Betűméret: A A A

MSc 2010

Bán Bettina: A kórházi rendszerek jelenbeli kihívásai

Témavezető: Dr. Daragó László

A szakdolgozat elkészítésének már a téma felépítése során is alapvetően két célja volt: az egyik, hogy bemutassa, hogyan épülnek fel a napjainkban használatban lévő kórházi információ rendszerek, mennyi kihívásnak, igénynek kell eleget tenni már a programok tervezésének, fejlesztésének ideje alatt is, valamint azt, hogy egy-egy ilyen rendszer kiépítése csak a megrendelők és a szállítók szoros együttműködésével valósítható meg.
A dolgozat erre vonatkozó részét a megjelent szakirodalmak, valamint személyes interjú segítségével készítettem el.
A dolgozat másik, hangsúlyosabb célja az volt, hogy ezt az idealizált elképzelést – miszerint a felhasználókat is bevonták a tervezésbe, fontosnak tartották a véleményüket, valamint, hogy az alkotott rendszerek megfelelnek-e mai kor elvárásainak – igyekszik adatokkal alátámasztani, vagy éppen megcáfolni. Segítséget nyújthat abban, hogy a jövőbeli rendszereknek milyen változtatásokra lesz szükségük ahhoz, hogy elnyerhessék a felhasználók elégedettségét is.
A vizsgálatot kérdőív segítségével végeztem el (Kórházi szoftverrendszer szubjektív értékelése – a felhasználó nézőpontjából), mely az alkalmazott rendszerek funkcióinak felhasználói szemmel történő értékelését tartalmazza. A kérdőív az egyes felhasználó csoportokra specifikus területeket vizsgál, csak olyan funkciókat foglal magába, melyekkel a munkájuk során feltétlenül találkoznak.
A kérdőív kitöltésében 10 kórház vett részt (többségében budapesti intézmények), olyan megoszlásban, hogy a leggyakrabban alkalmazott négy rendszert lefedjék. Minden kórházban egy vezető, egy gazdasági vezető, egy informatikus, egy szakdolgozó, egy orvos, egy gyógyszerész és egy dietetikus értékelte az egyes (őket érintő) funkciókat. A kérdőívben szereplő alkalmazási területek közül az elemzéshez négyet választottam ki (betegnyilvántartás, döntéstámogatás, pénzügy/igazgatás, orvosi interfész), mégpedig azért, mert ezeket tartottam a legfontosabbnak, valamint a dolgozat formai megkötésébe nem fért volna bele a rendszerek egészének elemzése.
A kapott eredményeket Microsoft Access adatbázis segítségével rögzítettem, majd lekérdezések segítségével jutottam el azokra az eredményekre, melyeket Microsoft Excel táblázatok, valamint diagramok formájában bemutatok a szakdolgozatban (4. fejezet).
Az elemzés elvégzése tanulságos volt abból a szempontból, mely azt a feltevésemet igyekszik alátámasztani, hogy a jelenleg használt rendszerek elsősorban a szükséges feladatok elvégzésének informatikai megvalósítását tartották fontosnak, néhol figyelmen kívül hagyva azt a nagyon fontos szempontot, hogy a felhasználók (elsősorban az orvosok és nővérek) is problémamentesen alkalmazni tudják a programot. Cáfolja azonban azt az álláspontomat, mely szerint a napjainkban használt szoftverekkel a felhasználók többsége nincs megelégedve, ennek ugyanis ellentmondanak a kapott értékek.
Legfontosabb megoldandó problémának mégis mindenképpen azt tartom, hogy a bonyolult informatikai alkalmazások terhét levegyük az orvosok és nővérek válláról olyan megoldásokkal, melyek a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe veszik a felhasználói igényeket is.


Csuzi Szilvia: E-learning az egészségügyben – Betegoktatás a diabeteszben

Témavezető: Sára Zoltán

A szakdolgozatomban a cukorbetegek oktatását vizsgáltam meg. Erre azért volt szükség, mert egyre több cukorbeteg van Magyarországon és az egészségtelen életmód következtében egyre fiatalabb korban alakul ki a betegség. Az oktatás feladata azoknak a módszereknek a megtanítása, amelyek alkalmazásával a betegek megfelelő életmódot alakíthatnak ki az akut és hosszú távú szövődmények megelőzésére.
Az oktatás jelenleg csoportos keretek között zajlik. A dolgozat egy új, Magyarországon még nem alkalmazott oktatási módszert mutat be, az e-learning segítségével történő képzést, melynek további újszerűsége, hogy alapja egy „önfejlesztő tananyag” és egy on-line támogatói közösség létrehozása. Ez lehetővé teszi, hogy a betegek önállóan sajátítsák el az öngondozás alapjait, így az egészségügyi személyzettel való személyes találkozás alkalmával több idő marad a személyes problémák megbeszélésére.
A projekt a tervek alapján megvalósult egy betegoktatási környezet, melyben a tanulónak lehetősége van önkezelés elsajátítására. Az első tapasztalatok megszülettek, ezek alapján azt lehet mondani, hogy van igény diabetológiai elearning betegoktatásra.


Farkas Melinda: Bioekvivalencia vizsgálatok menedzselési szempontjai

Témavezető: Dr. Dinya Elek
Opponens: Móricz Eszter

Dolgozatomban az EGIS Nyrt. Carvedilol® pilot projektjén keresztül mutattam be a generikus gyógyszergyártásban nélkülözhetetlen bioekvivalencia vizsgálatok (Bioequivalence Examination, BE) menetét. A dolgozatban kitértem a bioanalitikai módszerfejlesztés, a vizsgálati terv (protokoll), a bioanalitika, a farmakokinetika valamint a bioekvivalencia statisztikai részleteire. Bemutattam a folyamat során keletkező dokumentumokat, az alkalmazott minőségellenőrzést.
A folyamatelemzésben ismertettem a vizsgálatot akadályozó, lassító lépéseket, az ún. kritikus pontokat és vizsgáltam, hogy van-e valamilyen lehetőség ezeken a pontokon módosítani illetve javítani.
Három, a vizsgálat eredményességének szempontjából kiemelten fontos, területre koncentrálva mutattam be a legfontosabb kritikus pontokat. Az analitikai módszerfejlesztés, a klinikai vizsgálat és a statisztikai értékelés során merül fel a legtöbb probléma. A mérőmódszer kidolgozása a koncentráció megbízható meghatározásának alapja, fontos szerepet játszanak benne a mérendő vegyület tulajdonságai (stabilitás, kiralitás, abszorbeálódás), valamint a mérendő koncentrációs szint. A klinikai vizsgálat során a fő problémát a protokoll be nem tartása okozza. A protokoll betartása úgy az önkéntesek, mint a vizsgáló személyzet részéről fontos, a vizsgálat során gyűjtött minták minősége ezen múlik. A statisztikai értékelés során a fő problémát a kiugró értékek vizsgálata és kezelése jelenti. Ezeket a kiugró értékeket okozhatja protokoll sértés, készítményhiba, az egyén és a formuláció közötti kölcsönhatás. Kezelésük körültekintést igényel, okukat meg kell keresni.
A klinikai vizsgálat során előforduló, protokollsértésből fakadó kritikus pontok megelőzhetők a protokoll betartásának és betartatásának megfelelő ösztönzésével és ellenőrzésével. Az előírások betartásával megelőzhető problémát jelentenek a dokumentációs hiányosságok is. A molekula tulajdonságaiból adódó kritikus pontokon nem lehet javítani, hiszen azok adottak. Ezek a problémák a megfelelő képzettségű és gyakorlatú szakemberek számára megoldhatóak, annak ellenére, hogy az analitikai módszerfejlesztési időszakot elnyújtják.


Frigyesy Róbert: A HBCs csoportképzés algoritmusának problémái és következményei

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

A szakdolgozat átfogó szakirodalmi áttekintés után a 2008-2009 „Ráfordítás gyűjtés” adataiból kíván következetéseket levonni a HBCs csoportképzési algoritmusának problémáira és azok következményeire.
A jelenleg alkalmazott hazai módszerek elvei megfelelnek a korszerű európai trendeknek, de a gyakorlatban hiányosságok lehetnek. Ezért a kutatás az alkalmazások gyakorlati oldaláról közelíti meg a témát.
Az adatokat Oracle adatbázisba helyeztem el, hogy a nagy rekordszám mellett is kezelhetőek maradjanak. A statisztikai lekérdezéseket az adatbázis kezelőfelületén írtam meg. Erre a célra a Toad szoftvercsomagot találtam a legalkalmasabbnak.
A vizsgálat során elsősorban olyan eltéréseket kerestem, amelyek alapjául szolgálhatnak egy későbbi, a „Ráfordítás gyűjtés” volumenével mérhető felmérésnek.
A 19M Mentális betegségek főcsoport áttekintő statisztikai elemzése után négy HBCs csoportot, azon belül az előzetes eredmények alapján négy költségtípust választottam ki statisztikai analízis vizsgálatra.
A végzett egymintás t-próbák alapján a HBCs csoportokra számított átlagos ráfordítások statisztikai szempontból nem egyeznek meg az OEP adatokból nyert számításokkal (p = 0,05 szignifikancia szint mellett).


Hegedűs Tamás: Kórházi adatvédelem

Témavezető: Dr. Daragó László

A szakdolgozat a napjainkban kiemelt jelentőséggel bíró egészségügyi adatok védelmével, biztonságával foglalkozik. Vizsgálja a magyar kórházi adatvédelem egyes színtereit, a jogi hátteret, a betegellátással kapcsolatos egyes helyszíneket, az informatikai infrastruktúrát. Mindeközben feltárja az esetleges adatvédelmi, adatbiztonsági jogsértéseket és igyekszik megoldási javaslatokat tenni a felmerülő problémákra, teszi mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen a témával kapcsolatosan könyvek sorát lehetne megjelenttetni. Az egyes problémák elemzése hármas tagolás (elméleti háttér, gyakorlati megvalósítás, megoldási javaslat) formájában történik, mely a jobb átláthatóságot, könnyebb követhetőséget szolgálja. Bizonyos problémák kapcsán kitekintést tesz egy saját készítésű – gyors, helyzetfelmérő – kérdéssor segítségével külföldre. Egy – vagyis nem reprezentatív – német példán keresztül törekszik a kinti rendszer működésének leírására, a magyar rendszerrel való összehasonlítására. A különbségek egyúttal táblázatos formában szemléltetésre is kerülnek. A szakdolgozat alapjául szolgáltak a témát érintő könyvek, szakcikkek, tanulmányok feldolgozása, a törvényi háttér megismerése, az egyes szakértőkkel, egészségügyi dolgozókkal, hivatalos szervekkel folytatott személyes interjúk, beszélgetések levelezések, melyek során a megkérdezettek kifejtették álláspontjukat, a témát illetően, ezen felül a saját kórházi tapasztalataim. A tanulmány rávilágít arra, hogy olykor akár jelentős különbségek is lehetnek az elméletet és a gyakorlatot tekintve. Az okok sokrétűek, a pénzhiánytól, az emberi hozzáálláson át, a bonyolult, néha ellentmondásos törvényi szabályozásig számtalan oka van a jelenlegi helyzet kialakulásának, melyből adódóan a megoldások is összetettek. Az anyagi vonzatokon felül, szükséges lenne a szolgáltatók, a betegek hozzáállásának a megváltozása, bizonyos esetekben a törvények felülvizsgálata, újragondolása, egyszerűsítése és számon kérhetőségük biztosítása. Elengedhetetlen lenne egy megfelelő, jól működő ágazati felügyelet létrehozása, mely többek között, rendszeres időközönként auditálná a kórházakat adatvédelmi, adatbiztonsági szempontból. Összességében kijelenthető, hogy amíg az egészségügy helyzete nem rendeződik, míg a kórházak a működéshez, a betegellátáshoz szükséges napi költségeket alig tudják kifizetni, míg az alapvető szemléletváltozás nem történik meg mind a szolgáltatók, mind a betegek részéről, addig egyszerűen nem valósulhat meg érdembeli változás a területet érintően.


Herman Péter: A beszéd akusztikai elemzésének diagnosztikai jelentősége

Témavezető: Dr. Vicsi Klára

A műszaki technológia dinamikus fejlődése az orvostudomány előrehaladását jelentősen segíti. A digitális jelfeldolgozás fejlődésének köszönhető, hogy alkalmazásuk az orvostudományban is egyre szélesebb körben terjed. A vitális jelek digitális feldolgozása egyre hatékonyabb és növekvő támogatást nyújt az orvosi gyakorlatban. A kórházak életében mára már elengedhetetlen, hogy korszerű műszaki eszközök támogassák az orvosok munkáját.
Kevésbé ismert tény, hogy a beszéd, mint élettani paraméter digitális elemzésével széleskörű orvosi információkat lehet szerezni a betegek egészségi állapotáról. Hangunk ”tisztán csengése” hangképző szerveink épségéről, azok precízen összehangolt működéséről árulkodik. Ha a hangképzőszervekben bárminemű rendellenesség kialakul, az hatással van a hangminőségre és kommunikációs nehézségekben is megmutatkozik. 1960-as évek elején már megszülettek az első törekvések, hogy a beszéd, mint akusztikai produktum jelfeldolgozásával objektív értékelést lehessen adni a hangképző szervek állapotáról.
Szakdolgozatom alapgondolata az, hogy a beszéd akusztikai vizsgálatával, a mért akusztikai paraméterek statisztikai elemzésével az egyes hangképzőszervi elváltozások osztályozhatóak, kimutathatóak. Ennek vizsgálata érdekében egy olyan hangi adatbázis létrehozásába kezdtünk, ahol hangképzőszervi panaszokkal rendelkező betegek hangját rögzítettük későbbi elemzések céljából.
A dolgozat először a teljes kép kedvéért tematikusan tárgyalja a hangképzés anatómiájának, fizikájának és a beszéd jelfeldolgozásának alapjait, a szakirodalom legfontosabb vonatkozásait.
Végül pedig bemutatja hallgatói tevékenységem során végzett munka eredményeit, következtetéseit.


Kalmár István: Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetése a Semmelweis Egyetemen

Témavezető: Girasek Edmond

A hazai felsőoktatás egyik legfontosabb strukturális problémája a képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának hiányossága, a két szféra közötti információáramlás nem kielégítő volta. Az orvos- és egészségtudományi oktatásban is megtapasztalható, hogy a hallgatók képzése nem minden tekintetben elégíti ki a munkaerő-piaci igényeket. Magyarország orvosainak, egészségügyi dolgozóinak jelentős hányadát a Semmelweis Egyetem bocsátja a munkaerőpiacra, így a megfelelő színvonalú képzés nemcsak intézményi, de országos érdeket is szolgál.
Napjainkra az egészségügyben emberi erőforráskrízis alakult ki. Nagyon sok orvos és ápoló választja a külföldi munkavállalás lehetőséget, hagyja el a pályáját stb. Bár a Semmelweis Egyetem több, mint másfél ezer hallgatónak ad diplomát évente, ez a rengeteg frissdiplomás dolgozó sem elég a keletkezett szakember-hiány kompenzálására.
Ezek a tények arra ösztönzik az intézményt, hogy beazonosítsa azokat a beavatkozási pontokat a képzésben, melyek megváltoztatásával még eredményesebbé tudja tenni sokrétű oktatását. A kérdés tehát az, hogy az egyetemi képzés mennyire tud reagálni a munkaerő-piaci változásokra és hogy tud megfelelni ezeknek a módosult igényeknek. Ennek egyik nagyon hasznos és hatékony eszköze lehet a diplomás pályakövetés.
Szakdolgozatomban részletesen tanulmányozom, hogyan lehet a Diplomás Pályakövető Rendszert (DPR) integrálni az intézmény működésébe. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen szervezeti-működési, szabályozási, jogi, informatikai-technológiai és gazdasági tényezőknek kell megfelelnie a Semmelweis Egyetemnek, hogy a felmérés nemcsak intézményi, hanem országos szinten is felhasználható legyen az oktatás fejlesztésének érdekében.
A DPR révén a végzett hallgatókról rendelkezésre álló információk átláthatósága, a szellemi és anyagi befektetések megtérüléséről nyerhető strukturált információ hosszú távon minden bizonnyal követhető lesz, amely megjelenik a végzett hallgatók munkaerő-piaci érvényesülésének pozitív változásában is.


Kemenes Rudolf Zoltán: A primer és szekunder prevenció informatikai vonatkozásai

Témavezető: Dr. Jávor András

Munkám során arra próbálok fényt deríteni, hogy miként lehetne az alapellátás és a szakellátás kapcsolatát elektronikus úton megerősíteni a prevenciós vizsgálatok adatküldése során.
A mai hazai egészségügy vizsgálata közben rengeteg problémával találkozik az ember. Mindannyiunk számára nagyon fontos lenne egy olyan módszer kifejlesztése, mely nagyban hozzájárul a szűrővizsgálati eredmények elektronikus úton történő továbbításához, valamint a Telemedicina segítségével akár a távoli kiértékelés lehetőségének használatához is. Olyan rendszer lenne szükséges ahol a betegadatok centralizáltan egy központi háttértáron lennének tárolva.
A magyar egészségügyi rendszer jelenlegi állapotának tanulmányozása segítségével olyan módszer kidolgozásához szeretnék hozzájárulni, mellyel a dokumentációs nehézségek kiküszöbölhetők.
Az általam megismert két információrendszer biztosítja a mintát a vizsgálatokhoz. Informatikai és jogi szempontból elemzem egyenként és összehasonlítva is a rendszereket, majd ötleteket is felvetek. Végül bemutatok egy olyan módszert, mely egy ilyen információrendszer felhasználásával központilag egységesített alapokon működik. Feltárom annak hardver, szoftver, hálózati, adatvédelmi valamint jogi igényeit is.


Kiss Enikő: A sclerosis multiplex epidemológiája, a kapcsolódó weboldalak elemzése, javaslat új portál összeállítására

Témavezető: Dr. Guseo András

A dolgozat a sclerosis multiplex nevű központi idegrendszeri megbetegedés epidemiológiáját kutatja, és a betegséggel kapcsolatos internetes oldalakat elemzi a webes akadálymentesítés szempontjából. Az elemzésből leszűrt tanulságok révén olyan weboldal szerkesztési elvek megfogalmazása a cél, amelyek elősegítik, hogy a fogyatékkal élők is képesek legyenek problémamentesen hozzájutni az őket érdeklő információkhoz az interneten. A vizsgálat során az epidemiológia kutatása a potenciális célközönséget méri fel a megbetegedéssel foglalkozó weboldalaknál. A weben található információk sokszor az általános szerkesztési normáknak sem felelnek meg, a fogyatékkal élők számára pedig még ennél is több probléma adódik, magasabb normáknak kell eleget tenni. Ehhez szükséges felmérni a jelenlegi állapotokat, és a tapasztalt problémáknak megfelelően javaslatokat kell megfogalmazni ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére. A webes akadálymentesítés témaköre nagymértékben kapcsolódik a webergonómiához, illetve annak egy speciális ágához. Különféle szabványokat, irányelveket, ajánlásokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban a szakemberek, melyek kiváló alapot nyújtanak az ebben a témában végzett további vizsgálódásokhoz. Az epidemiológiát a vonatkozó szakirodalom kutatásával ismertettem. A betegséggel foglalkozó weboldalakat tartalmilag és formailag is kielemeztem, az oldal forráskódját is vizsgálva. Egy egyéni rendszer szerint 1-3 közötti ponttal értékeltem minden egyes szempontot. Az eredményeket összesítve leszűrtem a tanulságot, és ebből fölállítom az általam helyesnek gondolt szerkesztési elveket. A vizsgálat azt mutatta, hogy tartalmilag és formailag is valamennyi weboldal esetében vannak súlyos hiányosságok, melyek néha az alapvető webes normáknak sem felelnek meg, az akadálymentesítés elvét pedig gyakorlatilag nem érvényesítették a gyakorlatban. Ezek kiküszöbölésére különféle javaslatokat tettem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a webes akadálymentesítéssel kapcsolatos szabványok jelenleg túl magas követelményeket támasztanak az internetes portálokkal szemben, melyek nem tudnak ezekkel lépést tartani. Ezért az ilyen jellegű kezdeményezéseket kisebb lépésekben érdemes végrehajtani, és nfokozatosan növelni az elvárásokat.


Kovács Tünde Panna: A prehospitális sürgősségi ellátás központosított feladatirányítása

Témavezető: Sára Zoltán

A szakdolgozat a mentőszolgálat és a háziorvosi ügyeleti ellátás központosításának lehetőségeivel foglalkozik, A két érintett egészségügyi terület, a mentésügy és a háziorvosi ügyelet megismerése után készült el két modell, melyek alapjai lehetnének egy valós rendszernek is. A vizsgálat kiterjedt az adott szervezet felépítésére, működésére, feladatkörére, jogi hátterére. A központosítás a prehospitális ellátók együttes feladatirányítására terjed ki. A feladatirányítás lényegében hasonló a mentésirányításhoz. A feladatirányítás célja, hogy a bejövő segélyhívásokat kezelje és az eseteket szakmai döntés alapján átadja a mentéssel megbízott országos Mentőszolgálatnak vagy az illetékes háziorvosi ügyeletnek. Az új rendszer megvalósításához két alternatíva készült: az Élet Vonal és a 104 Plusz.
Az Élet Vonal egy új feladatirányító szervezetet emel az országos Mentőszolgálat mentésirányítása és a háziorvosi ügyeletek fölé. A 104 Plusz az országos Mentőszolgálat mentésirányítás egységének feladatát bővíti ki azzal,hogy az összes prehospitális sürgősségi eset irányítását ellátja. Az új központosított irányítástól elvárható, hogy javítsa a prehospitális sürgősségi ellátás minőségét, gyorsaságát, esélyegyenlőségét, hozzáférhetőségét. A megtervezett modellek használhatóságát SWOT analízis támasztja alá.
A munka folyamán számos olyan probléma körvonalazódott, amely megnehezítheti egy központosított rendszer megvalósulását. Ilyenek a finanszírozásnak, a háziorvosi ügyeletek sokféleségének (pl. non.profit szervezetek által ellátott háziorvosi ügyeleteknek), vagy az új rendszer elérhetőségének kérdése


Lőrincz Katalin

Témavezető:


Madarász Csilla: A telemedicina szerepe, funkciói az időskori megbetegedések gondozásában

Témavezető: Dr. Simon Pál

A dolgozat témája a telemedicina szerepe az időskori megbetegedések gondozásában, mely azt hivatott megvitatni, hogy az időskorban fellépő krónikus állapotokkal élő betegek milyen segítséget kaphatnak az egészségügyi informatika által nyújtott telemedicináris eszközöktől. Alapfeltevésként azt fogalmaznám meg, hogy a telemedicina mára eljutott arra a szintre, hogy olyan eszköztárral rendelkezik, amelynek segítségével nem kell kiragadni az időseket megszokott, biztonságot nyújtó otthonukból betegségük és állapotuk megfigyelése érdekében, így életük nyugodtabb, teljesebb lehet és az úgynevezett „active ageing” részesei lehetnek, azaz idős, tapasztalt egyénként a társadalomban betöltött szerepüket teljes mértékben megélhetik.
A feltevés alátámasztásaként először az idősödés folyamata kerül körüljárásra, demográfiai jellemzői, és az öregedéssel járó általános problémák. A következő részben a leggyakoribb krónikus betegségek jellemzésére kerül a sor, amelyek az idős társadalmat érintik, bemutatva azok kialakulásának rizikótényezőit, lefolyását és a kezelési módokat.
A harmadik rész a telemedicina bemutatásáról szól, a fogalom és a történeti mérföldkövek ismertetésével, majd területeinek rövid leírásával, amit követően a telemonitoring területe kerül bővebb kifejtésre. Ennek részeként a jelenleg kutatásfejlesztés alatt álló projektek kerülnek leírásra, valamint a kifejlesztett rendszerek, mint az LHMS és az Alpha.
Végül megállapításra kerül, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló és már prototípus alkalmazások, illetve a kifejlesztett rendszerek valóban óriási segítséget nyújtanak az idősek számára a krónikus betegségekkel való megbirkózásban, és leginkább az otthonápolás területén vehető észre nagy előrelépés.


Merth Gabriella: Térinformatika egészségügyi alkalmazása

Témavezető: Dr. Daragó László

A térinformatika az egészségügyben egy viszonylag új és jól alkalmazható technika. Az, hogy ilyet használnak ezen a területen egy jó kezdeményezés a pontosabb látásért. Ugyanis a térinformatika segítségével megjeleníthetünk olyan adatokat, felfigyelhetünk olyan problémákra, amelyeket más formában nem tudnánk, vagy nem olyan jól tudnánk feldolgozni, a lényeget kiemelni. A vizuális megjelenítés segít egy-egy probléma leírásában, feltárásában. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy bemutassa, a probléma kutatás technikáját egy valós példán keresztül. A probléma ma is aktuális. Tudva levő, hogy ivóvizeink egyes településeken tartalmaznak arzént, ami az ország több településén is túllépi az Európai Uniós korlátot. Számos tanulmány szól arról, hogy milyen hatása van az arzénnek az emberi szervezetre.
Sajnos a terjedelmi korlátok miatt, ezen tanulmánynak nem célja az arzén összes vélt hatásainak vizsgálata. Három területet lett kiválasztva, ahol – az irodalomkutatás után – feltételezésre került, hogy az arzéntartalmú ivóvíz hatással van az emberi szervezetre. Ennek vizsgálatára térinformatikai rendszer lett alkalmazva. Ahhoz, hogy térképeket lehessen megjeleníteni a dolgozat folyamán alkalmazott programban, szükséges volt létrehozni azt az adatbázist, mely alapját képezte a megjelenítésnek. Ehhez több száz lekérdezést végezve, valamint sok adattáblát készítve sikerült eljutni. A megfelelő adatbázis létrehozása után a térképek megjelenítése következett. A térképekkel elsődlegesen a probléma helyét lehet megfigyelni, melynek kiugró értéke vagy időbeni változása szolgáltat információt.
Jelen szakdolgozatban végigkövetett példában bemutatásra kerül egyrészt, hogy milyen területi szinten érdemes vizsgálni a korrelációt, másrészt, hogy a vizsgálatban szereplő adatok alapján a táplálkozási anémiák csoportjával érdemes további célzott vizsgálatokat végezni. Elengedhetetlen annak tudatában lenni, hogy az adott betegségeknek általában más kiváltó oka is lehet, mint ami vizsgálatra került, valamint lehetnek számos olyan más befolyásoló tényezők, melyekről eddig még nem sikerült tudomást szerezni.


Mocskonyi Dóra: A kórházi információ rendszerek hazai története, és az ebből levonható hasznos tapasztalatok

Témavezető: Dr. Jávor András

Szakdolgozatom témája a kórházi információ rendszerek múltja és az ebből levonható hasznos tapasztalatok. Tanulmányaim során kórházi gyakorlaton vettem részt, ahol közelebbről is megismerkedhettem a kórházi információ rendszerek működésével, felhasználóival, alkalmazási lehetőségeivel. Ekkor döntöttem el, hogy mélyebben szeretnék tájékozódni ennek a rendszernek a kialakulásával, létrejöttével.
Kutatásaim során nem találkoztam olyan összefoglaló irodalommal, amely részletesen bemutatná a kor nagy áttöréseit, gondolkodásmódját. Mindig is foglalkoztatott, hogy elődeink miben látták az akkori egészségügy fejlődésének lehetőségét, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, milyen számítástechnikai háttér állt a munkájuk rendelkezésére, igazából az egészségügyi informatika, mint fogalom, hogyan alakult ki. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására segítséget kaptam 1970-es, 1980-as évekből származó dokumentumok átolvasásával, az ezekben az években is jelentős szerepet betöltő szakemberekkel folytatott interjúk készítésével. Szakdolgozatomban bemutatom az 1960-as évek végétől elindult egészségügyi informatika fejlődésének egyes állomásait, fontosabb résztvevőit, jelentős intézeteit egészen a ’80-as évek végéig. Ismertetem valójában mit is jelent pontosan az egészségügyi informatika fogalma, a kórházi információ rendszer, milyen részekből épül fel, egyes moduljai milyen szerepet töltenek be. Hogyan fejlődött a kórházi információ rendszer egy vidéki városban Magyarországon. Azok a szakemberek, akik az egészségügyi informatikát fontosnak tartották, illetve úgy gondolták, hogy a kutatások, az erre fordított idő be fogja hozni a ráfordított pénzt, a munka szervezettebbé, gazdaságosabbá fog válni, az ellátás színvonala jelentősen emelkedni fog azzal, ha a számítógép alkalmazásával időt, energiát szabadítanak fel a betegekkel való személyes foglalkozásra, mindenképpen helyesen és előrelátóan< gondolkoztak. A kórházi információ rendszer fejlődése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az 1970-es 1980-as évek elgondolásai, távlati elképzelései teljes mértékben megegyeznek a mai kor rendszereivel.


Pálos Nikolett: A HBCs hatása a menedzseriális döntésekre

Témavezető: Dr. Nagy Julianna

A dolgozat a Homogén Betegség Csoportokat – az aktív fekvőbeteg-szakellátás finanszírozási rendszerét – és ezeknek a kórházvezetés menedzseriális döntéseivel való kapcsolatát vizsgálta. A menedzsment rendszert, mint a finanszírozás és a betegellátás közötti transzportáló elemet veszi szemügyre, mely a környezeti hatásokra reagálva, így a finanszírozási változások és az ellátás minőségét szem előtt tartva működik. A rendszerváltás előtti időszakot jellemző tervgazdasági szemlélet helyett az elmúlt évtizedben a teljesítmény-finanszírozás bevezetése, a fokozódó költségvetési nehézségek és mindeközben az új technológiák fejlődéséből fakadó árrobbanás miatt a kórház-vezetők többségére stratégiai és projektmenedzseri attitűd jellemző. Ennek ellenére a kórházak vezetése tekintetében általában egyfajta statikus, merev magatartás figyelhető meg, amely az új ellátási formák késleltetett és nehézkes bevezetésében, illetve a struktúra-átalakítást követő lassú alkalmazkodásban mutatkozik meg.
A dolgozat az egészségügy gazdaságtani vonatkozásaiba, a finanszírozási rendszerekbe és a teljesítménymérési modellekbe való bevezetés után a HBCs rendszert, ennek informatikai és ügyviteli vonatkozásait illetve a kórházvezetés menedzseriális feladatait vizsgálta. Az önálló vizsgálat két intézmény fekvőbeteg-szakellátására fókuszál a 2006-2008. finanszírozási években. A választott, a struktúraváltást magába foglaló időszak adatainak elemzése során a menedzseriális döntések megfigyelhetőek voltak. A vizsgált évek tükrében a megfigyelt két intézmény teljesítmény adatait elemezve a menedzseriális döntésekre világított rá.
A dolgozat célja az intézmények menedzseriális döntéseinek, viselkedésének bemutatása és mérlegelése volt a vizsgált évek teljesítmény adatainak tükrében. A elemzés két merőben eltérő és az intézmények vezetésére jellemző menedzseri hozzáállást fedett fel. A hipotézis miszerint a Homogén Betegség Csoportok hatással vannak a menedzsment által hozott döntésekre bebizonyosodott. Végül a két vizsgált intézmény menedzseriális szempontból eltérő magatartásának összehasonlítására került sor az eltérő szemlélet mód és eszköz készlet szembe állításával.


Remete S. Gergő: Kórházi információ rendszerek jövőbeli perspektívái

Témavezető: Dr. Surján György

A dolgozat a kórházi információ rendszerek jövőbeli helyzetét igyekszik előre jelezni a jelenleg zajló elektronikus egészségügyi fejlesztések definiálása, több szempont alapján végzett elemzése, és a mai kórházi orvostársadalom véleménye alapján.
Az egészségügyi információ rendszerek alapjaként szolgáló elektronikus betegrekord adatbázist célzó fejlesztés kapcsán végzett kérdőíves vizsgálat célja, a jelenlegi kórtörténetek felmérése és a fejlesztés szükségességének igazolása volt. A fejlesztések ismertetése közben, gyakran elfelejtett szempont a gyakorló orvosok véleményének leírása, holott új fejlesztések bevezetésénél az ő ellenállásuk meggátolhatja a zökkenőmentes implementálást.
A perspektíva készítése lehetőséget ad a komplex áttekintésére, jelzi a legnagyobb változásokat a kórházi információ rendszerekkel kapcsolatban állók számára, egyúttal a különböző területek egymásra hatása is prognosztizálható.
A dolgozat egy előre meghatározott szempontrendszer alkalmazásával veszi sorra az elektronikus egészségügy fogalma alatt zajló fejlesztési területeket, egy azokat definiáló szinopszis után. A célok, előnyök és nehézségek megjelölése szakirodalmi kutatás alapján került megadásra. A kórházi orvosok körében elvégzett értékelések és véleményezések alapján, az egyes fejlesztési területek támogatottságának ábrázolása követi a jellemzők ismertetését. A kérdőíves felmérés eredményeként egy rangsor állítható fel a legjobban és legkevésbé támogatott fejlesztésekről, így is segítve a perspektíva és teendők meghatározását. A véleményezés elvégzése fontos eleme a dolgozatnak, hiszen ha egy jövőbeli funkciónak nincs mérhető támogatása, akkor annak oka későbbi vizsgálatokat indikálhat és a jövőkép meghatározásánál azt csak megfelelő fenntartásokkal szabad figyelembe venni. A fejlesztések fókuszában álló egészségügyi életút archívummal kapcsolatban végzett jelenlegi elektronikus kórtörténet véleményezés összefüggésinek vizsgálata, statisztikai próbák segítségével történt. A dolgozat eredményeként meghatározható, hogy a kórházi információ rendszerek fejlesztéseinek melyek a legfontosabb jövőbeli irányai, azok közül melyek elfogadtatása, ismertetése szükséges a kórházi orvostársadalomban, valamint leírhatóak azok a legfőbb megoldandó problémák, amelyek a fejlődés útjában állnak.