Az immun-gyulladásos folyamatok és farmakológiai jelentőségük vizsgálata szívbetegségekben és társbetegségeiben

Szakmai összefoglaló

A szív- és érrendszeri betegségek, köztük a krónikus szívelégtelenség (HF), világszerte vezető halálokok közé tartoznak. Bár a gyulladás szerepe a betegségek progressziójában ismert, klinikai transzlációjuk továbbra is kihívást jelent. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy a célzott gyulladáscsökkentő terápiák, például az IL-1β ellen ható monoklonális antitestek, csak bizonyos betegcsoportokban hatékonyak, így a szívelégtelenség kezelésében új, specifikusabb stratégiákra van szükség.

Jelen kutatás célja, hogy jobban megértsük az immun-gyulladásos mechanizmusokat és azok farmakológiai célpontjait a szívbetegségekben. Különös figyelmet fordítunk a hematológiai és immunológiai társbetegségek szerepére, valamint a cGAS-STING és inflammaszóma útvonalak szabályozására, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a krónikus HF progressziójában. Ezenkívül értékeljük az ATP-kötő kazetta (ABC) transzporterek gátlásának kardiovaszkuláris hatásait, mivel ezek a fehérjék szintén szerepet játszanak a gyulladásos környezethez való adaptációban a toxikus metabolitok eltávolításával, és jelentősek a gyógyszerinterakciók kialakulásában.

A kutatás három fő kérdésre keres választ:

1. Hogyan járulnak hozzá a hematológiai és immunológiai társbetegségek a szívbetegségek progressziójához és az immun-gyulladásos környezet kialakulásához a csontvelőben, lépben és thymusban?
2. Lehetséges-e specifikusan beavatkozni az inflammaszóma és a cGAS-STING útvonalakba farmakológiai úton, és ezzel új terápiás lehetőségeket teremteni a szívelégtelenség és más gyulladásos betegségek kezelésére?
3. Az ABC transzporterek gátlása javíthatja-e a szívelégtelenség kimenetelét, vagy ellenkezőleg, növelheti a kardiovaszkuláris kockázatokat?

Alkalmazott módszerek, eszközök

A munkánk a kutatási kérdéseknek megfelelően három részből áll:

1. Az immun-hematológiai társbetegségek és a szívkárosodás kapcsolatának vizsgálata. Emberi és állati szívmintákon részletesen jellemezzük a leukocita-alpopulációkat és azok fenotípusos változásait hisztológiai, molekuláris biológiai módszerekkel (qRT-PCR, immunoblot, ELISA).
2. Inflammaszóma-gátló gyógyszerek azonosítása és farmakológiai értékelése. Egy fejlett in vitro sejtkultúra alapú gyógyszer-szűrő platformot fejlesztünk, amely képalkotó áramlási citometriát kombinál molekuláris biológiai módszerekkel (pl. immunoblot, enzimaktivitás assay).
3. ABC transzporterek gátlásának kardiovaszkuláris biztonságossági vizsgálata. Preklinikai modellekben elemezzük az ABCG2 gátlás hatásait a szívre és a gyógyszerinterakciók kockázatait.

Képek

Galéria

3kép

Küldetés és hasznosulás

Eredményeink hozzájárulhatnak a szívelégtelenség új, célzott immunmodulációs kezeléseinek kidolgozásához, miközben segítenek azonosítani a kardiovaszkuláris biztonság szempontjából kritikus gyógyszerinterakciókat. Az új gyógyszerszűrési platform alkalmas lehet gyulladáscsökkentő vegyületek azonosítására, elősegítve a hatékonyabb és biztonságosabb terápiás stratégiák kidolgozását.

Kutatásunk klinikai és ipari jelentőséggel is bírhat: célja új gyógyszercélpontok azonosítása a kardiovaszkuláris betegségekben, valamint a már engedélyezett gyógyszerek hatásmechanizmusának tisztázása. Ezen erőfeszítések alapvető fontosságúak a betegek életkilátásainak javításához, amely közvetve támogatja az egészségügyi rendszert. E mechanizmusok részletes ismerete, a preklinikai gyógyszerszűréssel kombinálva, elősegíti a korábban engedélyezett gyógyszerek újrafelhasználását, ami a gyógyszerfejlesztés idő- és költséghatékony stratégiája.