Dr. Nagy Klaudia Vivien (kardiológus, űrorvos, egyetemi docens): – A dohányzás mind a mai napig az egyik legsúlyosabb, azonban megelőzhető egészségkárosító probléma. Nemcsak a dohányosok, hanem a környezetük, különösen a gyermekek számára van egészségkárosító hatással. Azonban van jó hír is. Az idei évben először csökkent a tüdődaganatos megbetegedések száma a legfrissebb adatok szerint. Mindez azt mutatja, hogy azok a prevenciós intézkedések, a füstmentes környezet biztosítása, melyek bevezetésre kerültek, ezek hatékonyak. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáról beszélgetek két kolléganővel arról, hogy milyen káros hatásai vannak a dohányzásnak a szervezetre, mit jelent a passzív dohányzás, és mit tehet bárki azért, hogy füstmentesebb, egészségesebb életet éljen. Tulajdonképpen mi történik a szervezetben akkor, amikor valaki dohányzik, miért ennyire súlyos az egészségkárosító hatás?
Dr. Nagy Alexandra (klinikai szakorvos, Pulmonológiai Klinika): – Amikor a nikotint beinhalálják, akkor 5-10 másodperc után eléri a központi idegrendszert, és az acetilkolin receptorokon egy nagy mennyiségű dopaminfelszabadítás járul hozzá, és hát ez az a vegyület, ami végülis a dohányzás pozitív hatásaiért felelős, ami például a koncentrálóképesség, teljesítőképesség növelése, és hát ez egy kifejezett erős függőséget és hozzászokást eredményez a szervezetnek. Ugye, ha szeretnénk összehasonlítani, akkor például a heroinhoz vagy a kokainhoz hasonló súlyosságú függőséget okoz. Ugye magának a nikotinnak vannak negatív hatásai önmagában a szervezetre, akár itt a gasztrointesztinális tüneteket értjük például, vagy a szédülékenységet. De ami az igazán súlyos probléma az az, hogy magában a dohányfüstben 7000 súlyos káros anyag található, ezek közül 70 igazoltan karcinogén, tehát van egyfajta nagyon súlyos daganatkeltő hatása. Ezek a káros anyagok végülis egy ilyen krónikus gyulladást eredményeznek a szervezetben, aminek például súlyos szív-, érrendszeri következményei lehetnek, ideértve például az érfalaknak a meszesedését, az ateroszklerózist, illetve a tüdőnek a károsodását, ami jelenthet légúti betegséget, például asztmát, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, ezt a krónikus hörgőgyulladást és tüdőparenchyma vesztést, a légzőfelületünk elvesztését, illetve magának, hogy ha már van, akinek van egy ilyen betegsége, akkor ezeknek a betegségeknek a súlyosságát is elősegíti.
Dr. Nagy Klaudia Vivien: – Azt gondolják nagyon sokan, hogy ha nem dohányoznak, akkor védve vannak. Mit jelent a passzív dohányzás? És különösen mit jelent ez a gyermekekre nézve?
Dr. Bárczi Enikő (tüdőgyógyász szakorvos, Pulmonológiai Klinika): – A passzív dohányzás az azt jelenti hogy nem közvetlenül érintett az egyén a dohányfüst által, hanem közvetetten. Ez azt jelenti, hogy az egy háztartásban élő családtagok ugyanannyira veszélyeztetettek a dohányfüst által, ugyanannyira megnő a rizikó az asztma, a COPD kialakulásának, a gasztrointesztinális tumoroknak a valószínűségének, ugyanannyira érintettek az urológiai daganatok kialakulásában. Nem sok különbség van a passzívan, illetve az aktívan elszenvedett dohányfüst károsító hatásainak a következményeinek. És nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a gyerekek kifejezetten érzékenyek a dohányfüstre, és sokkal-sokkal fogékonyabbak az asztmatikus megbetegedéseknek a kialakulásának, illetve a gyulladásos betegségekre, a fertőzésekre sokkal fogékonyabbak lesznek. Úgy hogy mindenképpen azt tudjuk javasolni, hogy a passzív dohányzás az mindenképpen kerülendő egy háztartásban, és nemcsak a gyerekek, hanem az idős nagyszülők is ugyanúgy veszélyeztetettek.
Dr. Nagy Klaudia Vivien: – Mi segít valójában a leszokásban? Mi az, ami ma a leghatékonyabb segítség a dohányosoknak?
Dr. Bárczi Enikő: – Mint egészségügyi személyzet részeként, minden egyes ambuláns megjelenésnél én például rá szoktam kérdezni, hogy dohányzik-e a beteg, hogy dohányzik-e még a beteg, tervezi a leszokást. Ezt egyébként minimál intervenciónak hívjuk, ez körülbelül 25-30 másodpercet vesz igénybe a kezelőszemélyzet részéről, és végtelenül fontos, hogy megállapítsuk, hogy a betegnek van-e motivációja leszokásra. Amennyiben van, akkor olyan tanácsokkal lehet őt ellátni, amik segítik a leszokásban. Vannak gyógyszeres és nem gyógyszeres leszoktatási eszközök. Itt kiemelném például a nikotintapaszokat, nikotinrágót vagy nikotinos spray-ket, illetve vannak már gyógyszeres terápiák is elérhetők, ezt bármelyik szakorvos felírhatja, nyilván ellenőrzött körülmények között, meg mindenképpen fontos figyelni a dozírozásra. De hogyha megvan a betegnek a motivációja, akkor mindenképpen ezen az úton őt végig kell kísérni. Hogyha a betegnek nincsen motivációja, akkor az a nehezebb tényező. Ilyenkor én mindenképpen szoktam nekik elérhető weboldalaknak a címét megadni, például a leszokastamagatas.hu vagy a leteszemacigit.hu. Itt minden információt megtalálnak, és hogyha esetleg motivációt érez majd rá, akkor el tudja érni ezeket a weboldalakat.