A DOLGOZATÍRÁS SZABÁLYAI
A tanulók tájékoztatása
- a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül
- a témazáró dolgozatok időpontját – amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással – legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal
- az évfolyamszintű dolgozatok körülbelüli időpontjáról és a tervezett témáról szeptember végéig tájékoztatjuk a tanulókat
- a dolgozat-előkészítő, összefoglaló órán a szaktanár pontosan körülhatárolja a dolgozat témáját, kiemeli a hangsúlyos területeket, és lehetőség szerint szempontokat is ad a felkészüléshez.
Az írásbeli számonkérés rendje
- az írásbeli feladatok kidolgozásra szánt időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével, nehézségi fokával és a kidolgozás elvárt mélységével, részletességével
- a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak (SNI, BTM) – az igazgatói határozat alapján – többletidőt biztosítunk a feladatok kidolgozására
- a belső mérések és a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek
- a „próbaérettségiként” íratott dolgozatokra ugyanannyi időt kell biztosítani, mint az írásbeli vizsgán az adott feladatrészre vagy teljes dolgozatra
- egy tanítási napon csak egy átfogó dolgozat (témazáró, évfolyamfelmérő) és mellette legfeljebb egy kisebb dolgozat íratható
- a témazáró vagy évfolyamszintű dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott
- az írásbeli felelés alól – kérésére – mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására
- a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza.
Az írásbeli munkák értékelése
- a témazáró és az évfolyamdolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg, ez alól kivételt jelentenek azok a szakmai tantárgyak, amelyeknél bizonyos ismeretek hiánya veszélyeztetheti a tanulót, osztálytársait vagy – későbbi munkája során – a rá bízott embereket
- ha a dolgozat olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra
- az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri
- a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy – jó jegy esetén – motiválása céljából osztályozzuk
- a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát (órai munka vagy projektfeladat), ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján
- a szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott.
A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS RENDJE
A tanulók tájékoztatása
- a szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szóbeli számonkérés általa alkalmazott formáiról, rendjéről, követelményeiről és az értékelés szempontjairól
- ha a szaktanár kisvizsgát vagy a szakmai munkaközösség beszámoltató vizsgát szervez, a vizsga körülbelüli időpontjáról és témaköreiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, a szülőket és az osztályfőnököt
- ha egy osztályban egy tanévben több tantárgyból is szerveznek kisvizsgát, a tanulók arányos terhelése érdekében a tanév elején a szaktanároknak egymás között egyeztetniük kell az időpontokat, és a tervezetet be kell mutatniuk az iskolavezetőségnek.
A szóbeli számonkérés rendje
- az órai felelet nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra
- a kisvizsgán és a beszámoltató vizsgán számon kért tananyag mennyisége nem lehet irreálisan eltúlzott, más tantárgyak tanulását nem szoríthatja háttérbe
- a kisvizsga időpontja nem eshet a jegyek lezárásának utolsó két hetére, hogy a tanulóknak legyen lehetőségük a javításra
- a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza.
A szóbeli feleletek, beszámolók értékelése
- a szóbeli feleleteknél, beszámolóknál nemcsak a megtanult ismereteket kérjük számon, hanem azok alkalmazását is, illetve a szakmai tantárgyaknál a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákat
- az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az osztályozást mindig szöveges értékeléssel egészítjük ki