A húsmentes táplálkozás formáit és veszélyeit az előző részben már körbejártuk (ha Te még nem tetted, érdemes lenne először azt elolvasnod. Itt megvárunk…), szóval most merüljünk alá egy kicsit az interneten terjedő, veganizmusra buzdító, nagyon lelkes, de főleg helytelen állítások tömegébe.
Hogy mikor keltek szárnyra, pontosan nem tudni, de azóta is töretlenül élnek, növelve ezzel a vegán táplálkozás miatt kialakuló malnutríciós esetek számát. Szóval ha életmódváltás előtt állsz, vagy van olyan ismerősöd, aki ilyet tervez (esetleg ezen állításokat hangoztatja), ajánlott ismernetek őket.
Tévhitek:
– Aki nem eszik húst, egészségesebb
o Helyesen: Valóban nem ajánlott a vörös húsokkal történő túlzott zsírfogyasztás, de nem szabad átesni a ló túloldalára sem. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) hasznosulásához mindenképp szükséges bizonyos mennyiségű zsír fogyasztása, de emellett a húsok és halak nagy fehérjeforrást is biztosítanak, nem beszélve a vasról, cinkről, jódról, az omega-zsírsavakról és a B12 vitaminról. Ezeket az anyagokat legkönnyebben húsok és halak fogyasztásával vihetjük be a szervezetbe.
o Megoldás: Bármely diéta követésénél a lehető legváltozatosabb étrend kialakítására kell törekedni, ezzel biztosítva szervezetünknek a tápanyagok egész skáláját. Ha a hús kimarad a táplálkozásból, gondoskodni kell az esszenciális anyagok pótlásáról, akár pontos nyersanyag-válogatással, akár táplálékkiegészítők szedésével.
– A húsevés rákot okoz
o Helyesen: A WHO 2015-ben sorolta a vörös húsokat (sertés, marha, borjú), és a feldolgozott hústermékeket (kolbász, szalonna) a “valószínűleg rákot okozó” élelmiszerek kategóriájába, ami viták hosszú sorát indította el a különböző orvosi és táplálkozásügyi területek között (és mémcunamit a Facebookon), amely még ma sem ült el teljesen. Jelenleg nincs semmilyen kutatási eredmény, ami a 2015-ös állásfoglalást megerősítené.
o Megoldás: A vörös hús túlzott fogyasztása valóban rizikófaktor, így a vörös hús-mentes táplálkozásnak helye van például a kardiovaszkuláris betegségek dietoterápiájában. Emiatt viszont nem érdemes rögtön nullára csökkenteni az összes húsbevitelt normális paraméterek között, hiszen a mikro- és makrotápanyagok hiánya több kárt okozna, mint egy „szalonnás katona” elfogyasztása. A mértékletes húsfogyasztás semmiképp sem egészségtelen.
– A „növényi tejek” (helyesen: növényi alapú italok) megfelelően helyettesítik a tehéntejet
o Helyesen: A növényi italok szénhidrátalapúak, vagyis nincs bennük megfelelő fehérje tartalom ahhoz, hogy teljesen kiválthassák a tehéntejet. Emellett a tehéntej természetes kalciumtartalmával sincsenek köszönőviszonyban.
o Megoldás: Ma már sok növényi alapú ital gyártó dúsítja kalciummal a termékét, így fehérjepótlást ugyan nem, de a kalciumbevitelt biztosítani tudják. Emelett fellelhetők egyéb kalciummal dúsított élelmiszerek is, például tofu, ásványvizek vagy gabonapelyhek. Érdemes elolvasni a címkén fellelhető információt!
– A vegán táplálkozás bármely életkorban adaptálható
o Helyesen: Nem. Legalábbis nem igazán. Világos, hogy egy olyan életmódot, amiben az ember száz százalékig biztos és hisz, a gyermekének is szeretné átadni; de mivel a gyermekeknél nem csak a minimális energiamennyiséget, de a fejlődéshez szükséges tápanyagokat is biztosítani kell, egy hiánybetegség kialakulása sokkal nagyobb kockázattal jár ebben az életszakaszban. Az, hogy csecsemőkorban kizárólag anyatejes szoptatás javasolt az első hat hónap során, talán elég régóta él a köztudatban, hogy azt ne kelljen külön magyarázni. Ám amint elkezdődik a hozzátáplálás időszaka, érdemes pürésített, de fehérjében, vasban, cinkben és energiában gazdag élelmiszereket adni, amelyek legjobb forrásait a vegán táplálkozás sajnos nélkülözi.
o Megoldás: Az MDOSZ (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) által kiadott gyermekek számára készült “okostányér” tartalmazza a gyerekek fejlődéséhez szükséges megfelelő táplálkozási pontokat. Hivatalos tiltás a gyermekek vegán táplálása ellen jelenleg nincs, de bármely szakmáját ismerő dietetikus elsőként a “normál” étrendet javasolja. Persze, amint nem a szülő, hanem a gyerek dönt úgy, hogy ő nem hajlandó húst enni, már megint más a fent említett kiskorú homo sapiens fekvése…
Személy szerint sem a húsmentes táplálkozás éltetésével, sem démonizálásával nem tudok egyetérteni. Ha valaki etikailag, környezettudatosságból, vagy egyszerűen csak az ízlése alapján nem kíván hústermékeket fogyasztani, természetesen megteheti. Elítélni valakit egyik indok miatt sem szükséges, de fontos, hogy a fent említett egyén tisztában legyen az étrenddel járó kiküszöbölni való veszélyekkel is. A húsban található makrotápanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat pótolni nem könnyű, hanem odafigyelést és tudatosságot igénylő munka.