Április hónapban ketten is elnyerték a hónap óratartója díjat. Egyikük Bődi Virág, aki szexuálprevenciós témában ért el több száz diákot. Ezúton is szeretnénk megköszönni munkáját és gratulálunk teljesítményéhez!
A Virággal készült interjút alább olvashatjátok:
Honnan hallottál először a BOE-ról? Mikor kezdtél el BOE-zni és mi motivált rá, hogy belépj az egyesületbe?
Első évben csatlakoztam először a BOE-hoz, de akkor még nem voltam túlságosan aktív tag, csak párszor vettem részt Teddy maci kórházas foglalkozáson. Tavaly ősszel vettem részt először képzésen a szexprev szekcióban, végül februárban tartottam meg az első órámat, azóta váltam igazán aktív taggá.
Milyen szekcióban/ szekciókban képződtél? Mi alapján választottad ezt/ezeket?
A szexpreven kívül még az elsősegély, az egészségtudatos táplálkozás és a cardiovascularis- és tumorprevenciós szekciókban képződtem. Az utóbbi háromban idén tavasszal, és egyelőre még csak elsősegély szekcióban volt lehetőségem órát tartani. Ezek közül igazából a szexprevet és az elsősegélyt választottam tudatosan. Előbbit azért, mert szerintem rendkívül elszomorító, hogy itthon közel 30 ezer abortusz van évente, nagyon gyakran a fiatal korosztályban, ami arra utal, hogy sokan nem kapnak megfelelő felvilágosítást sem az iskolából, sem a szüleiktől, pedig szinte mindenkit érintő dologról van szó. Szerettem volna én is hozzájárulni ahhoz, hogy ledöntsünk egy tabutémát, és a diákoknak hiteles információkat adhassunk a helyes fogamzásgátlásról és persze a nemi úton terjedő betegségek megelőzéséről.
Az elsősegély szekciót főleg a BLS oktatás miatt választottam, hasonló okok miatt, szuper lenne, ha minden hirtelen szívhalál esetében, ami az utcán történik, lenne olyan járókelő, aki mer odamenni és segíteni, amivel akár meg is mentheti egy ember életét.
Az egtud szekció képzésére véletlenül kerültem a tavaszi BOE hétvégén, mert az eredeti szekció, ahova jelentkeztem végül nem tudott képzést tartani, a CVT képzésre pedig az előadó miatt mentem el. Persze ha már így alakult, ezekben a témákban is szeretnék majd órát tartani, hiszen nincs olyan szekció, ami ne lenne nagyon hasznos és fontos.
Az első óratartásaid körülményeire lennénk kíváncsiak: Milyen érzések voltak benned előtte?
Voltak-e esetleg félelmeid/aggályaid? Mi volt összességében végül a tapasztalatod?
Legelső alkalommal egy másik, tapasztaltabb előadóval mentem, így szinte egyáltalán nem is izgultam előtte, talán kicsit attól tartottam, hogy mi lesz, ha fegyelmezetlenek lesznek a gyerekek. Végül tök aktívak és érdeklődőek voltak, így nagyon szuper élmény volt az első órám. Később amikor az elsősegély szekcióban tartottam először órát, már nem is éreztem újnak a helyzetet, nem úgy éltem meg, mint egy “első óra”.
Milyen gyorsan rázódtál bele az óratartásba? Tapasztalt előadóként hogyan készülsz fel egy-egy órára?
Elég gyorsan belerázódtam, amikor belekezdtem sok lehetőség volt az óratartásra, így rövid időn belül sokat tudtam gyakorolni. Most már nem is nagyon készülök egy-egy órára, mert már “zsigerből jön”, bár múltkor egy kisebb kihagyás után a biztonság kedvéért inkább átfutottam egyszer a diasort.
Mit gondolsz, mi az ami egy kezdő óratartónak a legnagyobb nehézséget okozhatja?
Talán az, hogy nem tudja mire számítson. Sok kérdés felmerülhet az előadóban az első óra előtt, hogy hogyan fogják fogadni a gyerekek, nem fognak-e unatkozni, hogyan fog fegyelmet tartani. Persze vannak olyan osztályok, ahol kicsit nehezebb felkelteni/fenntartani az érdeklődést, szerencsére az a tapasztalatom, hogy a legtöbben nagyon lelkesek, sokat kérdeznek, és ritkán fordul elő, hogy fegyelmezni kell. Én az óráim elején mindig elmondom, hogy ezt ne úgy fogják fel, mint egy tanórát, inkább mint egy beszélgetést, ahol bátran kérdezhetnek, mert az a cél, hogy ők minél többet tanuljanak. Így nincsen tanóra szaga az egésznek és a diákok is kicsit felszabadultabbak lehetnek.
Milyen tévhitek/hiedelmek vannak az óratartással kapcsolatban, amik alaptalannak bizonyultak?
Igazából nem nagyon hallottam ilyen tévhitekről, én leginkább a fegyelmezéstől tartottam, de szerencsére ebből sosem volt komoly probléma.
Mit tanácsolnál azoknak, akik egyelőre csak kacérkodnak az óratartás gondolatával?
Ne féljetek órát tartani! Szuper érzés tenni valamit azért, hogy egy egészségtudatosabb és tájékozottabb generáció nőjön fel, arról nem is beszélve, milyen sokat profitálhatunk mi is az óratartásokból. Én például régen mindig rettenetesen izgultam, ha sok ember előtt kellett beszélnem, valamiért ez az óratartásokon sosem jött elő, és azóta már más esetekben sem zavar, így ettől a “fóbiámtól” sikerült teljesen megszabadulnom.
Milyen terveid vannak a BOE-ban a jövőben (akár pozíció, utazás vagy valamilyen szervezői munka)?
Egy ideje már gondolkozom rajta, hogy jövőre koordinátori pozíciót vállaljak a reproduktív egészségügyi szekcióban, illetve az is felmerült már bennem, hogy következő nyáron a sebészet gyakorlatomat külföldön csináljam. Persze ezek még csak tervek, de abban biztos vagyok, hogy a jövőben is szeretnék órákat tartani, hogy továbbra is hozzájárulhassak ahhoz, hogy egy egészségtudatosabb generáció nőhessen fel itthon.