Szociális kogníció és szelf-percepció eltérései

Szociális kogníció és szelf-percepció eltéréseinek transzdiagnosztikus elektrofiziológiai vizsgálata
autizmus spektrum zavarban és szkizofréniában
(OTKA-PD-146424)

Az autizmus spektrumzavar (ASD) és a szkizofrénia (SCH) két olyan állapot, amelyek számos tekintetben hasonlóak, beleértve a szociális kommunikációval kapcsolatos nehézségeket, vagy azt, hogy hátterükben részben átfedő örökletes szempontokat, illetve az idegrendszeri eltérő fejlődését feltételezik. A szkizofrénia súlyos és progresszív rendellenesség, amely a népesség körülbelül 1%-át érinti, míg az autizmus spektrum egyre több embert érint, a legfrissebb adatok szerint több mint 2%-os prevalenciával rendelkezik. Azonban ezeknek az állapotoknak a diagnosztizálása továbbra is a klinikai tünetek alapján történik, nem pedig objektív biológiai markerek segítségével. Kutatásunk célja annak felderítése, hogy van-e kapcsolat az alapvető agyi elektromos aktivitás és pszichológiai tényezők, mint például a kötődés, a mentálizáció, önmagunk érzékelési képessége, valamint a tünetek súlyossága között. Emellett vizsgáljuk a két állapot közötti különbségeket, az EEG mikroállapotok, a funkcionális konnektivitás és a szívfrekvencia variabilitás tekintetében. Fontos, hogy objektív biológiai markerek álljanak rendelkezésre a diagnózisok megkülönböztetéséhez, mivel ez segíthet a megfelelő kezelési módszerek meghatározásában és a betegség lefolyásának nyomon követésében. Ez szakemberek számára segítséget nyújthat a betegség súlyosságának előrejelzésében és a kezelés hatékonyságának mérésében, így a kutatás hozzájárulhat az ASD és a SCH-ban szenvedő emberek életminőségének javításához.

A társas kogníció zavarai, mind autizmus spektrumzavarban (ASD), mind szkizofréniában (SCH) gyakran fordulnak elő, azonban korábban transzdiagnosztikus megközelítésben kevéssé vizsgált terület. Célunk az ASD és az SCH közötti átfedések és különbségek azonosítása, melyhez hálózatelemzési módszert alkalmazunk kérdőíves adatokon. Feltételezzük, hogy a mentalizáció és a dezorganizáció központi szerepet játszik egy ilyen pszichológiai konstruktumokból álló hálózatban, magas korrelációkat mutat pszichopatológiai mutatókkal.

EEG

Korábban az EEG mikroállapotokat és a funkcionális konnektivitást külön-külön vizsgálták SCH-ban és ASD-ben (gyermekekre koncentrálva). Feltételezzük, hogy a mikroállapot-paraméterek különböző irányokban térnek el, SCH-ban az alacsonyabb frekvenciasávokban fokozott, a magasabb frekvenciatartományokban csökkent konnektivitását, míg ASD-ben ennek ellenkezőjét, összességében kevésbé integrált hálózati struktúrákat várunk. Feltételezzük, hogy a diagnózisok elkülönítéséhez megfelelő EEG-paramétereket találunk. A kategorikus osztályozáson túl vizsgáljuk, hogy az EEG-változók előre tudják-e jelezni a pszichológiai vagy klinikai tünetei súlyosságot. Feltételezzük, hogy a EEG eltérések meghatározzák a dezorganizációt, a szelf-percepció- és a mentalizáció zavarát – diagnózistól függetlenül.

EKG

Végül, mivel a társas helyzetekben fontos a vegetatív szabályozási kapacitás, regisztráljuk a szívfrekvencia-variabilitást (HRV), valamint a testpásztázás során bekövetkező változásait. ASD-ben és SCH-ban alacsonyabb a HRV-t, valamint a feladat során a csoportok közötti különbség csökkenését várjuk. Egy könnyen hozzáférhető és mérhető biomarker, amely alkalmas a diagnózisok megkülönböztetésére, sokkal relevánsabb a klinikai gyakorlatban, mint az egészséges és kóros működés közötti különbségtétel. ASD és a SCH esetében ez különösen fontos kérdés. Bár mindkét állapot igen megterhelő lehet az érintett és környezete számára, az alapvető kezelési módszer tekintetében lényegesen különböznek egymástól. Szkizofréniában a farmakoterápia az elsődlegesen választandó terápia, míg autizmusban akár felnőttkorban is szükség lehet speciális gyógypedagógiai fejlesztésre. Ugyanakkor a közös tünetek és nehézségek (szociális megismerési hiányosságok, kommunikációs nehézségek) hasonló pszichoterápiás vagy pszichoedukációs beavatkozásokat igényelnek. Ebben az esetben a súlyosság előrejelzése, a lefolyás nyomon követése és a terápiás hatékonyság mérése kiemelkedő jelentőségű. Ha rendelkezésre állna egy objektív mérőeszköz, az megkönnyítené a szakemberek munkáját.

A Kutatás a az OTKA Posztdoktori Kiválósági Program keretében az NKFI Alapból valósul meg.
Projektazonosító: [PD 146424]
A kutatás eredményeit tudományos publikációkban, valamint laikusok számára érthető formában kutatócsoportunk facebook oldalán tesszük közzé.
Kutatásvezető / kapcsolattartó: Farkas Kinga

• Sörnyei Dániel, Vass Ágota, Németh Dezső, Farkas Kinga: Autistic and schizotypal traits exhibit similarities in their impact on mentalization and adult attachment impairments: a cross-sectional study, BMC Psychiatry Volume 24, article number 654, 2024 https://doi.org/10.1186/s12888-024-06048-9 
• Vass A, Csukly G, Farkas K. Transdiagnostic conceptualization of schizophrenia and autism spectrum disorder. An integrative framework of minimal self disturbance. Neuropsychopharmacol Hung. 2024 Dec;26(4):218-226. PMID: 39760675. link
• Nagy CA, Hann F, Brezóczki B, Farkas K, Vékony T, Pesthy O, Németh D. Intact ultrafast memory consolidation in adults with autism and neurotypicals with autism traits. Brain Res. 2025 Jan 15;1847:149299. https://doi.org/10.1016/j.brainres.2024.149299
• Vass Ágota, Farkas Kinga, Lányi Orsolya, Kói Tamás, Csukly Gábor, Réthelyi János M., Baradits Máté: Current Status of Electroencephalography Microstate in Psychiatric Disorders: A Systematic Review and Meta-Analysis, Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging Volume 10, Issue 10 Pages A1-A10, 999-1106, 2025 https://doi.org/10.1016/j.bpsc.2025.04.001

Konferencia absztrakt

• Farkas Kinga, Vass Ágota, Csukly Gábor: Transdiagnostic study of schizophrenia and autism spectrum: Heart rate variability reactivity across across rest, relaxation, and cognitive tasks, INTERNATIONAL JOURNAL OF PSYCHOPHYSIOLOGY 213: p. 112652., 2025 https://doi.org/10.1016/j.ijpsycho.2025.112652 
• Kinga F., Zarka E. J., Pesthy O.: Transdiagnostic Analysis of Verbal Fluency across Autism Spectrum Disorder, Schizophrenia, and Neurotypical Healthy Control Groups, EUROPEAN PSYCHIATRY 67: (S1) pp. S89-S90., 2024  https://doi.org/10.1192/j.eurpsy.2024.226
• Holka Szilárd, Sörnyei Dániel, Vass Ágota, Farkas Kinga: Network Analysis of Symptom Structures in Autism, Schizophrenia, and Non-Diagnosed Controls, In: EPA 2025 Digital Abstract Flipbook, (2025) EPA2025-ABS-4115, 2025 https://doi.org/10.1192/j.eurpsy.2025.751