DIPLOMAMUNKA

A diplomamunka célja:

A Gyógynövény- és drogismeret, Fitokémia, Fitoterápia, Gyógyszerészi biotechnológia vagy ezekkel összefüggő határterületek ismeretanyagának önálló feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató elsajátítsa a könyvtárhasználat és az irodalmazás módszereit, az adott kérdésben képes legyen ismereteinek szintetizálására, véleményalkotásra, illetve szakirodalmi szintű munka elkészítésére. Az Intézet kiemelt témákban kísérletes munka végzését is javasolja és teszi lehetővé.

Követelmények:

A választott téma az adott diszciplína valamely aktuális problémakörét tárgyalja.
A téma feldolgozása során ismerni és használni kell az érintett szakterülettel kapcsolatos alapvető külföldi és hazai forrásokat, a legfontosabb nemzetközi folyóiratokat és az elektronikus úton elérhető szakirodalmi közleményeket (bibliográfiai és teljes szövegű publikációkat). Az elektronikus források idézésénél fel kell tüntetni a DOI számot, valamint az URL címet is!
A diplomamunka terjedelme 50 000 karakternél nem lehet kevesebb és 100 000 karakternél – szóköz nélkül – nem lehet több, ebbe a táblázatok, ábrák és az irodalomjegyzék is beletartozik, kivéve a függeléket
A diplomamunkát a plágium nyilatkozattal együtt dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban, valamint elektronikus úton kell benyújtani a képzésért felelős oktatási szervezeti egységhez. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a beadás évét és a konzulens nevét és munkahelyét.
A hallgató a konzulens javaslatára a tanszékvezető engedélye alapján idegen nyelven is írhatja a

Az Egyetem által biztosított feltételek

A téma feldolgozását az illetékes tanszékvezető, illetve a tárgy előadója által kijelölt konzulens segíti.
A témaválasztás megkönnyítése érdekében a tanszékek témajegyzéket készítenek, amelyeken a konzulensek nevét is megadják. A Farmakognóziai Intézet a témajegyzéket a Gyógynövény- és drogismeret II. tárgy Moodle-felületén teszi közzé, egy példányt pedig a Dékáni Hivatalba juttat
A témalista kifüggesztésének határideje a IV. évfolyam részére október 1.
A diplomamunkát készítő hallgató használhatja az Egyetem központi és tanszéki könyvtárait, informatikai laboratóriumait, és igénybe veheti azok szolgáltatásait hagyományos, valamint elektronikus irodalomkutatási célból.
A diplomamunka szövegszerkesztéséhez, kinyomtatásához, köttetéséhez, az ábrák elkészítéséhez az Egyetem nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli.

A diplomamunka elkészítésének rendje

Diplomamunka-témát bármely kiírt témából választhat a hallgató. A témaválasztás a kiírt témától eltérő is lehet, ha ezzel a tanszék vezetője, illetve a tárgy előadója egyetért.
A szakdolgozat/diplomamunka témáját a évfolyam 1. félévében kell kiválasztani és azt az adott tanszék vezetőjének, illetve a tárgy előadójának bejelenteni október 16-ig, aki engedélyezés esetén gondoskodik ennek nyilvántartásáról és a konzulens biztosításáról (október 21-ig). Konzulensként a tanszékvezető, illetve a tárgy előadója külső (címzetes egyetemi tanár, docens, kutató beosztásban levő) szakembert is megbízhat.
A hallgató legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal (a évfolyam december 15-ig) a konzulens ismerteti a diplomamunka elkészítésével kapcsolatos követelményeket és tárgyi lehetőségeket. Második alkalommal (május 16-ig) a hallgató beszámol az addig végzett munkáról. Harmadik alkalommal (november 15-ig) a konzulens értékeli a hallgató eredményeit és eligazítást ad azok végleges formába öntéséhez.
Díjjal jutalmazott és dicsérettel jutalmazott rektori pályamunkákat a téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú diplomamunkának fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott kérvényben kéri. A diplomamunka megírása alóli mentesülés a védés kötelezettsége alól nem mentesít. A tanulmányok keretében létrehozott, lektorált tudományos folyóiratban első szerzős műként közzé tett dolgozatot diplomamunkaként elfogadhatja a dékán, mely esetben a bírálatot az általános szabályok szerint kell elvégezni.
Az elkészült diplomamunkát március 1-jéig kell a tanszékhez benyújtani.
A tanszék a diplomamunkát ötfokozatú [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)] minősítéssel értékeli, emellett legfeljebb egy oldalas szöveges bírálatot készít.
A diplomamunka megvédése március 22-ig, a tanszék legalább háromtagú bizottsága előtt történik, ennek tagjai legalább a tanszékvezető, illetve helyettese, a konzulens és a tanszék egyik oktatója.
A bizottság harmadik tagjaként a tanszék külső oktatót is igénybe vehet, pl. az Egyetem címzetes professzorai, illetve docensei közül.
Elégtelen minősítés esetén a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ennek tényéről a tanszék értesíti a hallgatót. Elégtelen diplomamunkát pótolni csak egy alkalommal lehet
A tanszékek a diplomamunka elkészítését, megvédését és értékelést igazoló jelentést, a dolgozatok egy-egy példányával együtt március 31-ig eljuttatják a Dékáni
A megvédést és értékelést igazoló jelentést a tanszék a „Diplomavédési jegyzőkönyv” nyomtatványon tölti ki. A kitöltött nyomtatványt a tanszékvezető, illetve a tárgy előadója a diplomamunkához csatolja és az előírt határidőre beküldi a Dékáni Hivatalba. A nyomtatvány másolata a tanszéken marad.
A Dékáni Hivatal gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a diplomamunkát és annak írásos kiértékelését a vizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a hallgatónak a diplomamunkával
Sikeres záróvizsga után a diplomamunka egy példányát a hallgató

A diplomamunka készítésének formai szempontjai

A diplomamunka terjedelme 50 000-100 000 karakter, szóköz nélkül (ebbe a táblázatok, ábrák és az irodalomjegyzék is beletartozik, kivéve a függeléket)
Betűtípus: Times New Roman, 12-es betűméret
Sortávolság: 1,5
Margó: minden irányban 3 cm
Oldalszámozás: lap alján, középen (minden oldal számozva)
Címlap: mellékelt minta szerint – Szakdolgozat_cimlap_minta
A növények latin faj- és nemzetségneveit dőlt betűvel kell írni.
Az ábrákat és a táblázatokat magyarázó szöveggel kell ellátni, amely önmagában is érthető legyen. Ezt a táblázat fölött, illetve az ábra alatt kell elhelyezni. Az ábrákat és táblázatokat külön-külön folyamatosan kell számozni, és rájuk a szövegben hivatkozni kell (pl.: 1. ábra, táblázat).
Folyóiratból, könyvből átvett ábra/táblázat esetén a forrásra hivatkozni kell az idézésnél leírtak szerint.

A szövegben forrásokra két módon lehet hivatkozni:

a szövegbeli megjelenés sorrendjében, a számokat szögletes zárójelben kell megadni, pl. [10, 22-24], vagy
a szerző vezetéknevére és a publikáció megjelenésének évére (pl. Holló, 2018), kétszerzős közlemény esetén: (pl. Csanády és Törőcsik, 2019), kettőnél több szerző esetén az első szerzőt tüntetjük fel, a munkatársakat „mtsai” rövidítéssel jelezzük: (Felegyi-Tóth és mtsai, 2023).

Valamennyi közleményt, melyre a dolgozatban hivatkoznak, szerepeltetni kell az irodalomjegyzékben. Az irodalomjegyzéket a szövegbeli hivatkozásoknak megfelelően kétféleképp kell összeállítani:

a szövegbeli megjelenés (számozás) sorrendjében, vagy
a szerzők nevének alfabetikus sorrendjében.

Folyóiratban megjelent cikk idézése esetén:

a szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje, a folyóirat megjelenésének évszáma zárójelben, a közlemény címe, a folyóirat teljes, vagy hivatalos rövidített neve, a folyóirat kötetszáma, utána kettőspont, az idézett közlemény oldalszáma (tól-ig).

Felegyi-Tóth C.A., Heilmann T., Buda E., Stipsicz B., Simon A., Boldizsár I., Bősze S., Riethmüller E., Alberti Á. (2023) Evaluation of the Chemical Stability, Membrane Permeability and Antiproliferative Activity of Cyclic Diarylheptanoids from European Hornbeam (Carpinus betulus L.). International Journal of Molecular Sciences, 24: 13489. https://doi.org/10.3390/ijms241713489, https://www.mdpi.com/1422-0067/24/17/13489

Könyv idézése esetén:

a szerző(k) vezetékneve és keresztnevének első betűje, a könyv megjelenésének éve zárójelben, a könyv címe, a kiadó neve, székhelye, oldalszám, p. vagy pp. (tól-ig).

Mabry T., Markham K.R., Thomas M.B. (1970) The Systematic Identification of Flavonoids. Springer Verlag, New York, pp. 62-68. https://doi.org/10.1007/978-3-642-88458-0, https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-642-88458-0

Szerkesztett könyv idézése esetén:

az idézett fejezet szerzőjének/szerzőinek vezetékneve és kereszt-nevének első betűje, az idézett fejezet címe, utána „In:”, majd a szerkesztő(k) vezetékneve, keresztnevének első betűje és zárójelben (Ed.) vagy (Eds.), a könyv címe (a kötet száma), a kiadó neve és székhelye, az idézett fejezet oldalszáma, p. vagy pp. (tól-ig).

Harborne J.B. (1999) Plant Chemical Ecology. In: Barton D., Nakanishi K., Meth-Cohn O., (Eds.), Comprehensive Natural Products Chemistry, Vol. 8. Pergamon, Oxford, pp. 137-196. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-091283-7.00051-5, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B9780080912837000515