Gyakran ismételt kérdések a klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzésről

Az alábbiakban olyan kérdések találhatók, amelyek gyakran felmerülnek a szakképzés iránt érdeklődők vagy jelentkezők körében. A lista nem tér ki minden lehetséges területre, de próbál Önnek segíteni abban, hogy a legyakrabban előforduló kérdésekre választ kapjon.

Amennyiben olyan kérdése van, amely itt nem szerepel, tájékozódhat az Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék honlapján található leírásból, a felvételi tájékoztatóból, a tanulmányi és vizsgaszabályzatból, illetve a szakképzésre vonatkozó 22/2012.(IX.14.) EMMI rendeletből.

Bővebben a képzés törvényi szabályozásról az alábbi jogszabályokban olvashat:

A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakirányú szakképzés Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (továbbiakban: Egyetem) Klinikai Pszichológiai Tanszékének szervezésében zajlik.

A képzési idő 48 hó, amelyet a 22/2012.(IX.14) EMMI rendelet és a rezidensképzésre vonatkozó 162/2015. (VI.30.) Kormányrendelet, a 16/2010.(IV.15.) EüM. rendelet szabályoz. A szakképzés szakoklevélben rögzített szakirányú végzettséget nyújt, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény 63. §. 5. bekezdése érvényes.

A 16//2010 (IV. 15) EüM rendelet 9. §. kimondja: „A szakképzés időtartama a szakképzési követelménynek megfelelően legalább három, de legfeljebb hét év, amit a Kr. szerinti jelölt a választott szaknak megfelelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölt el”.

10. § (1) „A szakképzési idő igazolásához szükséges feltételeket a jelölt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – abban az esetben teljesíti, ha a szakképzési idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 36 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti.”

(3) „A szakképzési idő teljesítéseként legalább heti 18 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 18 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony is elismerhető, ha a klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló jogszabály a szakképzésnek vagy egyes elemeinek a részmunkaidőben történő teljesítését lehetővé teszi. Ebben az esetben a szakképzési idő annyival hosszabbodik meg, amennyi az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a szakképzési idő igazolásához szükséges feltételek teljesítéséhez szükséges.

A 217/2010 (VII.22.) Kormány rendelet 3. §. „A szakgyakorlati idő szülés, baleset, tíz éven aluli gyermek ápolása, gondozása miatt munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszak […] valamint a PhD tanulmányok, illetve egyéb ösztöndíjjal támogatott tudományos munka időtartamára megszakítható.”

A szakképzésre a jelentkezés nem adható be önkéntes segítői jogviszonyból, ezt a 217/2010. (VII. 22.) Korm. rendelet 4. § (4) szabályozza: „A jelölt […] a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti képzési feltételek teljesítéséhez szükséges egészségügyi tevékenységet önkéntes segítői jogviszonyban nem végezhet.”

Szakképzés

Felnőtt / gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakképzés

Ki jelentkezhet a képzésre?

A szakképzésre való jelentkezés elsődleges feltétele MA vagy MSc fokozatú, vagy osztatlan képzésben szerzett pszichológus diploma és klinikai pszichológiai és/vagy mentálhigiéniai munkahelyen betöltött állás.

A további jelentkezéshez szükséges követelményekről a felvételi tájékoztatóban olvashat.

 

Minden esetben költségtérítéses-e a képzés?

A költségtérítéses képzésen kívül központi gyakornoki és rezidensi pályázati lehetőségek is elérhetők korlátozott számban. Ezekről tájékozódhat a Klinikai Pszichológia Tanszék honlapján és a Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Osztályán.

 

Hogyan lehet a képzésre jelentkezni?

Szakképzés minden év őszi félévében indul. A felvételi eljárás kiírása az adott év júniusában történik. Amennyiben a jelentkező a feltételeknek megfelel és a jelentkezési lapot a kötelező dokumentumokkal együtt a jelentkezési határidőig leadta, úgy az adott év szeptemberében szóbeli felvételi beszélgetésre kerül sor, ahol a jelentkező rátermettségéről, szakmai tájékozottságáról, előképzettségéről szeretnénk tájékozódni. A beszélgetés után két héten belül tájékoztatjuk a jelentkezőt a felvételi eredményéről. 

A jelentkezés önmagában nem jelent automatikus felvételt a túljelentkezés miatt.

 

Hányan jelentkeznek átlagosan a szakképzésre?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kb. háromszoros a túljelentkezés.

 

Mit tegyek, ha a jelentkezési határidőre nem tudom az összes felvételi dokumentumot beküldeni?

A határidőn túl érkező jelentkezést, pótló dokumentumokat nem tudjuk elfogadni. A képzés meghirdetése és a jelentkezési határidő közötti pár hónap tapasztalataink szerint elegendő idő arra, hogy a szükséges dokumentumokat a jelentkezők beszerezzék.

 

Ha egy korábbi évben jelentkeztem, de nem nyertem felvételt, úgy felhasználhatom-e az akkor leadott dokumentumaim, vagy új felvételi anyagot kell benyújtanom?

Amennyiben újra szeretne jelentkezni, új felvételi anyagot kell beadnia.

 

Ha félidejű állásban, vagy önkéntesként  dolgozom, jelentkezhetek-e a szakképzésre?

Önkéntesként nem lehet jelentkezni. Ez a lehetőség 2010-ben megszűnt. [(ld. 217/2010. (VII. 22.) Korm. rendelet 21.§ (4)].

Amennyiben az állás klinikai és/vagy mentálhigiéniai munkakörben van, úgy a félidejű, 18 órás munkaidőben betöltött állás is megfelelő feltétele a jelentkezésnek. Ebben az esetben azonban a szakvizsgát időarányosan később lehet letenni (ld. 22/2012. EMMI rendelet).

 

Miért fontos az, hogy hol dolgozom?

Mert klinikai pszichológiai tudást a klinikumban lehet elsajátítani.

 

Külföldön szerzett pszichológus diplomával jelentkezhetek-e a szakképzésre?

Igen, amennyiben a diploma honosítva van. A külföldön szerzett diplomák elismertetését a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi.

 

Részt vehetek-e egyidejűleg doktori képzésben és a klinikai szakpszichológusi szakképzésben?

2012. szeptember 14. óta jogilag van erre lehetőség, azonban  az Egyetem saját hatáskörében dönthet arról, hogy engedélyezi-e. Doktori képzésben ugyanúgy, mint félidejű állás esetén, a hallgató a szakvizsgát időarányosan később teheti le (ld. 22/2012. EMMI rendelet 11.§.(3)). A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a két képzésben való egyidejű részvétel olyan megterhelést jelent, ami miatt a hallgatók nagyrésze általában valamelyiket abbahagyja.

 

Mi történik, ha gyereket vállalok?

Mivel fontos, hogy a hallgató a képzés teljes ideje alatt gyakorlatban legyen, így GYES alatt halasztani kell.

 

Mennyi lehetőség van a halasztásra?

A szakképzés ideje alatt hatszor lehet félévet halasztani, azaz összesen három évet lehet kimaradni a képzésből.

 

A 150 óra sajátélményű önismeret teljesítése a jelentkezés feltétele-e?

A 150 óra önismeret a szakvizsgára bocsátás feltétele, így a felvételinél nem szükséges igazolni.

 

Milyen sajátélmény/önismeret fogadtatható el?

A sajátélménynek akkreditált pszichoterápiás képzőhelyen, kiképző terapeuta által végzett és egybefüggő 150 órának kell lennie, csoportos vagy egyéni formában.

 

Mindenképpen szükséges-e a pszichodiagnosztikai (MAWI, MMPI, Rorschach) alapjártasság?

Igen.

 

Mikor kell eldöntenem, hogy felnőtt vagy gyerek szakirányon szeretnék-e tanulni?

Amikor állást keres, illetve amikor beiratkozik a képzésre.