Betűméret: A A A

Fagocita Élettani Kutatócsoport

Elérhetőség

Cím: Tűzoltó utca 37-47 1094 Budapest, Magyarország, EU

Postacím: 1444 Budapest, Pf. 259., Magyarország, EU Telefon: +36-1-459-1500/60458 Fax: + 36-1-266-7480 E-mail: erzsebet.ligeti@med.semmelweis-univ.hu

  ligeti labor1ligeti labor2

Kutatócsoportunk a fagocita sejtek, elsősorban a neutrofil granulociták működéseit vizsgálja.  Úgy gondoljuk, hogy a természetes immunitás emblematikus sejtje még rengeteg izgalmat tartogat az őt vizsgálni vágyóknak. Érdeklődésünk középpontjában a neutrofil és a kórokozó interakciója áll. Vizsgáljuk a patogének felismerését, fagocitózisát, károsítását, eliminációját, a sejtek működésének megváltozását és más immunsejtekkel történő interakcióját.

*Timár CI, Lőrincz AM, Ligeti E. Changing world of neutrophils. Pflugers Arch. 2013 May 1. DOI: 10.1007/s00424-013-1285-1 Review. IF: 4.866

 

*Inhibition and termination of physiological responses by GTPase activating proteins.

Ligeti E, Welti S, Scheffzek K.Physiol Rev. 2012 Jan;92(1):237-72. doi: 10.1152/physrev.00045.2010. Review.

Ligeti lab PMN smile

Neutrofil granulocita – MMG festés

(Juha Wahlstedt

Kutatási területeink

Szepszis, kritikus kórállapotú betegek

A szepszis (vérmérgezés) hátterében mintegy 80 %-ban bakteriális infekció áll. Halálozási rátája – főleg a súlyosabb formákban – ijesztően magas: szeptikus sokkos betegek 40-60%-t veszítjük el – modern antibiotikumaink mellett is. Fontossága ellenére patomechanizmusa messze nem ismert eléggé; és bár évek-évtizedek óta intenzíven kutatott tudományterületről van szó, meglepően kevés ismerettel rendelkezünk e bakteraemiával jellemezhető kórképben a profi baktériumölő sejtünkről, a neutrofil granulocitákról – és főleg azok baktériumelimináló képességéről.

Laborunk 2010-ben kezdett együttműködést a szepszis kapcsán Egyetemünk Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinikájával. Az együttműködés következtében mára mintegy 30 szeptikus beteg neutrofil granulocitáinak funkcionális jellemzése történt meg, az így szerzett adatokon elindulva pedig jelenleg a szepszisben jellemző változások jelátviteli folyamatait vizsgáljuk.

Az együttműködést 2016-ban kibővítettük az Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájával, így megkezdhetjük a neutrofil granulociták funkcionális jellemzését egyéb, a szepszissel feltehetően rokon kritikus kórállapotokban.

A munkacsoport kutatói

Dr. Timár Csaba István, Ph.D.
Dr. Kolonics Ferenc

A témában dolgozó eddigi és jelenlegi tudományos diákkörös hallgatók:

Tornai Tünde (SE ÁOK III.)

A projektben partnereink:

Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Extracelluláris vezikulák biológiája

Munkacsoportunk írta le először, hogy a neutrofilekből keletkező 300-800 nm méretű extracelluláris vezikulumok antibakteriális hatással rendelkeznek. A sejt aktiválódása során lefűződő vezikulumok rátapadnak a baktériumokra és osztódásukat gátolják. Jelenleg a vezikulumok ezen hatásának hátterében álló folyamatokat próbáljuk felderíteni, illetve a mikrovezikulum termeléshez vezető jelátvitelt vizsgáljuk génkiütött állatmodell segítségével. Az antibakteriális hatáson kívül a leadott vezikulák a környezetükben található egyéb sejtekbe is bejuthatnak, ezért vizsgáljuk ennek az új fajta szignáltranszdukciós útnak az esetleges hatásait is.

*Timár CI, Lorincz AM, Csépányi-Kömi R, Vályi-Nagy A, Nagy G, Buzás EI, Iványi Z, Kittel A, Powell DW, McLeish KR, Ligeti E. Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes. Blood. 2013 Jan 17;121(3):510-8. doi: 10.1182/blood-2012-05-431114. IF: 9.898

 

Ligeti lab aggregatum 

Zöld S. aureus baktériumok és piros mikrovezikulumok aggregátuma

Lőrincz ÁM, Timár CI, Marosvári KA, Veres DS, Otrokocsi L, Kittel Á, Ligeti E. Effect of storage on physical and functional properties of extracellular vesicles derived from neutrophilic granulocytes. J Extracell Vesicles. 2014 Dec 22;3:25465. doi: 10.3402/jev.v3.25465.

Lőrincz ÁM, Schütte M, Timár CI, Veres DS, Kittel Á, McLeish KR, Merchant ML, Ligeti E. Functionally and morphologically distinct populations of extracellular vesicles produced by human neutrophilic granulocytes. J Leukoc Biol. 2015 May 18. pii: jlb.3VMA1014-514R. IF: 4.99

A munkacsoport kutatói

Dr. Timár Csaba István, Ph.D.
Dr. Lőrincz M. Ákos, Ph.D.
Dr. Bartos Balázs
Dr. Kolonics Ferenc

A témában dolgozó eddigi és jelenlegi tudományos diákkörös hallgatók:

Szombath Dávid (SE-ÁOK VI)
Szeifert Viktória (SE-GyTK III.)
Tornai Tünde (SE-ÁOK III.)
Baukó Bálint (SE-ÁOK III.)

A fagocita NADPH oxidáz

A fagoszómában zajló baktériumkárosító folyamatok közül a legismertebb és leginkább vizsgált a reaktív oxigénszármazékok termelése. A legalapvetőbb reaktív oxigénszármazék, a szuperoxid a biológia egyik igazi kétélű fegyvere. Hiányában és túlműködése esetében is súlyos betegségek alakulhatnak ki. Munkacsoportunk molekuláris szinten vizsgálja a szuperoxidot termelő fagocita NADPH oxidáz működését és annak szabályozását.

*Rada B, Hably C, Meczner A, Timár C, Lakatos G, Enyedi P, Ligeti E. Role of Nox2 in elimination of microorganisms. Semin Immunopathol. 2008 Jul;30(3):237-53. doi: 10.1007/s00281-008-0126-3. Review. IF: 2.971

 

*Rada BK, Geiszt M, Káldi K, Timár C, Ligeti E. Dual role of phagocytic NADPH oxidase in bacterial killing. Blood. 2004 Nov 1;104(9):2947-53. Epub 2004 Jul 13. IF:9,782

 

 Ligeti lab NADPH oxidaz

A fagocita NADPH oxidáz (Assari Medical Immunology 2006)

Lőrincz ÁM, Szarvas G, Smith SM, Ligeti E.Role of Rac GTPase activating proteins in regulation of NADPH oxidase in human neutrophils. Free Radic Biol Med. 2014 Mar;68:65-71. doi: 10.1016/j.freeradbiomed.2013.12.001. Epub 2013 Dec 8. IF:4,304

A munkacsoport kutatói

Dr. Lőrincz M. Ákos Ph.D.

GTP-áz aktiváló fehérjék (GAP)

A monomer GTP-ázok, más néven kis G fehérjék a sejtek molekuláris kapcsolói. GTP-t kötve aktív állapotba kerülnek, ekkor „bekapcsolják” a sejtműködéshez szükséges jelátviteli útvonalakat, lehetővé téve azok lezajlását. A GTP-t lassan elbontva inaktív, GDP-kötött állapotba kerülnek, leállítva így az általuk szabályozott folyamatot. Munkacsoportunk a kis G fehérjék szabályozó fehérjéivel, a GTPáz aktiváló proteinekkel (GAP-ok) foglalkozik. A GAP-ok nagymértékben fokozzák a kis G fehérjék GTP bontását, ezáltal inaktiválják őket – tehát a jelátvitel leállításának fontos komponensei. Ugyanakkor a GAP-ok gátlása sokszor szükséges feltétele egy-egy jelátviteli útvonal beindításának. Elsődleges kérdésünk, hogy mely GAP-ok fejeződnek ki a fehérvérsejtekben, elsősorban a neutrofil granulocitákban, és ott milyen folyamatok szabályozásában vesznek részt. Munkánk során azonosítottunk egy új GTPáz aktiváló proteint, az ARHGAP25-öt. Kimutattuk, hogy főként fehérvérsejtekben fejeződik ki, és fagocita sejtekben a fagocitózis, valamint az aktin-átrendeződés, illetve a fehérvérsejtek érpályában történő mozgásának szabályozásában vesz részt. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy maga az ARHGAP25 hogyan szabályozódik, miként helyezkedik el a sejtben a fagocitózis során, és milyen más fehérjepartnerekkel létesít kapcsolatot.

A munkacsoport kutatói

Dr. Csépányi-Kömi Roland, Ph.D.
Dr. Wisniewski Éva

A témában dolgozó eddigi és jelenlegi Tudományos Diákkörös hallgatók:

Tim Svanya (SE-DM V.)
Lévai Petra (SE-ÁOK IV.)
Kovács Fanni (SE-ÁOK III.)

* Csépányi-Kömi R, Sirokmány G, Geiszt M, Ligeti E.ARHGAP25, a novel Rac GTPase-activating protein, regulates phagocytosis in human neutrophilic granulocytes. Blood. 2012 Jan 12;119(2):573-82. doi: 10.1182/blood-2010-12-324053.  IF:9,898

*Csépányi-Kömi R, Sáfár D, Grósz V, Tarján ZL, Ligeti E. In silico tissue-distribution of human Rho family GTPase activating proteins. Small GTPases. 2013 Apr-Jun;4(2):90-101. doi: 10.4161/sgtp.23708. IF:-

Csepanyi-Komi R, Levay M, Ligeti E Small G proteins and their regulators in cellular signalling. MOL CELL ENDOCRINOL. 28;353(1-2) pp. 10-20. (2012) IF: 4.192

*Lévay M, Bartos B, Ligeti E. p1 90RhoGAP has cellular RacGAP activity regulated by a polybasic region. Cell Signal. 2013 Jun;25(6):1388-94. doi: 10.1016/j.cellsig.2013.03.004. Epub 2013 Mar 14. IF:4.304

 

Ligeti lab kis G-fehérje 

A kis G-fehérjék szabályozása

 

 

Áramlási citometrián alapuló új antibakteriális hatást vizsgáló módszer fejlesztése

Biológiai minták vagy farmakológiai anyagok antibakteriális hatásának mérésére körülményes és lassú módszerek állnak rendelkezésünkre. Gondoljunk csak a mindennapi orvosi gyakorlatban használatos baktérium antibiotikum rezisztencia profil meghatározásra! Munkacsoportunk célja, hogy egy új, a korábbi módszereknél gyorsabb, pontosabb, nagyobb áteresztőképességű módszert fejlesszen áramlási citométerre. Eddigi eredményeink alapján a még fejlesztés alatt álló eljárásunk nem csak kutatólaborokban használható módszer lehet, hanem magában hordozza a potenciált, hogy a klinikumban is bevethető legyen és jelentősen lerövidítse a célzott antibiotikumválasztáshoz szükséges időt.

A munkacsoport kutatói:

Dr. Lőrincz M. Ákos, Ph.D.

A témában dolgozó jelenlegi Tudományos Diákkörös hallgatónk:

Szeifert Viktória (SE-GyTK III.)

A projektben partnereink:

Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet