HUS klinikai diagnózis esetén először az STEC-HUS, a P-HUS és az aHUS közötti gyors különbségtétel érdekében indokolt vizsgálatokat végezni.
Az STEC–HUS alátámasztására alkalmas módszerek lehetnek a kórokozó kitenyésztése és azonosítása székletből és a toxin kimutatása immunológiai és molekuláris biológiai módszerrel (a Semmelweis Egyetem Mikrobiológiai laboratóriumában, és az NNK II. Bakteriológiai Osztályán elérhető vizsgálatok).
A P-HUS alátámasztására alkalmas vizsgálatok a kórokozó (S. pneumoniae) vagy antigénjeinek kimutatása (vérből vagy egyéb testnedvből), a direkt Coombs teszt és a szérum neuraminidáz aktivitás meghatározása.
Amennyiben a klinikai diagnózis atípusos HUS, indokolt a részletes komplement kivizsgálással folytatni a diagnosztikát. Ennek részét képezi az alap komplement profil (komplement faktorok, regulátorok, aktivitás, aktivációs termék) valamint az autoimmun forma vizsgálata az anti-H faktor autoantitest meghatározásával. Klinikailag igazolt aHUS esetén indokolt molekuláris genetikai vizsgálatokat is égezni a lehetséges okokzati variációk (mutációk), rizikó-haplotípusok és kópiaszám polimorfizmusok meghatározására.