Agócs Ágnes:
Az egészségügyi finanszírozás rendszerének hatása az ellátások minőségére
Témavezető: Dr. Nagy Julianna
Szakdolgozatom választott témája a finanszírozás változásának hatása az ellátás minőségére, melyen belül az egyes finanszírozási technikákat és a bekövetkezett vizsgált időszakbeli változásokat emeltem ki. Bemutatásra került a minőségbiztosítás útján az ellátás minőségének mérési módszerei, melyek közül az indikátorrendszert választottam, mint hatásvizsgálati módszertant. Célja a dolgozatomnak, hogy az ellátás alap és szakellátás szintjébe történt minőségi változást valóban a finanszírozás hatásaként kell értelmezni. A minőségmérések és minőségjelentések iránti fokozódó érdeklődés megnövelte az olyan minőségi indikátorok kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek a minőségi teljesítményt az egészségügyi ellátás több szintjén is értékelni tudják. Azonban a minőségi szemlélet hazánkban a minőségfejlesztési elvek elfogadásában nem épült be a mindennapok gyakorlatában, hiszen a finanszírozási protokollok még csak ez évben kerültek elfogadásra ezzel megnehezítve az egészségügyi munka elemzését, és hatékonyabbá tételét.
Bedecs Erzsébet
Témavezető: Dr. Jávor András
Bedecs Zsuzsanna:
Telemedicina piacképessége Magyarországon
Témavezető: Dr. Daragó László
Az egészségügynek napjainkban számos problémával kell szembenéznie. Az idősödő társadalom és az információs társadalom hatására a folyamatosan növekvő szükségletek megjelenése, egyre több elvárást támasztanak az egészségüggyel szemben. A modern kommunikációs technológia és az orvostudomány specializálódásának eredménye hatására létrejött a telemedicina, mely új távlatokat nyitott a betegellátásban. Alkalmazása hatékonyabbá és eredményesebbé teheti az egészségügyi ellátást. A telemedicinában rejlő lehetőségek és előnyei, műszaki fejlettsége ellenére, a távorvoslási szolgáltatások felhasználása még mindig nagyon korlátozott. A dolgozat azt hivatott vizsgálni, hogy a telemedicinának van e létjogosultsága a piacon, mik akadályozzák elterjedését és milyen feltételrendszereknek kell teljesülnie ahhoz, a telemedicina alkalmazása szélesebb körben elterjedhessen Magyarországon.
Balogh Miklós:
Az egészségügyi szakellátás dokumentációs követelménye, különös tekintettel a sürgősségi betegellátás ügyvitelére
Témavezető: Dr. Daragó László
Szakmai gyakorlatomat egy Kórház – Rendelőintézetben töltöttem, melynek során betekintést nyertem egy közepes méretű területi kórház ügyviteli rendszerébe. Tapasztalatom alapján megállapítottam, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi rendszerben alkalmazandó dokumentációs kötelezettség mekkora többlet terhet jelent a mindennapi munka során. Azért választottam ezt a témát szakdolgozatomnak, mert úgy éreztem, hogy megfelelő tudásháttérrel és ambícióval rendelkezem ahhoz, hogy részletesebben foglalkozzak az egészségügy dokumentációs kötelezettségével. Dolgozatomban az egészségügyi ellátás dokumentációs kötelezettségeit vizsgálom. Bemutatok egy közepes méretű kórházat, kitérek annak informatikai rendszerére, az intézményben alkalmazott adatvédelmi és adatkezelési szabályokra. Ezek után megvizsgálom a járó- és fekvőbeteg szakellátás hagyományos és elektronikus dokumentációs rendszerét. Részletesen kifejtem az Sürgősségi Betegellátó Osztály működési rendjét és dokumentációs szabályzatát. Fontosnak tartom még, hogy megvizsgáljam a teljesítmény jelentés készítésének folyamatát és a jelentés elektronikus továbbításának módját. Végezetül kifejtem saját véleményemet a vizsgált területről és javaslatokat teszek annak érdekében, hogy véleményem szerint miként lehetne javítani az egészségügyi ellátás dokumentációs kötelezettségén az intézményben. Szakdolgozatom készítése során megvizsgáltam azokat a területeket is, melyek közvetve érintettek az ügyviteli rendszer korszerűsítésében. A betegadminisztrációs tevékenység mellett a teljesítmény-elszámolásra és az intézményben működtetett minőségügyi rendszerre is pozitív hatással lenne a rendszer korszerűsítése. Áttekintettem azokat az indikátorokat, melyek ügyviteli rendszerbe történő integrálásával jelentősen javulna a teljesítmény- és szakmai indikátorok biztosításának hatékonysága. Ehhez adatokat gyűjtöttem az intézményben és megvizsgáltam a rendszerbe való integrálás lehetőségét. Azért érzem fontosnak a probléma felvetését, mert a az intézményben korábban eltöltött szakmai gyakorlatom során úgy vettem észre, hogy ügyviteli változtatásokra, fejlesztésekre lenne szükség, mely nagy mértékben segítené és megkönnyítené az ott dolgozók munkáját.
Véleményem szerint, nagyon fontos, hogy a kórház megoldást találjon arra a problémára, hogy a DOS alapú dokumentációs rendszer cseréje megoldódjon. Jelen helyzetben az intézmény saját erőből nem tudja megoldani, ezért a megfelelő megoldás egy pályázat vagy egy támogatás elnyerése lenne. Egy új Windows alapú program lényegesen megkönnyítené a dolgozók munkáját és új lehetőségeknek nyitna utat.
Bende Bettina:
A pénzügyi érdekeltség eszközei a színvonalasabb betegellátás érdekében
Témavezető: Nagy Julianna
A szakdolgozat Magyarország egészségügyi rendszerét vizsgálja a színvonalasabb betegellátás érdekében. Áttekinti a rendszert, az egyes betegellátási szinteket és a hozzájuk tartozó alapvető finanszírozási technikákat. Különös tekintettel vizsgálja a minőséget és a gazdaságosságot bár tudjuk, hogy paradox módon csak egymás rovására létezhet színvonal és költséghatékonyság. Tárgyalja, hogy mit értünk színvonalas betegellátáson és, hogy a minőség milyen eszközökkel mérhető és növelhető. Külföldi egészségügyi modellek és reformok ismertetésére és bemutatására került sor a dolgozat elkészítése folyamán, ami később segítséget nyújthat a magyar egészségügyi rendszer átalakításában. A dolgozat részletesen áttekinti a kórházak általános költségeit és a bevételek jobb felhasználása érdekében, eljárásokat és lehetőségeket kínál az egészségügyi rendszer átalakításához, újjászervezéséhez. Mindezek mellett az egészségügyi dolgozók bérkérdései és az alacsony bérek következményei is elemzésre kerültek, különösképpen a betegellátásra gyakorolt hatások lettek kiemelve. A dolgozatban részletesen foglalkozom a minőség, mérési problémáival, (indikátorokkal) az eredmény értékelésével, (betegelégedettségi felmérés) és az új technológiák bevezetésével a betegellátás színvonalának növelése érdekében (laparoszkópia, telemedicina). A dolgozat elkészítése során saját példák, diagramok, értékelések, elemzések sorozata útján kerültek megválaszolásra és bebizonyításra egyes kérdéskörök. A legfontosabb következtetés, amire jutottam, hogy az egészségügyi rendszerben mindenképpen változásokra van szükség. Ahhoz, hogy a betegellátás minőségéről beszélhessünk, előbb az alap feladatokat, jogosultságokat, tevékenységeket, finanszírozást kell rendbe tenni és meghatározni. Az átalakításokkal párhuzamosan illetve együtt kidolgozva, a már meglévő finanszírozás mellé egy új ösztönző alapú rendszert kell kialakítani a minőség növelésére. Ezen rendszer kialakításának alapjait képezhetik mind az indikátorok, mind a betegelégedettségi felmérések. Arra kell törekedni, hogy a rendszer szabályozott és igazságos legyen ezzel is segítve a helyes gyakorlatot és a minőségi betegellátást.
Csáki Attila:
A BNO forgalmi rendszerének validitása az egészségügyben
Témavezető: Dr. Surján György
A dolgozat célja, hogy bemutassa a BNO, jogszabályokban meghatározott, nem epidemiológiai célú, az orvosi vényeken történő alkalmazását annak függvényében, hogy a BNO-nak a fogalmi struktúrája azt milyen mértékben támogatja. A BNO-kódok recepteken való használata nem csak jogi, de szakmai szempontból is támadható. A vizsgálat megpróbál fényt deríteni arra a gyakorlati életben jelenlegi formájában a BNO vényeken való szerepeltetése szakmailag megkérdőjelezhető. A vizsgálat során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves gyógyszerforgalmi kimutatását valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszeradatbázisában megtalálható gyógyszeralkalmazási előiratokban szereplő terápiás javallatokat használtam fel. Bebizonyítandó, hogy a terápiás javallatokban szereplő kórisméknek van egy olyan részhalmaza, melyek nem egyeztethetők össze a BNO-kódokkal kifejezhető fogalmi kategóriákkal. A vizsgálatot a leggyakrabban felírt gyógyszerek terápiás javallataiban szereplő leggyakoribb klinikai állapotokra nézve végeztem. Az összeegyeztethetőséget egy 5-ös szintű skálán értékeltem, melynek eredményei táblázatos formában kerülnek közlésre.
Égler András:
Kiegészítő nosocomialis fertőzés surveillance rendszer a húgyúti fertőzésekkel, centrális- és perifériális vénás katéterekkel kapcsolatban
Témavezető: Sára Zoltán
A nosocomialis infekciók szerte a világon nagyobb visszhangot váltanak ki, mint az egyéb körülmények közt kialakuló fertőzések, hiszen alapvető elvárás egy egészségügyi intézménnyel szemben a betegek biztonságának szem előtt tartása és a minőségi szolgáltatás nyújtása. A kórházi benntartózkodás alatt szerzett fertőzéseket lehetetlen teljes mértékig kiküszöbölni, viszont még hatékonyabb prevencióval jelentős mértékben csökkenthető a megfertőződés, illetve a további szövődmények kialakulásának kockázata. A nosocomialis infekciókkal kapcsolatos prevenció hangsúlyos pontja az Európai Unió egészségügyi elvárásainak. Az Semmelweis Egyetem kezdeményezésére (Kútvölgyi Klinikai Tömb és Egészségügyi Menedzserképző Központ) létrejött egy projekt, melynek legfőbb célja egy olyan rendszer kidolgozása és kipróbálása, amely hosszútávon képes támogatni lokális szinten az intézmények nosocomialis stratégiáját és a prevenció operatív tevékenységeit. A szerző feladata volt az egyetemi projekt alapjául szolgáló online alkalmazás létrehozása és a próbaüzem tapasztalatai alapján javaslattétel a továbbfejlesztés lehetséges irányaira. A munka az infekciókontroll területén végzett legfontosabb hazai és nemzetközi kezdeményezések, és a hasonló alkalmazások fejlesztése során felmerülő legfontosabb kérdések vizsgálatával indult. A szakdolgozat bemutatja az alkalmazás tervezésének (célkitűzés, technológiák és fejlesztési eszközök kiválasztása, specifikáció) és fejlesztésének folyamatát, illetve a megvalósult pilot rendszer próbaüzemét. Az elkészült pilot alkalmazás segítségével a magas nosocomialis kockázatú centrális vénás kanült, perifériális vénás kanült vagy hólyagkatétert kapott betegekkel kapcsolatos adatok online módon rögzíthetők és kezelhetők. A dolgozatban megfogalmazott jövőre vonatkozó legfontosabb fejlesztésekkel és az adatbázisban tárolt esetek számának folyamatos növekedésével a rendszer hosszútávon képes lesz olyan adatokat szolgáltatni az intézmény számára, melyek elősegítik a kórházi fertőzések hatékony prevencióját.
Gáldi Edit:
BNO kódolás validitásvizsgálata a HBCs besorolások változásainak tükrében
Témavezető: Dr. Surján György
A szakdolgozat statisztikai vizsgálattal arra keres választ, hogy a magyarországi aktív fekvőbeteg szakellátást végző intézmények BNO kódolási gyakorlatára torzító hatással van-e a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS súlyszámok megváltozása. Az 1993-ban bevezetésre került Homogén Betegcsoport (HBCs) finanszírozási rendszer elemzésekor szinte minden esetben kritikai elemként fogalmazódik meg a tudatos túlkódolás gyakorlatának megléte, használata, de a jelenség hivatalosan nem bizonyított. 2005-ben a Magyar Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók Egyesülete (EFTE) kérdőíves vizsgálatot végzett a magyar kódolási gyakorlat átvilágítására, de a jelenséget a jelen tanulmányban szereplő kódvizsgálaton keresztüli megközelítésben nem vizsgálta. Jelen dolgozatban a 2006, 2007 és 2008 években bekövetkező HBCs súlyszámok változásaiban érintett BNO kódok esetszámainak összehasonlító elemzését végzem el, a súlyszám-változásokat megelőző és az azt követő minimum 1 éves terjedelmű időszakokban. A kapott eredmények alapján, nem mutatható ki a súlyszámok megváltozása és az érintett BNO kódok esetszámainak változása közötti szoros kapcsolat, de az eredmények között van egy további vizsgálatra érdemes jelenség, ami egy további lépcsője lehet a feltett kérdés megválaszolásához vezető úton.
Gáncs Zsófia:
Kiemelt műtéti beavatkozások nem reprezentatív régiónkénti összehasonlítása
Témavezető: Dr. Dinya Elek
A szakdolgozat témája a címben leírtak szerint a kiemelt műtéti beavatkozások régiónkénti nem reprezentatív összehasonlítása. A dolgozat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatbázisából származó adatok alapján készült kimutatások segítségével három régióra vonatkoztatva jellemzi a magyar lakosság egészségi állapotát, hiszen a leggyakrabban végzett orvosi eljárások tükrözik a nagyrészt magyar népesség szükségleteit. Azért nem lenne igaz, hogy a leggyakrabban végzett orvosi eljárások teljes mértékben tükrözik a lakosság egészségügyi szolgáltatásbeli igényeit, mert az egészségügyi rendszer nem egy szabad piac, az ellátottak csak bizonyos mértékben dönthetnek az ellátásukkal kapcsolatban, illetve fontos szempont, hogy az eljárás vagy beavatkozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatva legyen, mert a legtöbb állampolgár nem tudja finanszírozni a magánszféra magasabb színvonalú, de drága, egyénileg fizetendő ellátásait. A dolgozat három kórház 2004. év januárjától 2008. év decemberéig tartó időszakának adataiból dolgozik. A kórházak kiválasztása a regionális elhelyezkedésük alapján történt. Egy kórház a Nyugat-Dunántúlról, egy Észak-Magyarországról és egy a Közép-Dunántúlról, sorban a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, a miskolci Semmelweis Kórház és a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház kerültek kiválasztásra. A statisztika ezen három kórház aktív és krónikus ellátásának adataiból származik az előbbi időszakra nézve. Eredetileg a szerző vizsgálni szerette volna a kúraszerű ellátásból származó adatokat is, de nagyon kevés adat állt rendelkezésre, az öt vizsgált év alatt összesen néhány rekord, amely alapján nem lehet reprezentatív statisztikát készíteni. A kimutatások különböző szoftverek használatával készültek: a legfontosabbak a Microsoft Excel 2007; Statistica 9. Az eredmények a szerző várakozásainak megfelelően alakultak: a magyar egészségügyben a regionális elhelyezkedés nincs hatással az ellátás minőségére, részben a szabályozás szigorúsága nem teszi lehetővé az egészségügyi ellátó intézményeknek, hogy alacsony minőségű ellátást nyújtsanak, részben az elhivatott szakdolgozóknak köszönhető ez az eredmény, akik a nehéz helyzetben is megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy a páciensek a legmagasabb színvonalon részesülhessenek az ellátásokban. Fontos hangsúlyozni mindezek mellett azt is, hogy a magyar egészségügy egyik kiemelt mutatója alapján – a nosocomiális infekciós megbetegedések aránya az összes esetszámhoz viszonyítva – nemzetközi összehasonlításban is méltó helyen szerepel, néhány fejlett nyugati államot is megelőzve. Ki kell emelni, hogy a személyes, egészségi állapotra vonatkozó és egészségügyi adatok is bizalmasan voltak kezelve, ennek a szerző és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet munkatársai is külön figyelmet szentelt. A vizsgálat folyamán szigorúan bizalmas adatok gyűjtése nem történt.
Gergely Anita:
Az elektronikus egészségügy és telemedicina etikai kihívásai
Témavezető: Dr. Daragó László
A szakdolgozat célja megvizsgálni azokat az etikus szempontokat, melyek az elektronikus egészségügy és telemedicina alkalmazása során a hagyományos ellátáshoz képest megváltoznak. Az információs technológiák egyre nagyobb térnyerése miatt elkerülhetetlenen, hogy az egészségügy is érintett legyen a terjedésben. Az IT egészségügyben való jelenlétével az is lehetőségek miatt új feltételek is megjelennek, és az addigi feltételek megváltozása végett a régiek vizsgálatára, és az újhoz való igazításra van szükség. Ez a változás vonatkozik az etikai és jogi feltételekre is, amik régóta szerves részét képezik az egészségügynek, így az etika mindenképpen olyan terület, amire figyelemmel kell lenni az új lehetőségek megvalósításakor. Ahhoz, hogy a működés minél hatékonyabb legyen, fel kell mérni az esetleges hátráltató tényezőket, és megvizsgálni, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a változások pozitív kimenetele érdekében. Megtekintve a különböző olyan pontokat, amelyek a hagyományos orvosláshoz képest megváltoznak, akár negatívan, akár pozitívan, lehetőséget adnak az új technológiákhoz való alakításukhoz. Az elektronikus egészségügy és telemedicina etikai kihívásai cím is mutatja, hogy elsődleges cél azoknak az etikai elveknek a vizsgálata, amelyek sérülhetnek és problémát okozhatnak az információs technológia adta lehetőségek használatakor
Gröschl Katalin:
A telemedicina alkalmazhatósága a cukorbeteg ellátásban
Témavezető: Dr. Daragó László
Szakdolgozatomban kifejtem, hogy a telemedicina hatékonyság növekedést hordoz magában, illetve kényelmesebb és magasabb szolgáltatási szinten működő egészségügyi szolgáltatásokat tesz lehetővé. A telemedicina az egészségügyi szolgáltatások távolból történő nyújtása segíthet mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók életének jobbá tételében, és egyúttal az egészségügyi ellátórendszerek előtt álló kihívásokkal való megküzdésben. Kérdőívezés segítségével felmértem a cukorbetegségben élők kiadásait, valamint a telemedicinára vonatkozó kérdések által információt szereztem a szolgáltatás alkalmazásának igényével kapcsolatban. A populáció egyre magasabb kort ér meg, egyre nagyobb részük él krónikus betegségben. Egészségügyi állapotuk egyre több figyelmet igényel. Célom az, hogy bebizonyítsam, hogy a telemedicinás eszközök segítségével pénz, időt illetve fáradságot spórolhatnak meg a betegek. Kiértékelés és elemzés alkalmával arra a következtetésre jutottam, hogy a betegek többsége alkalmazná ellátása során a távgyógyászatot. A motiváció viszont kevésnek bizonyul. Az ellátás során mindhárom szereplőnek (beteg, orvos, finanszírozó) profitban kell részesülnie. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszer „széttagoltsága” miatt (bár a műszaki feltételek adottak lennének) korlátozva van e szolgáltatásnak az elérhetősége.
Honvéd Márta:
A határon átnyúló egészségügyi ellátás az EU-ban és az online jogviszony-ellenőrzésben
Témavezető: Dr. Lengyel Balázs
A szakdolgozat a magyar és a külföldi állampolgárok határon túli egészségügyi lehetőségeit taglalja. Részletesen kitér az egészségbiztosítás által finanszírozott, illetve a nem támogatott ellátásokhoz szükséges formanyomtatványok és egyezmények alkalmazási területeire. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya magyarországi megvalósítása, valamint az On-line Jogviszony és TAJ Ellenőrző program előnyei és hátrányai is bemutatásra kerülnek a tanulmányban. A felmerülő problémák megoldására példaként az osztrák e-card projekt pozitívumait jelöli meg és értékeli ki a dolgozat. A téma középpontjában az egyre nagyobb fontosságú nemzetközi kapcsolatok állnak, melyek révén, a külföldiek magyarországi megyékben történt egészségügyi ellátásának költségeit diagramok segítségével támasztja alá a szakdolgozat. Végül a kapott eredmények kivizsgálásra kerülnek és saját vélemény mellett megtörténik az egész témakör értékelése.
Kasza Attila:
Az ápolás hatékonyságának növelése intelligens mobil eszköz segítségével
Témavezető: Dr. Daragó László
A szakdolgozat fő témája egy olyan mobil szoftver tervének létrehozása, amely a magyar egészségügyben dolgozó nővérek munkáját segítené az ápolási dokumentáció elkészítésében. A dolgozat bemutatja azon hatályos jogszabályokat, melyek előírják a szükséges formát és tartalmat, valamint azokat a személyi és informatikai kérdéseket, melyek egy ilyen eszköznek a fekvőbeteg-intézménybe integrálásának velejárói. A bevezetésben szó esik a mobil-egészségügy (mHealth) legújabb vívmányairól, azok nemzetközi megjelenéséről és jelen helyzetéről a magyar egészségügyben. A dolgozatban az alkalmazás felhasználói követelményeit az abban leírt különböző szempontokat – személyes interjúk és kérdőív során – gyakorló nővérek segítségével tárgyaltam meg, valamint az adott témával kapcsolatban számos nemzetközi szakcikk volt még segítségemre a PubMed Centralról. A dolgozat eredménye egy olyan szoftver látványterve, mely tartalmazza mindazon fontos előírásokat, újítósokat és ötleteket, mely a felhasználói követelményekhez igazodva elősegítheti a gördülékenyebb, gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést a hazai ápolók körében,
Kinczel Leóna:
Mellékhatás-bejelentés elektronikus formája
Témavezető: Dr. Zajzon Gergely
A dolgozat témája mellékhatás-bejelentés „népszerűsítése”, valamint, hogy egy lépéssel közelebb hozzam a papíralapú bejelentések visszaszorítását és az elektronikus formátum elérhetővé tételét, felhasználóbarát használatát. Magyarország a melléhatás-bejelentések számát tekintve sajnos nagyon le van maradva a környező országokhoz képest. Az orvosok és gyógyszerészek jelentési kedvét valamilyen módon növelni szükséges, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre egy adott gyógyszerről, annál biztonságosabban tudjuk alkalmazni a jövőben. Vizsgálatok feltárták, hogy az egészségügyi személyzet leginkább azért nem tesz eleget jogszabályban előírt jelentési kötelezettségének, mert félnek a felelősségre vonástól, és mert felesleges és bonyolult papírmunkának tartják. Célom, egy közérthető, egyszerű elektronikus bejelentési felület alapjainak lefektetése. Kutatásom során a szakirodalom segítségével sorra vettem a nemzetközileg és hazánkban használt szabványos jelentési formátumokat, és végül mérlegelve azok előnyeit, a CIOMS űrlapot és ICH ICSR-t megfeleltettem egymásnak. Létrehoztam egy adatbázis alapú, E2B formátumnak megfelelő mellékhatás-bejelentő felületet. Ennek köszönhetően az általam létrehozott adatbázis képes lehet a EudraVigilance rendszerrel való kommunikációra is. Innen már csak egy lépés volt az internetes portál létrehozása, amelyen keresztül bárki jelenthetne mellékhatást, illetve tájékozódhat, és cikkeket olvashat a témában. Végezetül kisebb nehézségekbe ütközve ugyan, de kivitelezhetőnek látszik a portál és az adatbázis jövőbeli összekapcsolása. Ennek megvalósítása azonban volumenénél fogva akár egy másik szakdolgozat témáját adhatná.
Madár Anna:
Minőségi indikátorok alkalmazása a váci Jávorszky Ödön Kórház minőségfejlesztésében
Témavezető: Dr. Belicza Éva
Az utóbbi évtizedekben, az egészségügyben megfigyelhető költségrobbanás miatt az egészségügyi ellátás igen drágává vált. A minőségi szolgáltatások drágák, azonban a nem megfelelő minőségű szolgáltatások hosszú távon kevésbé költséghatékonyak, tehát még drágábbak. Ezek fényében a forráshiányos magyar egészségügy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy rossz minőségű legyen. Ilyen helyzetben nem lehet megtenni, hogy ne kíséreljük meg mérhetővé tenni a gyógyító munka minőségét. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására különböző módszerek ismertek, melyeknek közös törekvésük a tevékenységek mérése és értékelése, ezen keresztül az ellátás folyamatainak fejlesztése, szabályozása. A dolgozat megvizsgálja, hogy a környezeti változások milyen cselekvésekre késztették a magyar egészségügyi rendszert, valamint ismereti azokat a minőségrendszereket, és rendeleteket, melyekhez alkalmazkodnia kell az egészségügyi ellátórendszernek. Célom volt ezért egy projekt létrehozása a váci Jávorszky Ödön Kórházban, melynek feladata – az intézet gazdasági helyzetére való tekintettel –, olyan indikátorok kidolgozása, melyek segítséget nyújthatnak a kórház belső tartalékainak feltárására. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy milyen hazai és külföldi indikátorok léteznek és ezeket milyen célokra és hogyan használják. Mindezeket figyelembe véve készültek el azok az indikátorok – melyek elsősorban pénzügyi megközelítésűek–, amelyek segítséget jelenthetnek a vizsgált intézménynek. A bevezetésre került indikátorok a következők: egynapos sebészeti eljárások, több mint 24 órás ápolással; kórházi újrafelvétel a távozáshoz képest 72 órán belül; ápolási idő hosszabb, mint 3 éjszaka – hüvelyi szülés esetén; ápolási idő hosszabb, mint 4 éjszaka – császármetszés esetén. Az indikátorok alkalmazásával bizonyítást nyert, hogy a vizsgált esetek egy részében túlápolás van, és ez a túlápolás csökkenthető, mert mögöttük nem minden esetben áll valós szakmai indok. A 72 órán belüli újrafelvételek esetében több olyan esetet találtam, amikor a felvétel oka nem hozható összefüggésbe a kórházi ellátással. A kidolgozott indikátorok alkalmazásával a túlápolások és az újrafelvételek indokoltsága ellenőrizhető, az eltérések kimutathatóak és értékelhetőek.
Nagy Renáta:
A kontrolling szerepe a kórházak működésében és informatikai háttere
Témavezető: Dr. Nagy Julianna
A dolgozat célja, hogy bemutassa mennyire fontos és elengedhetetlen egy hatékonyan működő kontrolling rendszer jelenléte a hazai kórházak gazdálkodásában, azaz hogy rámutasson a kórházi kontrolling szerepére, valamint az informatika adta lehetőségekre, úgy, mint a kontrolling feladatok ellátását segítő vezetői információs rendszerekre. A dolgozat célja az is, hogy az elméleti megállapításokat és feltevéseket a gyakorlatban is bemutassa. Ezért a hazai kórházak egyikének pénzügyi kontrolling rendszere is bemutatásra kerül. Emellett, pedig a dolgozatban látható táblázatok és ábrák lehetőséget biztosítanak az egészségügyi kontrolling feladatkörének a gyakorlatban való megnyilvánulására.
Sájevics Péter:
A magán és a közösségi finanszírozás összehangolásának lehetőségei
Témavezető: Dr. Pulay Gyula
Jelen dolgozat célja az egészségügy lehetséges finanszírozási technikáinak áttekintése annak tükrében, hogy a két alapveto finanszírozási módszer, a közösségi- és magánfinanszírozás milyen feltételek és körülmények mellett képes kialakítani egy hatékonyabban muködo egészségügyi rendszert. A dolgozat eloször áttekinti a finanszírozási alapfogalmakat és alapelveket. Ezután a finanszírozási módszerek vizsgálata következik, külön tárgyalva az egyes módszerek tiszta formáit. Ezt követoen néhány külföldi egészségügyi rendszer áttekintése következik, kiemelt figyelemmel az Európai Unióra és az EU-s reformtörekvésekre. A továbbiakban a magyar egészségügy finanszírozása kerül leírásra. Az elméleti vizsgálódás után a szakdolgozat az oroszországi egészségügyet mutatja be, ahol a szigorú állami irányítás után a 90-es évekre szükségessé vált a magánfinanszírozás formáinak bevonása az egészségügyi finanszírozás megvalósítási alternatívájaként. Ezt követoen egy riport kerül közlésre a dolgozatban, mely Grigorij Jefimovics Rojtberggel, Moszkva legnagyobb klinikájának, a túlnyomó részt magánszolgáltatásokat nyújtó OAO Medicinának az igazgatójával készült. A magánfinanszírozás elotérbe kerülésének oroszországi példája után a dolgozat a magyar rendszer esetében közli a magánfinanszírozásról alkotott véleményeket egy online kérdoíves felmérés alapján. A felmérés nem reprezentatív, ám a „magán” és „állami” egészségügyrol alkotott képbe betekintést nyerhetünk, valamint az is kiderül, hogy a kérdoívet kitölto egészségügyi dolgozók eltéro információval rendelkeznek azt illetoen, hogy milyen egészségügyi finanszírozási módszert alkalmaznak ma Magyarországon.
Surján Cecília:
A hazai kormányzati egészségügyi portál fejlesztésének lehetőségei
Témavezető: Sára Zoltán
Jelenleg működő egészségügyi portálok vizsgálatának segítségével egy fejlesztési javaslatcsomag összeállítása a magyar kormányzati egészségügyi portál számára. Ezzel megvalósítható a portál egészségügyi ellátást támogató funkciója így lehetőség nyílik a felesleges ellátások számának csökkentésére.
Több országban már sikeresen működik ez a szolgáltatás, és kutatások bizonyítják, hogy az egészségügyi ellátásban valóban csökkent a szükségtelen orvos-beteg találkozások száma. Hazánkban is elérhetővé válhatna így az egészségügyi kassza nagyobb költséghatékonysága.
A vizsgált egészségügyi portálok elemzését előre összeállított szempontrendszer szerint végeztük, amely vizsgálta a szolgáltatásokat és a marketing módszereket. A hazai oldalak esetében egy kis létszámú felhasználó.csoporttal is kitöltettük ezt a kérdőívet. A forgalmi adatokat a Google Analytics, a Google PageRank eszközök és a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet adatainak segítségével mutatjuk be. A bemutatott fejlesztési lehetőségeket a vizsgálati eredmények alapján állítottuk össze, és SWOT analízis segítségével elemezzük.
A bemutatott külföldi kormányzati oldalak mind tartalmaznak olyan szolgáltatásokat, amelyekkel megvalósítható az ellátás-támogatás. A nem kormányzati portálok változó színvonalúak. A hazai oldalak között is található olyan, amely képes lenne megvalósítani a betegforgalom csökkentését. Azonban a magyar kormányzati egészségügyi portál jelenleg működő szolgáltatásai erre nem alkalmasak.
A magyar kormányzati egészségügy portál fejlesztéséhez két fontos csoportra bonthatók a teendők: szolgáltatásfejlesztés és forgalomnövelés szükséges ahhoz, hogy a portál a kitűzött cél szerint tudjon működni.
Urbán Bettina:
Informatikai feladatok az egészségügyi technológiák befogadásának eljárásában
Témavezető: Dr. Nagy Julianna
Az új egészségügyi technológiák nagyszámú megjelenése arra kényszeríti a finanszírozót, hogy újraértékelje mely egészségügyi technológiákat, támogatja, melyeket nem, és ennek következményeként milyen forrásallokációt valósít meg. A befogadás-politika feladata, hogy az egészségügyi technológiák közfinanszírozásba való bekerülését és onnan való kikerülését, a támogatás jellegét és mértékét meghatározza. A szakdolgozat a történeti áttekintés mellett bemutatja az egészségügyi technológiák, ezen belül is az orvosi eljárások és eszközök jelenlegi 2010-ben bevezetett új befogadási eljárásának folyamatát, ismertetve a folyamat célját, jogi hátterét, résztvevőit, azok feladat- és hatáskörét. A dolgozat fő célkitűzése, hogy bemutassa azokat az informatikai támogatásokat, melyek hatékonyabbá tehetik a befogadási eljárást. A dolgozat elkészítése során tanulmányoztam a témához kapcsolódó jogszabályokat és szakirodalmakat. A könnyebb áttekinthetőség érdekében ábrákat, összefoglaló táblázatokat készítettem.