Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 15.
302422 Összes oltás

A “szkizofrénia” kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Maga a “szkizofrénia” szó görög eredetű, szó szerinti fordításban „hasadt elmé”-t jelent.   Ez azonban nem azonos a köznyelvben használt „többszörös személyiséggel” vagy „tudathasadással”, szkizofréniában a különböző mentális funkciók (pl. gondolkodás, érzelmi élet, viselkedés) közötti „hasadásról” lehet inkább beszélni.

A szkizofrénia ún. spektrumbetegség, azaz különböző súlyosságú, változatos tünetekkel járó betegségek csoportját foglalja magában. A leggyakrabban észlelt tünetek érintik a gondolkodást, érzékelést, figyelmet, az érzelmi-akarati életet, a viselkedést ; ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is.

A szkizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25 éves korban, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), a betegek 20-40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40-45 éves korban ismét gyakoribb.

A szkizofrénia kialulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A világon minden társadalomban, kultúrától függetlenül a népesség mintegy 1%-át érinti. A rokonságban előforduló megbetegedés esetén a veszélyeztetettség a rokonsági fokkal arányosan nő. A szkizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik pl. a lakókörnyezet, a droghasználat és születés előtti stressz hatása. Kábítószerek közül elsősorban a kannabiszt (marihuána, fű stb) hozzák  összefüggésbe a szkizofrénia kialakulásával.

Tünetek

A szkizofrénia tünetei meglehetősen változatosak, többféle felosztásuk ismert, leggyakrabban pozitív illetve negatív tünetekre osztjuk ezeket. A betegség tüneteinek hátterében mai tudásunk szerint főként a dopamin és szerotonin (és néhány ezek szabályozásában részt vevő molekula) nevű neurotransztmitter anyagok különböző agyterületeken való egyensúlyeltolódása áll.

A szkizofrénia pozitív tünetei közé tartozik pl:

Hallucinációk: inger nélkül keletkezett észlelések. A betegek leggyakrabban olyan hangokat, elemi zörejeket, zenét stb. hallanak, melyet mások számára nem észlelhetők. Előfordulhat kritizáló, kommentáló vagy parancs-jellegű hallucináció is, utóbbi esetben a hangok a beteget utasítják.

Téveszmék: általában az én-re vonatkozó, megingathatatlan téves gondolatok, ami nem magyarázható a kulturális-környezeti hatásokkal. Esetenként idővel egyre jobban kidolgozottá válhatnak, és téveszmerendszerek jöhetnek létre. Tartalmukat tekintve lehetnek üldöztetéses,  vonatkoztatásos; vallásos ; nagyzásos; bűnösségi; hipochondriás; nihilisztikus;  féltékenységi stb. A gondolatelvonás, gondolatbeültetés, gondolatsugárzás, a saját gondolatok elidegenedése (a személy külsőnek érzi azokat) tipikusan szkizofréniában észlelhető tünetek.

Bizarr/dezorganiozált viselkedés: Különös, összerendezetlen magatartás illetve beszéd. Előfordulhat pl.  mozgásos nyugtalanság vagy gátoltság, illetve negativizmus, amikor a beteg megszakítja, visszautasítja környezetével a kapcsolatot, nem beszél, mozog, táplálkozik, stb.

A szkizofrénia negatív tünetei közé tartozik például:

Érzelmi élet elszegényedése: az érzelmek  eltompulása, kiüresedettség-érzés.

Motiváció csökkenése/hiánya: a tervező- és kivitelező képesség csökkenése. Az ambivalencia áttevődhet az akarati életre is, ami az elhatározásokat, döntéseket ellehetetleníti, mindez társul a késztetések csökkenésével.

Szociális élet: bizalmatlanság, eltávolodás a külvilágtól, és a saját, belső világba való visszavonulás, ami egyrészt a többi tünet következménye, másrészt annak is köszönhető, hogy a környezet reakciói a tünetekre általában negatívak.

Emellett a betegség kognitív tünetei is ismertek, ilyenek például a koncentráció- vagy figyelemzavar, memóriazavarok, végrehajtó funkciók zavara. 

A betegség szakaszokban (ún. shubokban) zajlik. A pozitív tünetek felismerése általában nem okoz gondot, a szkizofrénia negatív tünetei azonban sokszor lappangva, lassan alakulnak ki, így laikusok számára sokszor összekeverhető a depresszióval, azonban attól lényegesen különbözik, ezért fontos, hogy a páciens vagy családja mielőbb szakember segítségét kérje.

A betegség természetéből adódóan a páciensek sokszor nem ismerik fel, hogy betegek, ill. tagadják a betegségük létezését (betegségbelátás hiánya). Ilyenkor is fontos azonban, hogy mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön a beteg, mert minél hosszabb idő telik el kezeletlenül, annál inkább romlanak az esélyek a felépülésre.

A szkizofrénia kórlefolyása nagyon változatos képet mutat. Jelen tudásunk szerint a gyógyszeres kezlést a tünetek megjelenésekor minél hamarabb el kell kezdeni. A hosszútávú fenntartó (gyógyszeres) kezelés javíthatja a tartós felépülést. Az esetek egy részében teljes felépülés várható, míg másoknál több-kevesebb tünet, enyhébb formában, a kezelés mellett is megmarad. Az egyéni, csoportos és családi intervenciók, pszichoterápiák segíthetik a funkcionális felépülést.

Terápia:

A szkizofrénia gyógykezelése többrétű.

Legfontosabb kezelési módja mai tudásunk szerint az antipszichotikus gyógyszeres kezelés. Ez a már említett dopamin nevű ingerületátvivő anyag szintjét módosítja. Többféle antipszichotikum ismert, léteznek első- és második generációs gyógyszerek. A korszerű antipszichotikumokkal a pozitív tünetek túlnyomó része megszüntethető, és a negatív tünetek jelentős része is javítható.

A gyógyszeres kezelés mellett a legtöbb esetben  szükség van pszichoterápiás kezelésre is, melynek különböző formái használatosak. A támogató terápiák mellett az egyik legfontosabb a betegek pszichoedukációja (felvilágosítás a betegségről, tünetekről, gyógyszerelésről). Emellett a korszerű pszichiátriai kezelés részét képezi a szkizofrén betegeknek tartott kognitív szemléletű pszichoterápia (metakognitív tréning), stresszkezelési technikák fejlesztése, szociális készségfejlesztő tréning, családterápia, mozgás-táncterápia, művészetterápia stb. Fontos tudni, hogy a pszichoterápiás kezelés hatékony és fontos, de nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést szkizofréniában!

 

Felhasznált irodalom :

Lieberman, A., Stroup, S., Perkins, D.: A szkizofrénia tankönyve. Budapest: Lélekben Otthon Kft, 2006
Perczel F. D., Mórotz K., 2010, Kognitív viselkedésterápia, Medicina Kiadó, Budapest
Unoka Zs., Purebl Gy., Túry F., Bitter I., 2012, A pszichoterápia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest
Tai S, Turkington D:  The evolution of cognitive behavior therapy for schizophrenia: current practice and recent developments. Schizophr Bull 2009 Sep;35(5):865-73.