Szinapszis: A szombaton véget ért Nyári Egyetemről azt hiszem kijelenthetjük, hogy sikeres volt. Ezzel azonban közel sincs vége a tanévben szervezendő eseményeknek. Mi az, ami a 250. tanévet különlegessé teszi?
Hegedüs Tamás: Véleményem szerint, a 250. év nem csak a programsorozatok miatt fontos. Magába foglalja az egész szellemiséget, ami áthatja az egyetemet: lehet látni hallgatókon, gólyákon, hogy mindenki magáénak érzi ezt. Nekünk céljaink között szerepelt, hogy a jubileum ne értéktelenedjen el úgy, mint a Semmelweis 200 (ami tavaly volt), hanem mindenki érezze azt a flow-t, aminek részese. Jó látni, hogy a hallgatók büszkék erre, ez megmutatkozik egyrészt a pörgő #SE250-en keresztül a közösségi médiafelületeken, továbbá a résztvevők nagy számán is.
Sz.: A jubileumi tanévnek különleges részét képezi az az élményáradat, amit említettél. Hogyan tud segíteni a HÖK abban, hogy ez a szellemiség elérje a hallgatókat?
H. T.: A Hallgatói Önkormányzatnak nyilvánvalóan az a feladata, hogy a hallgatók toborzásában segítsen. Mikor elindítottuk a Nyári Egyetem szervezését, az volt az irányadó, hogy ha 350 hallgatót – akik aktívan részt vesznek a programokon – minden napra összegyűjtünk, akkor abból egy egészen színvonalas, nívós rendezvény lehet. Ennek alapján kezdtük el a programokat szervezni. Emellett persze, a kommunikációs csatornákon az eseményt mi hirdettük meg, több előadóval mi egyeztettünk, illetve a háttérszervezési munkálatokat is segítettük.
Mindennek eredményeként két napon is teltházunk volt, ami 1769 hallgatót jelent (alapításunk évét szimbolizálva). Szombaton, feltehetőleg a rosszabb időjárás miatt „csak” 1200 hallgató jelent meg, de ez így is egy nagyon szép szám. Úgy gondolom, hogy egy hétvégi napon, aki a fürdőzés vagy kirándulás helyett részt vett a programokon, számtalan hasznos ismerettel lett gazdagabb.
Sz.: Milyen terveket tartogat még a tanév a 250. jubileumra?
H. T.: Ha a 250. évforduló szellemiségét nézzük, akkor szerintem mindenképpen az a feladatunk, hogy minden szokássá vált rendezvényt azzal a plusszal rendezzünk meg, amit a jubileumi esztendő légköre képvisel. Ezek mellett pedig az is nagyon fontos, hogy új rendezvényeink legyenek. A megvalósítás érdekében új eseményekkel, meglepetésekkel is készülünk.
Sz.: Miért mondhatjuk példaértékűnek a 250. tanévet? Hogyan lehet ezt a szellemiséget átörökíteni a következő tanév(ek)re?
H. T.: Én egyrészt azért kezdtem el höközni, mert úgy láttam, hogy nagyon nagy a távolság az oktatók, az akadémia vezetése, illetve a hallgatók között. Szerintem nagyon fontos lenne az, hogy egyszerre több akadályt is megszüntessünk. Viszonylag könnyű lenne nyitni most a külföldi hallgatók felé. Hiszen jelenleg is azon vagyunk, hogy minél több olyan programot szervezzünk, ahol közösen veszünk részt – ha már ugyanarra az egyetemre járunk. Emellett fontos, hogy mindenki az egységes egyetemi arculatot és kommunikációt képviselje, . Hogyha ez megtörténik a 250. tanévben, akkor jövőre akár újra lehet Nyári Egyetemet szervezni: nyilván nem a 250. évvel összefüggésben, hanem más kontextusban, de ezekből a programokból akár egy programsorozat is válhat.
Sz.: Tehát kiemelten fontos a hagyományteremtés, és az, hogy a 250. év után is érezhető maradjon az ünnepelt tanév hatása…
H. T.: Nyilván nem szabad ellustulni, de azt is látni kell, hogy ez a Nyári Egyetem több embernek, illetve csapatnak volt a heroikus munkája. Nem lehet természetesen minden évben elvárni, hogy valaki család és munka mellett, napi 4-5 óra alvással két-három hetet végigcsináljon. Célunk az, hogy ne hagyjunk mindent úgy a tanév után, mintha ez lett volna a nagy robbanás, a folytatás meg csak a csendes vizeken evezés. Biztos vagyok benne, hogy lesznek itt még hasonlóan nagy eredmények.
Sz.: Ezek szerint, a Nyári Egyetemet és az egész tanévet átjárja a 250. év szellemisége: megtartani a hagyományokat és értékeket, ugyanakkor haladni az innovációk terén, a jövő útján.
H. T.: Igen, pontosan. Egyébként több főszervezővel is beszéltem, sokuknak az volt a véleménye, hogy nem feltétlenül az volt a lényeg, hányan ülnek bent az előadásokon (amelyeken amúgy telt ház volt minden nap). Inkább az, ha az ember kijött az aulába, mindenki beszélgetett egymással. Jó volt a hangulat! Nagyon fontos, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a hallgatókat. Igazából a Nyári Egyetemet éppen ez a jó hangulat tette még színvonalasabbá: nem csak annyi történt, hogy egy hétköznapi előadáson részt vett az illető, hanem sikerült egy interaktív és élménydús eseményt létrehozni a hallgatóknak.
Borítókép: Lendvai Flóra
További kép: Lovász Kolos