A dohányosok közül egyértelműen többen kerülnek kórházba, azon belül is intenzív osztályra, és pár nappal több időt töltenek bent, mint azok, akik nem dohányoznak – közölte lapunkkal a Budapesti Tüdőközpont orvosa. Hidvégi Edit megerősítette azt is, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban itthon is bebizonyosodott, hogy a cigarettázók nemcsak nehezebben vészelik át a koronavírust, hanem könnyebben is elkapják azt.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy külföldi tanulmány szerint a dohányzók 60-80 százaléka könnyebben elkaphatja a koronavírust. Amellett, hogy a megfertőződés esélye nagyobb, nehezebben is vészelik át a betegséget, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a cigarettázók 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba.
A Budapesti Tüdőközpont és a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának tüdőgyógyásza az Indexnek elmondta: a hazai tapasztalatok ezzel megegyezőek, valóban van összefüggés a Covid és a dohányzás között.
A dohányzók az átlagnál jóval többször veszik le a maszkot, még akkor is, ha az egyébként kötelező. Így ők nagyobb eséllyel kapnak el bármilyen légúti megbetegedést, köztük a koronavírust is. Emellett a kollégák, barátok gyakran egy kupacba verődve cigarettáznak, egymásra fújják a füstöt, ami szintén növeli a megfertőződés kockázatát. Szintén érdemes belegondolni abba, hogy sokan például azonnal rágyújtanak, amint leszállnak a tömegközlekedési eszközről. A cigarettát összefogdossák, és a szájukhoz emelik, így a vírus szintén könnyen elkapható – mutatott rá Hidvégi Edit.
A tüdőgyógyász felhívta a figyelmet, hogy a dohányzás nagyban károsítja az immunrendszert, így a cigarettázók nemcsak hajlamosabbak a légúti megbetegedésekre, de a megküzdési esélyeik is csökkennek, hiszen a vírus egy gyengébb szervezetet, egy már eleve rossz állapotban lévő tüdőt támad meg. A véroxigénszint esetükben jobban csökkenhet, és ha ehhez még tüdőgyulladás is társul, az hamar fulladáshoz vezethet.
A dohányosok közül egyértelműen többen kerülnek kórházba, azon belül is intenzív osztályra, és pár nappal több időt töltenek bent, mint azok, akik nem dohányoznak. Éppen emiatt talán nem meglepő, hogy nagyobb eséllyel is halnak bele a betegségbe
– jelentette ki az orvos, aki 13 hónapja dolgozik Covid-osztályon.
Elmondása szerint az egyik leggyakoribb, dohányzással összefüggő betegség, a COPD tünetei nagyon hasonlítanak a koronavírus tüneteire, mindkettő erős köhögéssel és fulladással jár. Ha az elmúlt másfél évben ezek a panaszok előkerültek, mindenki a koronavírust sejtette a háttérben, pedig nagyon gyakran beigazolódott, hogy az egészségügyi problémákat valójában a dohányzás okozta, így az azzal összefüggő betegségeket sok esetben hamarabb diagnosztizálták, mint a járvány előtt.
„Volt talán egy másik előnye is az elmúlt másfél évnek: amennyiben a COPD-vel küzdő betegeket elkerülte a koronavírus, úgy általában a tüdejük kevésbé károsodott. A jelenség hátterében a maszkviselés, a távolságtartás és a lényegesen alacsonyabb légszennyezettség állhatott” – mondta Hidvégi Edit.
Több lett a dohányos?
A tüdőgyógyász szerint nehéz megmondani, hogy a Covid idején több vagy kevesebb lett a dohányos, hiszen minden emberre másképp hatott az elmúlt időszak. Valakinek könnyebbé vált a leszokás amiatt, hogy nem kellett bejárni a munkahelyre, ahol a dohányzó kollégák miatt már eleve nagyobb a csábítás. Ezzel szemben másoknak épp a bezártság, a frusztrált családi légkör okozta a stresszt, amit sokan cigarettával oldottak.
„Minden alkalmat érdemes kihasználni a leszokásra, hiszen felsorolni is nehéz, hogy milyen súlyos betegségekhez vezethet a dohányzás. A krónikus hörghurut, a tüdőtágulás és a rák egyes fajtái mind idetartoznak, de esetükben az infarktus, az érelmeszesedés, a tüdőembólia és a trombózis kialakulásának kockázata is jóval nagyobb” – tette hozzá a szakember.
Mélyültek a függőségek a járvány idején!
Korábban írtunk arról, hogy a pandémia alatt a dohányzás mellett az egyéb káros szenvedélyek is előtérbe kerültek. Megnőtt az igény az alkoholfogyasztásra, de még népszerűbbé vált a marihuána, valamint a különböző gyógyszerekre, elsősorban az altatókra, a nyugtatókra és a fájdalomcsillapítókra is nagy volt a kereslet. A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, Szemelyácz János lapunknak elmondta, hogy a Covid idején kialakult függőségek még akár évekig velünk maradhatnak.
„Bár a karantén megszűnt, a függőség nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, noha vannak olyan szenvedélybetegek, akiknek a leszokáshoz a környezetváltozás is elegendő. A vietnámi háborúban az amerikai katonák 80-90 százaléka lett heroinfüggő, de ahogy megszűnt az ottani pokol, a többség a kábítószernek is búcsút tudott inteni. Egy részük ugyanakkor a háború után is folytatta az anyagozást, és csak évek múlva jutott el arra a pontra, hogy segítséget kérjen. Kicsit ehhez tudnám hasonlítani a járvány alatt kialakult helyzetet” – jelentette ki korábban az addiktológus-pszichiáter.