Balogh Rozália: „Patient reported outcome measures” mérések és bevezetési lehetőségeinek vizsgálata

Témavezető: Dr. Lám Judit

Szakdolgozatom a nemzetközi szinten elfogadott és számos országban alkalmazott „Patient Reported Outcome Measure” mérési rendszerek vizsgálatáról szól. A dolgozat célja a hazánkban még nem használt egészségügyi ellátás minőségét és eredményességét mérő indikátorrendszer külföldi példák elemzése alapján történő bemutatása, alkalmazásából származó fejlődési lehetőségeinek ismertetése.
A minőségfejlesztésben fellelhető folyamatok és alkalmazások kihasználása, minden egészségügyi szolgáltató számára előrelépési lehetőséget jelent az eredményesebb és hatékonyabb ellátás felé. A kutatás az egészségügyi ellátó rendszer egyik minőségfejlesztési eszközének elemzésére irányul. A vizsgálat során szeretnék képet kapni a tárgyalt mérési rendszer működéséről, a bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos lehetőségekről, nehézségekről, az elvégzendő feladatokról és a használatából származó előnyökről.
A kutatás alapját nemzetközi és hazai szakirodalom, publikációk, egészségügyi szervezetek által végzett jelentések, éves beszámolók, statisztikák és hivatalosan közzé tett vizsgálati eredmények tanulmányozása képzi. A külföldön működő mérési rendszerek elemzése az angol NHS PROM Program vizsgálatára épül, de ezen kívül rövidebb tárgyalásra kerülnek egyéb területek is. A PROM mérési rendszerek alkalmazása a betegségcsoportok széles körére kiterjed. Dolgozatomban bemutatásra kerülő példák kiválasztási szempontja arra irányult, hogy bepillantást nyerjünk minél több eltérő területre.
A kutatás során bebizonyosodott számomra, hogy a PROM mérési rendszerek alkalmazása az egészségügyi minőségfejlesztés egyik kitűnő eszköze. A magyar egészségügyi ellátó rendszer minőségének és eredményességének fejlődése érdekében a vizsgált indikátorrendszer hazai alkalmazásának bevezetése megfontolandó kérdés.


Berkes Dóra: Térinformatika a betegutak elemzésében

Témavezető: Dr. Daragó László

A szakdolgozat témája a Stroke-eseteket, ezen esetek betegútjait vizsgálja térinformatikai szoftverrel. A tanulmány elsőként a térinformatikai alkalmazások jelentőségére hívja fel a figyelmet, ezzel rámutatva a mai digitális technika hasznosságára, bizonyos területeken, beleértve az egészségügyi szervezést is. Mivel a stroke egy gyűjtőfogalom, a dolgozat első körben különböző fajtáinak vizsgálatát írja le. Ezalatt az idő alatt megállapítást nyert, hogy a stroke-ok 85%-ában az ischameiás stroke a jellemző, illetve, hogy ezeknek a gyógyító eljárása egy antikoagulációs beavatkozással, a thrombolysissel jól kezelhető. Ezért a dolgozat a stroke-esetek közül is az I63-as BNO csoportba tartozó ischaemiás stroke-okkal kapcsolatos eseteket írja le. Ezek után a stroke általános rizikófaktorainak jellemzése, terápiájával kapcsolatos részek elemzése olvasható. Az általános körültekintésen túl, az esetekkel kapcsolatos adatok térinformatikai szoftverrel történő megjelenítése és elemzése következik.
A kutatás során bebizonyosodott, hogy Magyarország majd minden területe számottevően érintett a megbetegedést illetően. A mortalitási adatok eltérése a thrombolysissel kezeltek és azon betegek között, akik nem vettek részt ilyenfajta terápián nem szignifikáns, de ez betudható az adatok nem megfelelő minőségének, mivel a betegek hosszú távon nyomon követése egyelőre nem megoldott. A kórházi statisztikák ez irányú pontosítása mindenképpen javítandó. Annak ellenére, hogy a rekordok nem támasztják alá azt a feltételezést, miszerint Magyarország stroke-centrumokkal való ellátottsága nem megfelelő, a térinformatikai elemzés segítségével, mégis láthatók bizonyos gócok a térképen. Ezek Somogy megye, GyőrMoson-Sopron megye, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, és bizonyos megyehatárok területein találhatók. Ezekben a térségekben stroke-ot kapó beteg nem ugyanakkora eséllyel jut a kezeléshez. Ennek a ténynek a felismeréséhez, (mint az már feljebb említésre került) a térinformatikai vizsgálatok eredményei vezettek. Ebből látható, hogy a térinformatikai elemzési módszer rendkívül hasznos lehet egészségügyi szervezési kérdésekben.
Térinformatikai alkalmazások támogatásával, az egészségügy területén használatos erőforrásoknak a területi csoportosítása is könnyebbé válhat. Így megállapíthatóvá válik, hogy mely területeken kell a prevenciót, mely területeken az ellátás hatékonyságát növelni.
Átgondolandó annak a lehetősége is, hogy a dolgozatban felhasznált térinformatikai elemzéseket más, Magyarországon gyakran előforduló betegségekre is el lehetne készíteni, ezzel is elősegítve a hatékonyabb betegellátást.


Borbiró Barbara: Gyógyszertörzskönyvezés elektronikus támogatásának lehetőségei

Témavezető: Dr. Zajzon Gergely

Dolgozatomban a gyógyszertörzskönyvezéssel kapcsolatos dokumentáció formai és tartalmi változásaiból vontam le következtetéseket, a szakirodalmak, a szakcikkek és a hatósági weboldalak áttekintése alapján. Az elektronikus beadvány szerkezetét, felépítését és tartalmát az eSubmission weboldalról letöltött gyakorlati példán keresztül sajátítottam el. Az eCTD beadvány készítését, ellenőrzését támogató szoftverek tanulmányozásával támasztottam alá az azokról feltételezett előnyöket.
Hazánkban magyar nyelven csekély mennyiségű információ található az elektronikus beadványról, ezért a forrásmennyiség növelése érdekében létrehoztam egy portált, a www.ectd.gyogyszerugy.hu URL címen, ahova a gyógyszertörzskönyvezésről, illetve az azokhoz szükséges jogszabályokról, az elektronikus beadvány tartalmi és formai felépítéséről töltöttem fel a cikkeimet. Az engedélyeztetésért felelős hatóságok, valamint a gyógyszertörzskönyvező cégek linkjei is felsorolásra kerültek.
A források begyűjtése során arra a következtetésre jutottam, hogy a jövőben is szüksége van az eCTD-hez kapcsolódó dokumentációk magyar nyelvű megjelenítésére, mely mindenképpen segítené a témával foglalkozó szakembereket.


Dani Martina: A teljesítmény-volumen korlátozás hatása az egészségügyi intézmények finanszírozására

Témavezető: Dr. Pulay Gyula

Jövendőbeli egészségügyi dolgozóként fontosnak tartom az egészségügyi ellátórendszer és annak finanszírozásának megfelelő ismeretét.
Szakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassa az egészségügyi ellátórendszer részeit, finanszírozását, ezen belül a teljesítmény-volumenkorlátozást, megvilágítsa egyrészt a rendszer hibáit, másrészt a teljesítmény-volumen korlátozás hatásait, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészségügyi dolgozók személyes tapasztalataira. Vajon kedvező hatással van a TVK bevezetése az egészségügyi intézmények finanszírozására, teljesítményére és hatékonyságára?
Vajon megérte-e bevezetni az új finanszírozási módot és megfelelő módon volt-e bevezetve a köztudatba?
Dolgozatom során kitértem minden olyan problémára, amelyek a hétköznapi egészségügyi dolgozókat érintik az újfajta finanszírozási módszer bevezetésének hatására, ezeket alaposan és részletesen bemutatom.
Vizsgálataim során következtetéseket vontam le, és a végén javaslatokat is teszek a témában. Úgy vélem szükséges megvizsgálni és összehasonlítani különböző véleményeket, mert nem biztos, hogy egyformán látja a megváltozott helyzetet egy törvényhozó és egy hétköznapi közalkalmazott. A hivatalos szervek által közzétett információkat hasonlítom össze a dolgozók véleményével. Ezzel reális képet kaptam a jelenlegi finanszírozási helyzetről.
Szakdolgozatomat egy szakirodalmi összefoglalóval kezdem, ami tartalmazza a TVK kifejlesztésének okait, a problémákat, amik indokolták bevezetését, a bevezetés utáni állapotot, az ekkor felmerülő és esetlegesen máig tartó problémákat. Ezt követi a hivatalos és közzétett adatok elemzése.
Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) és az Egészségügyi Stratégiai és Kutató Intézet (ESKI) által, a honlapjukon nyilvánosságra hozott adatok alapján leválogattam a specifikus adatokat, ebből elemzést készítettem diagramokkal és táblázatokkal szemléltetve, majd következtetéseket vonok le a dolgozat végén a kapott adatok alapján. Mindezeket a történeti áttekintés és a kapcsolódó jogszabályok áttekintése előzte meg.
Leválogattam az OEP és ESKI adatait egy Microsoft Excel táblázatba, ezeket összehasonlítottam különböző diagramokon és ezekből Microsoft Word- ben szöveges értékelést készítettem a következtetéseimből és megfigyeléseimből.
Majd egy egészségügyi intézménynél, a SOTE Fül- Orr Gégészetén végeztem személyesen vizsgálatot, aminek keretén belül az illetékes gazdasági vezetőktől elkértem a kapcsolódó adatokat, kimutatásokat és eredményeket, majd ezeket a fent említett módon szintén leválogattam és véleményeztem.
Ezután a dolgozókkal való közvetlen viszonyomat kihasználva személyes tapasztalataikról kérdeztem őket, a dolgozók véleményét összegyűjtve esetleges javaslatokkal állnék elő, illetve észrevételeimet is megfogalmaznám. Mini interjúk keretein belül kérdeztem a témában illetékes egészségügyi dolgozókat.
Első ízben a járóbeteg szakellátásban dolgozó Dr. Ragány Károlyt, aki a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat humánpolitikai vezetője és kontroller munkatársa. Ő a járóbeteg ellátásban bekövetkezett változásokat, javaslatait, negatív és pozitív hatásokat mesélte el. Saját véleményére is kíváncsi voltam, ezt is készséggel megosztotta velem. Mesélt a járóbeteg ellátásban történt változásokról, a TVK bevezetése utáni hatásokról, a megváltozott jelentési módról.
Második interjú alkalmával a SOTE Fül- Orr, Gége Klinika, kódolásért felelős munkatársát kérdeztem meg, Molnárné Gabriellát. Ő szintén készséggel állt szolgálatomra. Mesélt a fekvőbeteg ellátásban történt finanszírozási változásokról, a dolgozók hozzáállásáról a megváltozott helyzethez, valamint a kódolás menetéről és esetleges turpisságairól is mesélt.
Dolgozatom végére kiderül, hogy az egészségügyből nem csak a tőke hiányzik…


Kaltenecker Andrea: Gerincbetegségek előfordulása Magyarországon

Témavezető: Dr. Dinya Elek

A szakdolgozat témája a gerincbetegségek előfordulása Magyarországon. A dolgozatom során részletezni fogom a gerinc tulajdonságait, kitérve a csigolyák szerkezetére, gerinc görbületeire, alkotóelemeire, funkciójára, melyet stabilitás és mobilitás szempontjából vizsgáltam, valamint egyes gerincszakaszok tulajdonságaira. Ez a munkám bevezető része.
Továbbiakban kitértem a gerincbetegségekre: ezen belül foglalkoztam a szerzett és a veleszületett betegségekkel valamint a terápiával is. Ez képezi a dolgozat második részét. A gerinc általános jellemzése, valamint a gerincbetegségek ismertetése után áttérek a saját kutatómunkám bemutatására. Ez a szakasz egy országos kutatást tartalmaz, melyet az ESKI adatbázis segítségével végeztem. Itt ismertetem a gerincbetegségek országos előfordulásának gyakoriságát, régiókra lebontva. Vizsgálatomat a foglalkozás, életkor, nem, az ország mely területén, milyen a betegség fajtája, mióta tart alcsoportok részletezésével végeztem el. Lekérdezéseket készítettem, ezen kérdéskörök megválaszolására, majd ezeket térképekkel illusztráltam.
Az országos lista elkészítése után lakóhelyem, azaz Dunaharasztiban is elvégeztem egy felmérést, ugyanezek kérdésekre keresve a választ, a város lakosságára lebontva. Ezt a következőképpen tettem: kérdőívet készítettem, melyeket kiosztottam a lakosok körében, vizsgálva külön a gyermekeket és a felnőtteket. Ezáltal egy átfogó képet kaptam a gerincbetegségek előfordulásáról városunkban. A gyermekekről információt a gyermek háziorvos segítségével gyűjtöttem, valamint az egyik haraszti általános iskola is segítségemre volt. A felnőttek körében elvégzett kutatásomhoz, pedig a háziorvosoktól, valamint az ortopéd szakorvostól és gyógytornásztól kaptam segítséget. A leggyakoribban előforduló betegségről beszélgettem, egy abban szenvedő beteggel, hogy még jobban átlássam a problémájukat. Ezt a két adattömböt, vagyis az országos és a városi adatokat hasonlítottam össze, majd levontam a tanulságokat.
A dolgozatom elkészítése után egy átfogó képet kaptam a témával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez nagyon hasznos, hiszen, ha tudjuk, hogy az ország mely régióiban, avagy melyik életkorban, vagy nemben, korban fordul elő legtöbbször a betegség, akkor koncentráltan lehet ezen rizikócsoportokra figyelni, s preventív megoldásokat alkalmazni a betegségek kialakulását illetően.


Kovácsová Kornélia: Nagy költségvetéső fejlesztési projektek menedzsmentjének kihívásai: Informatikai projektmenedzsment az egészségügyben

Témavezető: Dr. Surján György

A szakdolgozat vizsgálja, hogyan illeszkedik a projektmenedzsment, mint eszköz az egészségügyi informatikai projektekhez, mire kell odafigyelni a projektvezetőknek a projekt sikeressége érdekében. A Humán – Erőforrás fejlesztési Operatív Program 4.4 tapasztalatait felhasználva keresi azokat a speciális jellemezőket, problémákat és veszélyforrásokat, amelyek egy egészségügyi informatikai projekt során fokozottan jelentkezhetnek. A HEFOP 4.4 projekt példáján mutatja be a megvalósítást nehezítő problémákat. Ilyenek voltak: a felborult cash flow egyensúly, az alvállalkozók között kialakult konkurencia, a szervezésbeli és kommunikációs hibák, a projektbe nem beépíthető követelményrendszer illetve az Intézményközi Információs Rendszer (IKIR) kifejlesztésével kapcsolatos problémák. A kutatás kiterjed azokra a speciális fenyegetettségekre, amelyeket a személyes befolyás, a magas költségvetés, a szereplők érdekeinek nem megfelelő egyeztetése és az időgazdálkodás hibái okoztak.
Mire kell odafigyelnie egy kórházigazgatónak vagy egy projektmenedzsernek egy nagy költségvetésű informatikai projekt előkészítésekor illetve megvalósításakor? A szakdolgozat összefoglalja a vizsgálat alapján, hogy melyek azok a legtöbbször maguktól értetődő veszélyforrások, amelyeket sok esetben mégsem vesznek figyelembe. Ezeket elkerülve csökkenthető az ilyen projektek kockázata, illetve javítható a sikerességük.


Lukács András: Elektronikus vényírás

Témavezető: Dr. Zajzon Gergely

Dolgozatom célja volt létrehozni az elektronikus vényírás leghatékonyabb formáját. Elsőnek megvizsgáltam a svéd e-Receptet, mivel náluk már régóta hasznosan működik a rendszer, és úgy gondoltam, hogy sok tapasztalatot meríthetek belőle.
Ezek után részletesen megvizsgáltam a jelen vényírási folyamatot, átnéztem a recept adatait, és a hozzá csatlakozó rendeleteket, hogy képet kapjak az e-Recept létrehozásáról. Miután létrehoztam egy általános modellt, minden részét külön-külön megvizsgáltam és ajánlottam hozzá a lehető legjobb megoldást. Így vetettem fel a Data Mátrixot a gyógyszerek nyomon követéséhez, a Fujitsu SaaS rendszerét a korházak és gyógyszertárak közötti információs kapcsolat kiépítéséhez, az egészségügyi kártyát a betegazonosításra a patikában, az e-Recept vényíró szoftver modelljét és lehetőségeit.
Összességében, az összegyűjtött és kidolgozott anyagból ki lehetne építeni egy költséghatékony rendszert az elektronikus vényírás bevezetéséhez.


Mohácsi Renáta: Várólisták minőségbiztosítása és az eredmények értékelése, különös tekintettel az esetleges korrupciógyanús betegellátásra

Témavezető: Dr. Lám Judit

Célkitűzés: A jelenlegi várólisták és betegfogadási listák elemzése. Előnyök és hiányosságok kiemelése. Hiányosságok okainak felderítése. Összehasonlítás a külföldi rendszerekkel és példákkal. Esettanulmány elemzés. Várólisták kijátszásának lehetőségei. Korrupció fogalmának tisztázása.
Indoklás: A várólisták irreálisan hosszúak napjainkban. Sajnos ezzel igen kevés egészségügyi program foglalkozik, így abba se fektetnek nagyobb energiát, hogy kitaláljanak egy gyakorlatban is működő megoldást, amivel ezt csökkenteni lehet. A korrupció ma egy nagyon divatos szó, de tisztázni kell mit is nevezünk igazából korrupciónak a betegellátásban.
Eszközök és módszerek: A kutatás során a várólisták és betegfogadási listák elemzésében a különböző kórházak honlapjai és az Országos Vérellátó Szolgálat honlapja nyújtott segítséget. Ezek adataiból Microsoft Excel program segítségével készültek a diagramok. A kutatás során készült egy interjú egy betegjogi képviselővel és kisebb beszélgetések szakorvosokkal, ápolókkal és betegekkel. A megoldási javaslatok SWOT analízissel lettek értékelve.
Eredmények: A kutatás eredményeképp feltárásra kerültek a hazai és külföldi problémák, amelyek kísértetiesen hasonlóak. A minőségbiztosítás bizonyos eszközei segíthetnek belátni a problémák mélyére. A várólisták problémáinak megoldási javaslatai nem tökéletesek, mindegyiknek van gyenge pontja. A korrupció évszázados problémája sem csak a mi egészségügyünket érinti. Ez a kérdés sajnos rendkívül kényes és tisztázatlan. Mi számít korrupciónak és mi nem?
Következtetés: A magyar egészségügyben hatalmas tátongó lyukak vannak. Ezek közül az egyik a várólisták problémája, de közel sem ez a legsürgetőbb. Az egyetlen eszköz, amivel rövid idő alatt hatalmas eredményeket lehetne elérni a kommunikáció fejlesztése.


Szabó Dóra: Az Európai Unió tagországainak prioritásképzésen alapuló forrásbővítési stratégiái a magyar rendszerben

Témavezető: Dr. Pulay Gyula

Napjainkban, amikor óriási költség expanziónak lehetünk tanúi, nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi jóléti állam modellje ilyen keretek között nem finanszírozható tovább. Ennek> megfelelően a legfontosabb tényező az, hogy hogyan allokáljuk a javakat.
A szociális háló egyik legfontosabb eleme a társadalombiztosítás, azon belül is az egészségügy, ezért számos országban nem halogatható tovább a kiadások racionalizálására irányuló egészségügyi rendszer kiépítése.
Az egészségügyi ellátórendszer működését érintő bármely változásnak azon alapcél érdekében kell megvalósulnia, hogy a mindenkor rendelkezésre álló erőforrásokból valósuljon meg a lehető legnagyobb egészségnyereség.
A dolgozatomban ezen alapcél elérésének eszközeivel foglalkozom.


Tóth Eszter Róza: Egy kódolástámogató alkalmazás felhasználói felületének ergonómiai szempontú követelmény-specifikációja

Témavezető: Dr. Surján György

A szakdolgozatban egy számítógépes kódolásLírnogató szoftver felhasználói felülgtének ergonómikus kialakítását trírgyalom’ A szoftver-ergonómiáról szóló szakrnai útnutatások áttanulmányozásával felmértem, hogy mennyire befolyáso|ja a felhasználói fe|ü|et kialakítása a munkavégzést, éshogy milyen tulajdonságoktól lesz egy felhasználói felület ergonómikus’ Eá követően egy web alapú BNo kódolástámogató alkalmazás felhasználói felületének teNezéséhez egy ergonómiai szempontú követelmény-specifikációt készítettem a feladathoz adaptált teÍvezési útmutatrások alapján. Megvizsgáltam, hogy érdemes-e j|yen leíIást készíteni, ha igen, akkor vajon hasznosnak bizonyul. A vizsgálat solán aÚa a következtetésre jutottam, hogy az ergonómiai útmutatások alkalmazása a használhatóság és hatékonyság növelése érdekében elkerülhetetlen a szoÍtverek fejlesztése során


Winkler János: Egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások elérhetőségi vizsgálata

Témavezető: Dr. Daragó László

Célkitűzés: A jelenleg működő hazai egészségügyi portálok bemutatása kormányzati, és szolgáltatói szinten. Rávilágítás az elégtelenség okaira, a leggyakrabban elkövetett hibákra. Javaslatétel egy új, központi irányítású kormányzati egészségügyi portál megvalósítására a lehető leggyorsabb és mindezt költség hatékony módon.
Indoklás: Jelenleg több országban is létezik sikeresen működő egészségügyi információs portál. Több kutatás is bizonyította, hogy ezekben az országokban csökkentek a szükségtelen orvos-beteg találkozások számai, jelentős költségmegtakarítást elérve ezzel. A dolgozat kísérletet tesz annak bizonyítására, hogy jelentős életnyereség érhető el egy mindenre kiterjedő egészségügyi portállal.
Eszközök, módszerek: A vizsgált egészségügyi portálok elemzését az interneten megtalálható szabványok alapján vizsgáltuk. A bemutatott szabványok és iránymutatások nélkül a jelenlegi egészségügyi weboldalak, nem érik el a létrehozásukkor kitűzött célt. A dolgozat felhívja ezeknek a szabványok használatának jelentőségére a figyelmet. Iránymutatást kíván adni arra, hogy a jövőbeni fejlesztések e szabványoknak feleljenek meg.
Eredmények: A bemutatott külföldi kormányzati oldal olyan szolgáltatásokat tartalmaz, amellyel megvalósítható az ellátás támogatása. Egy hasonló hazai kormányzati portál nélkül nehezen valósítható meg a kormány új egészségpolitikai reformjának véghezvitele. Nem csak az indokolatlan betegforgalom csökkentése az elérendő cél, hanem a portál által megvalósulható elérhető életnyereség is. Jelenleg nincs olyan magyar kormányzati egészségügyi portál, ami erre képes lenne.