nézeteket ismernek meg, egyeztetik azokat és új tudást hoznak létre. Azaz olyan közösség, amely együttesen fejleszti a szociális és intellektuális készségeit. Az értelmiségi létre való felkészítés – ami egy létforma – más további készségek elsajátítását is igényli.  Olyanokat, mint az ismeretátadás fontossága, a nyitottság, a jobbító szándék, felelősség a közvetlen és tágabb környezetért és persze viselkedési és kommunikációs formák sokasága.

Tehát szakkollégiumunk elsődlegesen nem tudósokat, hanem értelmiséget képez, olyan értelmiségeket, akik magukévá teszik az ezzel az életformával járó kooperációs képességet, munkaetikát és társadalmi felelősségvállalást. Olyan képességeket és attitűdöket, amelyek a tömegessé vált felsőoktatásban már nem egykönnyen hozzáférhetőek.

Szakkollégiumunk funkcionálisan egy jól működő szervezet, mely kiválasztási metodikájával, követelményrendszerével és segítő, támogató eszközeivel, továbbá a hallgatói demokrácia teljes körű és magas szintű gyakorlási lehetőségének biztosításával valóban az értelmiségi nevelés és tehetséggondozás fellegvára lehet. Több mint 40 éves fennállása gazdag hagyományokkal ruházta fel, ugyanakkor most is, mindig is képes volt a megújulásra, hogy végül megfelelhessen azoknak a céloknak és értékeknek, amiket az alapítók egykor megálmodtak.

Dr. Godó Ferenc