Peremkerületi háziorvosi létben relaxált(abb) mentális terű édesanyám egy belvárosi utazásból a következő meglátással tért haza: „Ezek mind rá vannak kötve egy hatalmas tőgyre, azt szopják folyamatosan!”- utalva itt a metróban szeme elé tárult azon látványra, melyben lényegében kortól függetlenül az emberek döntő hányada telefonjának megkérdőjelezhetően értékes tartalmaiba elmerülve tölti saját életidejét, éli meg sajátnak gondolt valóságát.
A ’brainwash’ konteó koncepciója szerint kultúrkörünket egy főként az oktatási rendszeren és médián át elterjesztett irányított agymosottság hatja át, melyben az emberi tudat különböző pszichológiai technikákkal kerül befolyásoltság alá egy érdekcsoport az emberi fajra nézve kevéssé jóindulatú és előnyös céljai mentén. Cikkemben azokból a jelenségekből szedek össze néhányat a teljesség igénye nélkül, melyeket mérlegelve talán mégsem olyan könnyű elmenni a koncepció mellett egy újabb összeesküvés-elmélet hívő paranoid teóriának bélyegezve azt.
Az emberi percepció határai
– a sémás észlelés
Ha abból a modellből indulunk ki (negligálva a kvantumfizika megfigyelőtől függő valóságról szóló felfedezéseit), hogy létezik egy objektív valóság, melyet minden ember ugyanúgy tud észlelni, a folyamat végigvitelénél hamar gondolati csavarokba ütközünk. Vegyük a látás folyamatát – az emberi szem visszaverődő fotonokat észlel (tehát nem magát a feltételezett objektív tárgyat közvetlenül), a bejövő információból a retinán elektromos jel keletkezik, mely ezután több kódolási folyamaton megy át, az asszociációs területeken átjutva az eddigi ismert sémákhoz igazodva, korrigálva, kiteljesítve interpretálódik az agykéregben. Végigkövetve ezt minden modalitással eljuthatunk odáig, hogy közvetlen kapcsolatunk, direkt megfigyelőtől független objektív külvilágészlelésünk egész biztosan nincs, a feltételezett külvilág tárgyaival, jelenségeivel csak egy emberi érzékszervek által dekódolt saját észlelet formájában vélhetünk találkozni. A fénysebességből (hangsebességből), idegi vezetési sebességből és a feldolgozórendszerek működési idejéből fakadóan továbbá a folyamat sosem real time, tehát mindig a feltételezett külső objektív valóságnak csak egy „időben” eltolódott változatát észlelhetjük csak.
Az érzékelésfilozófia sok elmélkedési alapot nyújt még, témánk szempontjából a kiemelendő az, hogy a „külső valóságot” csak már meglévő, a tudatba bekerült sémák alapján, torzítva tudjuk észlelni, sosem teljes „objektív” valójában. Ezek a sémák pedig tanulással, gyerekkortól kezdődően kerülnek oda be, jobbára a közoktatáson és mainstream médiahordozókon (könyveken, tévéműsorokon), és az ugyanezeken felnőtt szüleink és egyéb kontaktjaink szemléletén át.
Hányan látnának pl. aurát az emberek körül, ha az iskolában az lenne a tan-anyag, hogy az embert többrétegű energiamező veszi körül, aminek frekvenciája színként dekódolható?
A ’csordamentalitás’
Mémek terjesztésére ma igen sok eszköz kínálkozik, hisz a népesség nagy része már szinte 0-24 órás „hálóra” kötöttségben létezik (média- televízió, rádió, írott sajtó, internet). A közösségi oldalak kiváló színterek egy-egy vírus ledobására a közösbe (pl. #metoo gerjesztett kampány). Memewashed-nek nevezheti magát az, aki pl. szelektív Facebook-oldal követések nyomán egy témakörre terelődő gondolatokkal túltelődik.
A jelenség természetének átlátása a kez-deti kellemetlen érzések („ilyen könnyen fertőzhető lenne a tudatom?”) után elhozhatja azt a megnyugvást, mely abból a felismerésből fakad, igazán egyik gondo-latunk sem sajátunk, így ragaszkodni nem érdemes hozzájuk (zen meditáció). A társadalmi súly átgondolása viszont nem ugorható át, hisz riasztó a tény, mennyire könnyen manipulálhatóak a tömegek.
A mémek természetesen lehetnek pozitívak vagy semlegesek is, a jelenleg a világban uralkodó értékválság és szűklátókörű irá-nyultságokat látva viszont nem reális azt gondolni, ne lennének lehúzó tendenciák is nagy erőkkel terjesztve.
VR
az irányítás mesterien élethű eszköze
A technológia fejlődésével lassan hazánkban is terjednek a virtuális realitásba magas minőségben benyelő szemüvegek és kiegészítőik. A technika pozitívuma, hogy (kis észlelés- és tudatfilozófiai bemelegítéssel karöltve) a hétköznapi, objektívnek tekintett valóságunk illúzió voltának kérdésére tömegekben felhívhatja a figyelmet, élményszerűen érzékelhetővé teszi, mennyire könnyű világokat kreálni (Maya: az észlelt anyagi valóság illúzió volta). A kritikus pont is itt van – tömegek fogják életidejük tetemes részét egy a saját „valóságuknál” kellemesebb, mesterségesen generált valamiben eltölteni. Ami egy kreált fo-gyasztói termék, az irányítható és irányított is, gyakran megkérdőjelezhetően üdvözítő elvek mentén.
A háló szomatikus ára
Hányan látnának pl. aurát az emberek körül, ha az iskolában az lenne a tan-anyag, hogy az embert többrétegű energiamező veszi körül, aminek frekvenciája színként dekódolható?
A ’csordamentalitás’
mint a kellemes, biztonságos élet záloga
Az ember újszülöttként, gyerekként egészen biztosan halálra ítélt, ha nem tud beilleszkedni az őt körülvevő közegbe, fennmaradásához később is általában sok ember munkája szükséges (hány ember képes pl. egyedül megtermelni a túléléséhez szükséges élelmet?). Az átlag-ember létének fennmaradása a közösség erejére utalt, az abból való kilógás végzetes következményekkel járhat, a fizikai aspektusokon túl a közösséghez való tartozás pszichés igényével is számolva. Minden csoportosulásban ismertek azt összetartó hiedelemrendszerek, melyeket annak, aki tag akar lenni, többé-kevésbé el kell fogadnia, és azok szerint kell működnie, ha nem akarja a ki nem mondott kiátkozás életveszélyes következményeit magára venni. A csoportnyomás általában akkora, hogy az átlagos szellemi igényű és kíváncsiságú szintű egyén nem kérdőjelezi meg a közös dogmarendszert, kényelemből, a beilleszkedés, megértettség, elfogadottság szerotonin és egyéb kéjes hormonokat felszabadító volta miatt boldogan leél egy életet a közös hitrendszer kritikai elemzése nélkül.
A tömegpszichológia
Az ember újszülöttként, gyerekként egészen biztosan halálra ítélt, ha nem tud beilleszkedni az őt körülvevő közegbe, fennmaradásához később is általában sok ember munkája szükséges (hány ember képes pl. egyedül megtermelni a túléléséhez szükséges élelmet?). Az átlag-ember létének fennmaradása a közösség erejére utalt, az abból való kilógás végzetes következményekkel járhat, a fizikai aspektusokon túl a közösséghez való tartozás pszichés igényével is számolva. Minden csoportosulásban ismertek azt összetartó hiedelemrendszerek, melyeket annak, aki tag akar lenni, többé-kevésbé el kell fogadnia, és azok szerint kell működnie, ha nem akarja a ki nem mondott kiátkozás életveszélyes következményeit magára venni. A csoportnyomás általában akkora, hogy az átlagos szellemi igényű és kíváncsiságú szintű egyén nem kérdőjelezi meg a közös dogmarendszert, kényelemből, a beilleszkedés, megértettség, elfogadottság szerotonin és egyéb kéjes hormonokat felszabadító volta miatt boldogan leél egy életet a közös hitrendszer kritikai elemzése nélkül.
A tömegpszichológia
„A tömegekben a butaság és nem a gondolkodó ész gyülemlik össze.”
Gustave Le Bon
A ma embere tömegtársadalomban, tömegkultúrában létezik, melyben gyakori jelenség, hogy a mennyiség az úr a minőség rovására. Tömegben megfigyelhető a dezindividualizáció, az egyéni lélektudat ún. kollektív tömeglélekbe beoldódása, mely utóbbira egyedi tulajdonságok jellemzőek. Az így generálódó anonimitás hatására a korábbi felelősségérzetből származó gátlások feloldódnak, eluralkodik a „korlátolt felelősségű lét”, hisz „sokan vagyunk, én csak megyek a többiek után”, senki nem felelős semmiért, hisz a tömeg megfoghatatlan, előállíthatatlan.
”Az Antikrisztus nem alak, nem ember, nem lény, nem test-lélek-szellem olyan egysége, mint amilyenek mi vagyunk. Hiszen éppen ez az. Ez a titka. Az Anti-krisztus éppen a személytelen. Mi a borzalom a személytelenben? Az, hogy megszólíthatatlan. Az Antikrisztus az aperszonális legátoló szükségszerűség. Az anonim borzalom, amellyel szemben védtelenek vagyunk, nem mert tőlünk független, hanem mert ezt a nemlétezőt mi valósítjuk meg és mi csináljuk és mi tartjuk fenn és mi ragaszkodunk hozzá. Egyetlen pillanatában sem valódi. Annyiban van jelen és neki csak annyiban van hatalma, amennyiben élő emberi lény őt szolgálja és neki meghódol és magában neki helyet és teret enged, és amennyiben az élő emberi lény személytelenné és valótlanná válik.”
– Hamvas Béla
Gustave Le Bon
A ma embere tömegtársadalomban, tömegkultúrában létezik, melyben gyakori jelenség, hogy a mennyiség az úr a minőség rovására. Tömegben megfigyelhető a dezindividualizáció, az egyéni lélektudat ún. kollektív tömeglélekbe beoldódása, mely utóbbira egyedi tulajdonságok jellemzőek. Az így generálódó anonimitás hatására a korábbi felelősségérzetből származó gátlások feloldódnak, eluralkodik a „korlátolt felelősségű lét”, hisz „sokan vagyunk, én csak megyek a többiek után”, senki nem felelős semmiért, hisz a tömeg megfoghatatlan, előállíthatatlan.
”Az Antikrisztus nem alak, nem ember, nem lény, nem test-lélek-szellem olyan egysége, mint amilyenek mi vagyunk. Hiszen éppen ez az. Ez a titka. Az Anti-krisztus éppen a személytelen. Mi a borzalom a személytelenben? Az, hogy megszólíthatatlan. Az Antikrisztus az aperszonális legátoló szükségszerűség. Az anonim borzalom, amellyel szemben védtelenek vagyunk, nem mert tőlünk független, hanem mert ezt a nemlétezőt mi valósítjuk meg és mi csináljuk és mi tartjuk fenn és mi ragaszkodunk hozzá. Egyetlen pillanatában sem valódi. Annyiban van jelen és neki csak annyiban van hatalma, amennyiben élő emberi lény őt szolgálja és neki meghódol és magában neki helyet és teret enged, és amennyiben az élő emberi lény személytelenné és valótlanná válik.”
– Hamvas Béla
A magatartásminták lelki infekcióként gyorsan terjednek benne, az ideáljai igen változékonyak és könnyen irányíthatóak. Kritikai gondolkodása nincs, könnyen áthatja a mindenhatóság-érzés. Hipnábilis, impulzív, a szuggesztiókra, propagandára igen fogékony, főleg vizuálisan, a szimbólumokon keresztül (márkalogók).
„A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tények-ből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszó-szerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk.”
– Adolf Hitler
Reklámpszichológia
„A fogyasztó akaratának, gondolkodásának, attitűdjeinek befolyásolása a vásárlás érdekében”
A reklámokra jellemző, hogy a meggyőzés indirekt útját használják, a kognitív tényezők helyett rövid (és olcsó) utat találva az érzelmekre való hatással a viselkedés aktuális üzleti és egyéb hatalmi érdekek szerinti manipulálásához. Fontos a szimpatikus, csinos kommunikátor, erős vizualitás, tömör, egyszerű, fülbemászó szlogen, attraktívra kozmetikázott statisztikák és persze a gyakori ismétlés.
„A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tények-ből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszó-szerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk.”
– Adolf Hitler
Reklámpszichológia
„A fogyasztó akaratának, gondolkodásának, attitűdjeinek befolyásolása a vásárlás érdekében”
A reklámokra jellemző, hogy a meggyőzés indirekt útját használják, a kognitív tényezők helyett rövid (és olcsó) utat találva az érzelmekre való hatással a viselkedés aktuális üzleti és egyéb hatalmi érdekek szerinti manipulálásához. Fontos a szimpatikus, csinos kommunikátor, erős vizualitás, tömör, egyszerű, fülbemászó szlogen, attraktívra kozmetikázott statisztikák és persze a gyakori ismétlés.
Vidékről egyetemünk városába való vissza-téréskor sokkoló élményként üti mellbe az embert a fővárost elöntő reklámszemét-áradat. Ez az emberi elme nagyfokú túl-terhelése haszontalan tartalommal, mely ha az egészséges környezethez és a legmagasabb egészséghez való alapvető emberi jogokat kicsit is komolyan vesszük, nem megengedhető, elfogadható. A szellemi kapacitást sajnos ezek külön odafigyelés nélkül is leterhelik, egy belvárosi út után rengeteg, tudattalanba bekerült káros szlogennel, szuggesztióval lesz tele az ember feje. Ma a „fejlett” világ népességének nagy része városban él, ezen fogyasztói attitűddel fertőzött területen tehát extenzív a lakosság folyamatos szellemi átszennyezettsége.
A szakma képviselői szeretik azzal hárítani gyakran társadalommanipulálónak nevezett tevékenységért vállalandó felelősségüket, hogy az ember tudatos lény, szabad akarata van, befolyásolhatóságának gondolata nem reális. Egy szellemileg magasan képzett jógik és mágusok által alkotott populációt vizsgálva ez valóban igaz, az átlagemberek által dominált társadalmi környezetünk nyitott szemmel elemezve viszont sajnos egyértelmű a gondolati átfertőzöttség és az irányított attitűdök megléte.
Memetika
– az elme vírusai
A kifejezés eredete a görög miméma – utánzás szóból jön, mémnek nevezzük az emberek között vírusi stratégiával terjedő gondolatokat, hiteket, irányultságokat, viselkedésmintákat, melyek ölthetik egy aktuális divat, zeneszám, jelszó, technika stb. formáját. A számítógépes és egyes szomatikus vírusokhoz hasonlóan a mémek engedélykérés nélkül beépülnek a gazda-szervezetbe, „lebukásuk” ellen beépítetten védettek, hisz integrálódásuk nyomán a szervezet sajátjának ismeri el őket, így észrevétlenül tudják módosítani a normális működést. Terjedésük fizikai közeghez nem kötött, exponenciális, lényegében megállíthatatlan, öncélú folyamat, minőségjavulás nem sajátja.
Memetika
– az elme vírusai
A kifejezés eredete a görög miméma – utánzás szóból jön, mémnek nevezzük az emberek között vírusi stratégiával terjedő gondolatokat, hiteket, irányultságokat, viselkedésmintákat, melyek ölthetik egy aktuális divat, zeneszám, jelszó, technika stb. formáját. A számítógépes és egyes szomatikus vírusokhoz hasonlóan a mémek engedélykérés nélkül beépülnek a gazda-szervezetbe, „lebukásuk” ellen beépítetten védettek, hisz integrálódásuk nyomán a szervezet sajátjának ismeri el őket, így észrevétlenül tudják módosítani a normális működést. Terjedésük fizikai közeghez nem kötött, exponenciális, lényegében megállíthatatlan, öncélú folyamat, minőségjavulás nem sajátja.
Az emberi faj hajlik a mintakövetésre, agya igen fogékony az új, utánozható tartalomra, kívülről jövő, betanult dolgokat könnyen sajátjaként fogad el, szívesen átvesz, ezen mechanizmussal tehát könnyen beültethetőek és gyorsan terjeszthetőek nagy távolságokban is (internet!) új minták a populációkban.
”Ha egy termékeny mémet ültetsz az agyamba, akkor szó szerint élősködsz az agyamon, mert a mém terjesztésének eszközévé teszed, pontosan úgy, ahogy a vírus élősködik a gazdasejt genetikai mechanizmusán.”
– Richard Dawkins
”Ha egy termékeny mémet ültetsz az agyamba, akkor szó szerint élősködsz az agyamon, mert a mém terjesztésének eszközévé teszed, pontosan úgy, ahogy a vírus élősködik a gazdasejt genetikai mechanizmusán.”
– Richard Dawkins
Mémek terjesztésére ma igen sok eszköz kínálkozik, hisz a népesség nagy része már szinte 0-24 órás „hálóra” kötöttségben létezik (média- televízió, rádió, írott sajtó, internet). A közösségi oldalak kiváló színterek egy-egy vírus ledobására a közösbe (pl. #metoo gerjesztett kampány). Memewashed-nek nevezheti magát az, aki pl. szelektív Facebook-oldal követések nyomán egy témakörre terelődő gondolatokkal túltelődik.
A jelenség természetének átlátása a kez-deti kellemetlen érzések („ilyen könnyen fertőzhető lenne a tudatom?”) után elhozhatja azt a megnyugvást, mely abból a felismerésből fakad, igazán egyik gondo-latunk sem sajátunk, így ragaszkodni nem érdemes hozzájuk (zen meditáció). A társadalmi súly átgondolása viszont nem ugorható át, hisz riasztó a tény, mennyire könnyen manipulálhatóak a tömegek.
A mémek természetesen lehetnek pozitívak vagy semlegesek is, a jelenleg a világban uralkodó értékválság és szűklátókörű irá-nyultságokat látva viszont nem reális azt gondolni, ne lennének lehúzó tendenciák is nagy erőkkel terjesztve.
VR
az irányítás mesterien élethű eszköze
A technológia fejlődésével lassan hazánkban is terjednek a virtuális realitásba magas minőségben benyelő szemüvegek és kiegészítőik. A technika pozitívuma, hogy (kis észlelés- és tudatfilozófiai bemelegítéssel karöltve) a hétköznapi, objektívnek tekintett valóságunk illúzió voltának kérdésére tömegekben felhívhatja a figyelmet, élményszerűen érzékelhetővé teszi, mennyire könnyű világokat kreálni (Maya: az észlelt anyagi valóság illúzió volta). A kritikus pont is itt van – tömegek fogják életidejük tetemes részét egy a saját „valóságuknál” kellemesebb, mesterségesen generált valamiben eltölteni. Ami egy kreált fo-gyasztói termék, az irányítható és irányított is, gyakran megkérdőjelezhetően üdvözítő elvek mentén.
A háló szomatikus ára
– extrém EMF terhelés
Az emberi szem az elektromágneses spektrum csak igen kis sávját tudja érzékelni, a telekommunikációs eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány ebbe nem tartozik bele, így szerencsésebb egyén úgy vélheti, ez a sugárzás nem is létezik, legalábbis neki nincs vele szomatikus kapcsolata. A valóság az, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada ismeri fel magán az elektromágneses hiperérzékenység (EHS) jelenségét, ami nem feltétlen alaptalan pszichoszomatizálás, ha belegondo-lunk a ténybe, az összexpozíció egyre csak nő az új eszközök terjedésével (pl. az önvezető autók elterjedéséhez nemsokára újabb, teljes városokat lefedő vezérlőháló kell majd), továbbá átgondoljuk, mi is az emberi szervezet, sejt. Ismerve azt, hogy a test bioáramokkal összefüggésben működik, egysége, a sejt egy igen érzékeny, finoman szabályozott szerkezet, nehezen képzelhető el, hogy a szinte mindenhol mesterségesen és egyre nagyobb összdózisban, a természetes szintet sok tíz-hatvánnyal meghaladó gerjesztett terek (adótornyok, kiterjedt mobiltelefonhasználat, emittáló wifi routerek még egészség-ügyi intézményekben is) indifferensek lennének az emberi szervezettel.
Aktuális világberendezkedésünk sokban a tömegkommunikáció wireless formájára épül, a hatalmas üzleti érdekek szava hangosabb lehet a józan észnél, de a kutatási eredményeknél is. Egy olyan világban, ahol gyermekjátszótér épül magasfeszültségű távvezeték lábához, talán érdemes saját (üvöltő) intuíciónkra hallgatni a propaganda helyett ebben a kérdésben is.
Ahogy a gyűjtésből látszik, a tudati irányítást sok jelenség alapozza meg, kiterjedt eszközparkjával a népesség nagy része már rendelkezik. Jelen cikknek nem témája az okok kutatása, célja inkább a figyelemfelkeltés – az emberi tudat irányítottságának, kondícionáltságának koncepciója nem fel-tétlen fikció. Az ember személyes léte sokban megegyezik tudatának tartalmával, működésével. Ennek beszennyezésé-re igen sok technika áll rendelkezésre, tisztítása – főleg a megszokott, sokszor parazita közegben megmaradva – nehéz feladat, de nem lehetetlen. Az első lépés a jelenség valóságosságának felismerése.
Az emberi szem az elektromágneses spektrum csak igen kis sávját tudja érzékelni, a telekommunikációs eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány ebbe nem tartozik bele, így szerencsésebb egyén úgy vélheti, ez a sugárzás nem is létezik, legalábbis neki nincs vele szomatikus kapcsolata. A valóság az, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada ismeri fel magán az elektromágneses hiperérzékenység (EHS) jelenségét, ami nem feltétlen alaptalan pszichoszomatizálás, ha belegondo-lunk a ténybe, az összexpozíció egyre csak nő az új eszközök terjedésével (pl. az önvezető autók elterjedéséhez nemsokára újabb, teljes városokat lefedő vezérlőháló kell majd), továbbá átgondoljuk, mi is az emberi szervezet, sejt. Ismerve azt, hogy a test bioáramokkal összefüggésben működik, egysége, a sejt egy igen érzékeny, finoman szabályozott szerkezet, nehezen képzelhető el, hogy a szinte mindenhol mesterségesen és egyre nagyobb összdózisban, a természetes szintet sok tíz-hatvánnyal meghaladó gerjesztett terek (adótornyok, kiterjedt mobiltelefonhasználat, emittáló wifi routerek még egészség-ügyi intézményekben is) indifferensek lennének az emberi szervezettel.
Aktuális világberendezkedésünk sokban a tömegkommunikáció wireless formájára épül, a hatalmas üzleti érdekek szava hangosabb lehet a józan észnél, de a kutatási eredményeknél is. Egy olyan világban, ahol gyermekjátszótér épül magasfeszültségű távvezeték lábához, talán érdemes saját (üvöltő) intuíciónkra hallgatni a propaganda helyett ebben a kérdésben is.
Ahogy a gyűjtésből látszik, a tudati irányítást sok jelenség alapozza meg, kiterjedt eszközparkjával a népesség nagy része már rendelkezik. Jelen cikknek nem témája az okok kutatása, célja inkább a figyelemfelkeltés – az emberi tudat irányítottságának, kondícionáltságának koncepciója nem fel-tétlen fikció. Az ember személyes léte sokban megegyezik tudatának tartalmával, működésével. Ennek beszennyezésé-re igen sok technika áll rendelkezésre, tisztítása – főleg a megszokott, sokszor parazita közegben megmaradva – nehéz feladat, de nem lehetetlen. Az első lépés a jelenség valóságosságának felismerése.
Szerző: Boros Annamária
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. évfolyamának 6. számában.