Az elme- és lélekgyógyászat nagy egyénisége távozott körünkből. Nem médiumok sztárja, nem szakirodalmi publikációk idézettje, hanem a hétköznapok hőse fejezte be nagy ívű, egyenes vonalú pályafutását. Anna a hűség ma már ritkulóban lévő példaképe mindannyiunk számára, akik ismerték és szerették. Hűség a családhoz, hűség a választott hivatáshoz, hűség, és valami rendkívüli elkötelezettség ahhoz az intézményhez, amelybe 1964 tavaszán belépett, és amelyből most, több mint fél évszázad múltán, eltávozott. A Sárkeresztúron született fiatal lány ideg-elmeszakápolói képzettséget szerzett 1970-ben. Majd hamarosan az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikáján kezdett el dolgozni osztályos nővérként. 1973-tól osztályvezetői beosztást kapott és a klinika Nyéki úti neurózis osztályának lett vezető ápolója. Itt aktívan bekapcsolódott az akkor formálódó terápiás közösség munkájába, amelynek hamarosan egyik motorja lett. Számos házi továbbképző tanfolyamon vett részt. Az újonnan belépő ápolókat ő vezette be a hagyományos kórházi rendtől eltérő terápiás közösség elveibe és gyakorlatába. Az osztályon maga is vezetett nővér-csoportokat. Elkötelezettsége példamutató volt sokunk számára. Saját maga szervezte meg, hogy az osztály meglehetősen leromlott belső állapotát társadalmi munkában rendbe hozzuk. Sokunk számára, akik akkor együtt dolgoztunk Annával, a terápiás közösségi mozgalom életünk meghatározó, kitörülhetetlen élménye maradt. Ebben neki meghatározó szerepe volt. A Nyéki úti épület kényszerű elhagyását követően az osztály közössége együtt maradt, és a ma is működő intenzív csoportmódszereken alapuló – pszichoterápiás osztály alapjait teremtette meg.
1983-ban intézetvezető főnővérré nevezték ki. Közben főiskolai diplomát szerzett intézetvezetői szakon 1985-ben. Kinevezését követően is megmaradt közösségi embernek. Mind Juhász Pál, mind az őt követő, immár hat tanszékvezető is nyugodt lehetett afelől, hogy a klinika szakdolgozói közösségének munkáját szakszerűen szervezi, a feszültségeket jó lélektani készséggel oldja fel. Ha szükséges volt, a klinika érdekében tudott erélyes is lenni. Nem kereste az olcsó népszerűséget. Az évtizedek során munkatársai, a klinika és az Egyetem vezetésének megbecsülését nyerte el. Bekapcsolódott az egyetemünkön folyó egészségügyi felsőoktatásba, klinikánk gyakorló területe lett diplomás ápolóknak, védőnőknek. Az ő gyakorlati képzésüket is Anna szervezte. Rendszeresen részt vett a szakdolgozói továbbképzések bonyolításában. Kulcsszerepe volt a minőségbiztosítási módszerek kidolgozásában. Minőségbiztosítási tanfolyamon vett részt, személyi hatékonyság kurzuson vett részt. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, mint például az egészségügyi miniszter adományozta „kiváló munkáért” (1987) díj. Szakmai tapasztalatcserén vett részt Németországban 1996-ban.
Messze a nyugdíjkoron túl szolgálta a betegeket és a klinika közösségét. Minden klinikai vezető marasztalta. Nyugdíját szüneteltetve dolgozott tovább. A család mellett klinika volt az élete. Végül, 74 éves korában úgy döntött, hogy nyugdíjba vonul. Döntéséről többször, sokat beszélgettünk. Pihenő éveit a családnak kívánta szentelni. Idejének jelentős részét velencei nyaralójában szerette volna tölteni. Súlyos, gyógyíthatatlan betegsége azonban más irányt szabott életének. Megrendülten, nehezen belenyugodva vesszük tudomásul, hogy hűséget és szilárságot felmutató, példás életétől búcsúznia kellett. Megbékélve, sorsát elfogadva készült a végső napokra. Istenével kiengesztelődve, gondoskodó családja körében, barátainak és munkatársainak szerető légkörében fejezte be gazdag, betegeit és munkatársait áldozatosan szolgáló, példamutató életét. Sági Jánosné Anna halálával a terápiás közösségek mozgalmának egyik utolsó, meghatározó tagja távozott körünkből. A családtagok szerető anyát, nagyanyát, testvért gyászolnak, mi, munkatársai pedig egy kiváló munkatárstól, elsősorban azonban hűséges baráttól búcsúzunk.
Drága Anna! Nyugodjál békében.
Esztergom, 2015. dec. 27.
Dr. Tringer László professor emeritus, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Sági Jánosné Kiss Anna temetése 2016. január 12-én, 13 órakor lesz Budapesten, a Batthyány téri Szent Anna templomban.