Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola

A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola programjai és témavezetői
6/1. Neuromorfológia és sejtbiológia
Programvezető:Prof. Dr. Alpár Alán  
Helyettese: Dr. Dobolyi Árpád
Az Idegtudományi Doktori Iskola ezen alapkutatási programja a központi idegrendszer vizsgálatának széles spektrumát – az egyedi idegsejtek működésétől, differenciálódásától a magasabb rendű agykérgi tevékenységig – öleli fel. A program számos témájában közös az alkalmazott módszerek jellege (neuromorfológia, neurokémia, molekuláris sejtbiológia, szinaptológia), a témák funkcionális szemlélete, a funkcionális neuromorfológia gazdag repertoárjának használata. A program magába foglalja az idegszövet szerveződésének, az idegsejtek differenciálódásának vizsgálatát és a központi idegrendszer plaszticitásának jobb megértését célul kitűző témákat. A programon belül helyet kaptak a molekuláris genetikai témák, a kísérletes neuromorfológia, továbbá normál és kóros (neurodegeneratív) emberi agyak vizsgálata. A program citológiai, neuromorfológiai és neurokémiai (immunhisztokémiai) témái szorosan kapcsolódnak mind az autonóm idegrendszer szabályozó mechanizmusait (stressz, fájdalom, táplálékfelvétel, hőszabályozás), mind a központi idegrendszer magasabb rendű tevékenységeit (információ feldolgozás, tanulás, motiváció, memória) vizsgáló témákhoz.
Témavezetők:
Acsády László
Alpár Alán
Csillag András
Dénes Ádám
Dobolyi Árpád
Freund Tamás
Gerber Gábor
Gulyás Attila
Kalló Imre
Kálmán Mihály
Katona István
Környei Zsuzsanna
Lele Zsolt
Madarász Emília
Maglóczky Zsófia
Négyessy László
Nusser Zoltán
Nyíri Gábor
Palkovits Miklós
Puskár Zita
Réthelyi Miklós
Szabó Gábor
Takács József
Tóth Zsuzsanna
Tömböl Teréz
Wenger Tibor

6/2. Neuroendokrinológia
Programvezető: Dr. Fekete Csaba
A neuroendokrinológia program keretén belül a képzés már több mint egy évtizede folyik. Minden második tanév egyik félévében 28 órás kurzuson lehet részt venni, mely áttekintést ad a komplex neuroendokrinológia valamennyi fontos területéről. A programon belül jelenleg 13 témavezető irányításával végeznek kísérletes kutató munkát a doktoranduszok, tanulmányozva a neuroendokrinológia meghatározott, szűkebb témaköreit. A hazai neuroendokrinológiai kutatások nemzetközileg elismertek.
Témavezetők:
Fekete Csaba
Gereben Balázs
Halász Béla
Halász József
Haller József
Hrabovszky Erik
Kalló Imre
Kovács Krisztina
Köves Katalin
Liposits Zsolt
Makara Gábor
Nagy M. György
Zelena Dóra

6/3 Funkcionális idegtudományok
Programvezető: Prof. Dr. Sperlágh Beáta
A doktori program az agyi neuronhálózatok működését elsősorban funkcionális oldalról közelítő neurofarmakológiai, neurokémiai és neurofiziológiai kutatásokat és azt megalapozó képzést ölel fel. A neurofarmakológiai kutatások fő célja az ún. nem-szinaptikus agymodell tanulmányozása, amely egyrészt a kémiai ingerületátvitel egy újfajta mechanizmusát definiálja, másrészt magyarázatot ad a központi idegrendszerben ható gyógyszerek hatásmódjára, és új beavatkozási pontokat szolgáltathat neuropszichiátriai kórképek terápiájához. A kutatások további kiemelt területei az idegrendszer és az immunrendszer eddig még kevéssé ismert kapcsolatrendszerének feltárása, illetve új neurotranszmitterek és modulátorok azonosítása a központi idegrendszerben. A neurokémiai kutatások célkitűzései azoknak a pathológiai folyamatoknak megismerése, amelyek hypoxia és oxidatív stressz hatására mennek végbe a központi idegrendszeri neuronokban, ezen belül a Na⁺ és Ca²⁺ homeosztázis, az in situ mitokondriális funkció, valamint az excitábilitás változásainak tanulmányozása. A neurofiziológiai kutatások elsősorban a kognitív pszichofiziológia területén folynak és a szenzoros folyamatok és a magasabb idegműködések központi idegrendszeri mechanizmusainak megértését célozzák eseményhez kötött agyi potenciálváltozások elemzésével.
Témavezetők:
Ambus Attila
Ádám Veronika
Borhegyi Zsolt
Christos Chinipoulos
Érdi Péter
Hájos Norbert
Karmos György
Kiss János
Lendvai Balázs
Mike Árpád
Rózsa Balázs
Sperlágh Beáta
Szabadics János
Szabó Gábor
Tretter László
Ulbert István
Vizi E. Szilveszter
Wittner Lucia
Zelles Tibor

6/4 Klinikai idegtudományok
Programvezető: Dr. Molnár Mária Judit
A Klinikai Idegtudományi Program az Idegtudományi Doktori Iskolán belül a neuropszichiátriai kórállapotok mechanizmusának kutatását helyezi az vizsgálatok középpontjába. A programban résztvevő laboratóriumok sejtbiológiai, molekuláris biológiai, biokémiai, farmakológiai és elektrofiziológiai módszerekkel végzik a kutatást PhD hallgatók közreműködésével. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben, illetve a Semmelweis Egyetem Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoportjában (Cardiovascularis Centrum) két munkacsoport dolgozik, (vezető Prof. Dr. Nagy Zoltán) sejtbiológiai, molekuláris biológiai módszerekkel endothel és neuronalis apoptosis vizsgálatokat végeznek permanens vagy transiens ischaemiás állatmodellekben valamint PC12 és endothel sejtkultúrában. Új bioelektromos képalkotó módszert dolgoznak ki 128 csatornás EEG regisztrációkból. Az epilepszia munkacsoport (vezető Prof. Dr. Halász Péter) a tüskehullám epilepszia mechanizmusát, az alvás és az epilepszia összefüggését, az epilepsziás mechanizmus és a cognitív működés, a temporalis spike aktivitás és a memoria összefüggését vizsgálják. A farmakológiai munkacsoport (vezető Prof. Dr. Bagdy György) a serotonin pharmakológiáját, az alvászavarok és a serotonin összefüggését kutatja. Dr.Erőss Loránt docens az epilepsia sebészeti kezelést megelőző kivizsgálások, a perioperatív elektrofiziológiai módszertant kutatja. Dr Fabó Dániel PhD hallgatóival az epilepsziás elektromos aktivitásban a ripple jelenségeket elemzi. Molnár professzor asszony PhD hallgatókkal humán genetikai vizsgálatokat vezet ritka neurológiai kórképekben.  A farmakológiai munkacsoport (vezető Prof. Dr. Bagdy György) a serotonin pharmakológiáját, az alvászavarok és a serotonin összefüggését kutatja. A programban még rész vesz Nyakas Csaba professzor (IOrszágos Gyógyintézeti Központ) által vezetett egy-egy munkacsoport.

Témavezetők:
Bagdy György
Erőss Lóránd
Fogarasi András
Halász Péter
Kántor Sándor
Kovács Gábor
Lévay György
Molnár Mária Judit
Nagy Zoltán
Nyakas Csaba
Skopál Judit
Szikora István
Szilágyi  Géza

6/5 Klinikai neurológiai kutatások
Programvezető: Dr. Kovács Tibor
A PhD program kutatási tapasztalattal rendelkező orvostanhallgatók, szakképzésben álló orvosok, neurológusok és klinikai idegtudományokban dolgozók számára biztosítja, hogy klinikai kutatási területen tudományos érdemeket szerezzenek és doktori címhez jussanak.
A cerebrovascularis betegségek altémában a véralvadás és rheologiai változások követése található. Az agyi keringészavarok epidemiológiai vizsgálata és a lacunaris agyi infarctusok jellegzetességeinek klinikai és képalkotó vizsgálata új témaként kerül kiirásra. TCD és EEG jelek szimultán analysisével vizsgálható az agyi keringés szabályozása. A kognitív neurológia aktuális kérdéseinek kutatását ígéri a gondolkodás-, memória-zavarok és az aphasiák klinikai-elektrophysiológiai vizsgálata alprogram.
A dementiák és a dementiával járó degeneratív idegrendszeri betegségek organicus háttere neuropsychológiai és elektrofiziológiai módszerekkel (neurometriával) vizsgálható. A sclerosis multiplex differencialdiagnózisa – altéma kutatásához klinikai, képalkotó és elektrofizilógiai adatok elemzése szükséges.
A Parkinson kór kórélettani jelenségei és kezelése elektrofiziológiai és psychometriai módszerekkel kutatható. A mozgásszabályozás műszeres vizsgálata, a mozgástervezés, és a tremorok elkülönítő diagnózisa alprogram választása elektrofiziológiai jártasságot igényel. A neuropathológiai témakörök magukba foglalják az Alzheimer-kór és egyéb dementiák kutatását, um. a vascularis componensek Alzheimer-kórban, a keringési határterületek és a leukoaraiosis histopathológiai vizsgálata, a prionbetegségek. Új altéma az önálló fejfájásbetegségek kórélettani, biokémiai alapjainak kutatása.
A perifériás idegrendszer vizsgálatának új módszerét jelentik az Ultrahang alkalmazásán alapuló eljárások különböző perifériás idegrendszeri betegségek komplex képalkotó és elektrofiziológiai vizsgálatával, ezen betegség csoportok eddig még nem ismert jellegzetességeinek kimutatására irányul a kutatási program.
A bonctani és műtéti szimulátorok segítik a komplex térszerkezetű struktúrák tanulmányozását és műtéttechnikai lépések megértését. A kutatás célja a hiánypótló mikro sebészeti neuroanatómia oktatása. A mikro sebészeti eljárások lefedik a központi és perifériás idegrendszer régióit, mely magában foglalja főként az agy és a gerincsebészeti eljárásokat, de az emberi test egyéb régióinak mikro sebészetét is.

Témavezetők:

Arányi Zsuzsanna
Banczerowski Péter
Barsi Péter
Bereczki Dániel
Ertsey Csaba
Kamondi Anita
Kovács Tibor
Papp Mátyás
Tamás Gertrúd
Vastagh Ildikó
Horváth András

6/6 Biológiai pszichiátria
Programvezető: Dr. Lazáry Judit
A „Biológiai Pszichiátria” Program célja az, hogy a Semmelweis Egyetemen olyan képzést és kutatást végezzen, mely a természettudományos gondolkodás alapján vizsgálja az agy-elmetudományok elméleti és gyakorlati kérdéseit, hasznosítja a különböző kutatási területekről nyert ismereteket a kóros pszichés működések és a terápiára adott klinikai válasz megértésében, eredményeivel hozzájárul a mindennapi gyakorlatban a mentálhigiéne-pszichiátria vállalt feladataihoz. A biológiai pszichiátria számára az egyik kihívás az, hogy egyesítse a pszichopatológiában fellelhető központi idegrendszer funkcionális változásaira vonatkozó ismereteinket az agy és a viselkedés kapcsolat valamint az agyszerkezetre vonatkozó jelenlegi tudásunkkal.
A „Biológiai Pszichiátria” Programban résztvevő kutatások a pszichiátriai zavarokat a humán környezet kölcsönhatásait figyelembevevő neurobiológiai, neurokémiai-genetikai és neurokognitív megközelítésből próbálják vizsgálni, a többi tudományággal való együttműködés eredményeként összegyűlt ismeretek felhasználása mellett a betegek klinikai megfigyelésén és a hatásos gyógyszeres kezelésén is alapuló tapasztalatok segítségével.
A program egyelőre 7 témából épül fel, a felnőtt és időskor pszichiátriai betegségeinek neurobiológiai, klinikai és terápiás vonatkozásainak tanulmányozását kínálja a résztvevőknek. A témavezetők hazai és nemzetközileg ismert elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi tanárok, vezető főorvosok, a témák jeles képviselői.
Témavezetők:
Faludi Gábor
Haller József
Gonda Xénia
Juhász Csaba
Lazáry Judit
Rihmer Zoltán
Sasvári Mária
Sárosi Andrea
Székely Anna
Tekes Kornélia
Zelena Dóra

A Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskola története (2001-2009)

Az Idegtudományok Doktori Iskola 2001-ben alakult. Az Iskola gerincét az 1993-ban induló Idegtudományok program alkotta. A program korábbi vezetői Dr. Halász Béla és Dr. Palkovits Miklós egyetemi tanárok voltak. Az 1995-ban induló Neuropszichiátriai megbetegedések neurobiológiai alapjai program témavezetői és hallgatói jelentették az Iskola másik, jelentős hagyományokkal rendelkező programját, amelynek vezetője Dr. Nagy Zoltán volt. Egészen friss programként csatlakozott az Iskolához a Dr. Szirmai Imre által vezetett, 2000-ben akkreditált Klinikai neurológiai kutatások program.

Az Iskola szervezetében kezdett működni a Dr. Faludi Gábor által vezetett Kedély és szorongásos zavarok neurobiológiai és terápiás vonatkozásai alprogram, amely az anyaprogramból történő kiválás után csatlakozott az Idegtudományok Doktori Iskolához. Ilyen módon az alap- és klinikai idegtudományok egyaránt képviselve voltak és vannak az Iskolában, ami megjelenik a doktoranduszok témaválasztásában, a kurzusok mindkét terület témáit felölelő, széles ajánlatában és természetesen a témavezetők szakmai érdeklődésében is.

Az I. táblázat az alapító programok jellemzőit foglalja össze.

A program címe		A program vezetője	Típus	Akkreditálás időpontja	MAB határozat száma
Idegtudományok		Dr. Palkovits Miklós	A	1993	1993. 06. 29. IOAB ülés (nincs hat. sz.)
Neuropszichiátriai megbetegedések neurobiológiai alapjai		Dr. Nagy Zoltán	A	1995	1995/1/X/5
Klinikai neurológiai kutatások		Dr. Szirmai Imre	A	2000	2000/4/VIII/1

Az induláskor az Idegtudományok Doktori Iskolában 51 doktorandusz tanult, ill. végezte kísérletes munkáját (19 ösztöndíjas és 32 költségtérítéses hallgató) és 47 doktorjelölt készült a doktori fokozat megszerzésére.

Az Idegtudományok Doktori Iskola Tanácsa a programvezetőkből és az Iskola vezetője által meghívott személyekből áll. A Tanács üléseit az Iskola vezetője hívja össze a napirend egyidejű közlésével. A Tanács határozatait szótöbbséggel hozza.

A  2003-ban az Idegtudományok Doktori Iskola Tanácsa elfogadta a Doktori Iskola új szervezeti felépítését. Eszerint az Idegtudományok Doktori Iskolában a doktori képzés 6 programban történik az alábbiak szerint:

6/1. Neuromorfológia és sejtbiológia, programvezető: Dr. Palkovits Miklós (korábban az Idegtudományok program része)

6/2. Neuroendokrinológia, programvezető: Dr. Halász Béla (korábban az Idegtudományok program része)

6/3 Funkcionális idegtudományok, programvezető: Dr. Vizi E. Szilveszter (korábban az Idegtudományok program része)

6/4 Klinikai idegtudományok, programvezető: Dr. Nagy Zoltán (korábban: Neuropszichiátriai megbetegedések neurobiológiai alapjai)

6/5 Klinikai neurológiai kutatások, programvezető: Dr. Szirmai Imre

6/6 Biológiai pszichiátria, programvezető Dr. Faludi Gábor. A programot a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa elfogadta [EDT 19/2003 (04.28.)]

Az átszervezéssel a túlságosan nagyra nőtt Idegtudományok program kezelhető, szakmailag jól körülírt programokra vált szét, és számszerű egyensúlyba került a Doktori Iskola elméleti és klinikai része (1. melléklet). Ezzel a lépéssel megoldódott az a furcsaság is, hogy az Idegtudományok Doktori Iskola egyik programja Idegtudományok volt.

Az Idegtudományok Doktori Iskola vezetője 2001 óta Dr. Réthelyi Miklós, egyetemi tanár. Két alkalommal számolt be az Iskola munkájáról a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának. A beszámolókat mindkét alkalommal a Tanács elfogadta [EDT 22/2003 (04.28.) és 6/2005 (02.21.)]

A Doktori Iskola vezetője 2006-2007-ben tagja volt a Network of European Neuroscience (NENS) 5 fős Operatív Bizottságának. A NENS Newsletter 2007 decemberi számában ő ismertette röviden a magyarországi idegtudományi doktori képzést (2. melléklet). A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola megtalálható a NENS Honlapján (http://fens.mdc-berlin.de/nens).

A NENS Bizottság a 5th Forum of European Neuroscience konferencián (Bécs, 2006) symposiumot szervezett, amelynek  keretében a Doktori Iskola vezetője a „Quality control of neuroscience PhD programmes” címmel tartott előadást. A NENS Bizottság által szervezett NENS Közgyűlésen (General Meeting, Bochum, 2007), amelyen 19 ország képviselői vettek részt, a Doktori Iskola igazgatója a Workshop 3 “Expectation for a PhD in neuroscience” gazdája volt.

Életkori tényezők következtében 2009. július 1-től a Doktori Iskola új vezető irányítása mellett fog működni. Az hivatalba lépő vezető kiválasztására 3 személyből álló Jelölő Bizottság tett javaslatot.

 

A Doktori Iskola oktatási és kutatási programjának szerkezete és főbb sajátosságai

A Doktori Iskola oktatási feladatát a kurzusok megszervezésével és megtartásával végzi. A kurzusokat úgy válogatjuk össze, hogy mind a saját hallgatóink, mind más doktori iskolák hallgatói számára értékesek legyenek. Ügyelünk az alap- és a klinikai témájú kurzusok közti egyensúly megtartására. A kurzusok szervezésével a Doktori Iskola vezetője által felkért szűkebb bizottság foglalkozik. A kurzus tervet a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá (3. és 4. melléklet). – Egyre jobban építünk külföldön dolgozó kutatók által tartott, u.n. kondenzált kurzusok meghíváson alapuló szervezésre. Ebben az esetben néhány nap alatt kerül megbeszélésre egy kurzusnyi tudományos anyag, amit értékelés és vizsga követ (5. melléklet). – Bármilyen szerkezetű kurzus esetén megköveteljük a hallgatói értékelést.

A kutatási program a témavezetők irányításával történik. A Doktori Iskola feladata, hogy témavezetőkkel szemben támasztott feltételeknek és elvárásoknak érvényt szerezzen. – Minden doktorandusz, legkésőbb a képzési idő 2. félévtől kezdve önálló téma megvalósításán, témavezető irányítása mellett dolgozik. A doktoranduszoktól elvárt, hogy szakmai fórumokon és a Semmelweis Egyetem tudományos fórumain eredményeikkel szerepeljenek.

2005. januárjában Pécsen rendezték meg a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) éves kongresszusát. A Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskola doktoranduszai és fokozatszerzői 48 poszterrel szerepeltek (6. melléklet). A poszterek címei utalnak a fiatalok kutatási területeire, kidolgozás alatt álló témáira. A legjobb poszterek bemutatói között díjakat osztottak szét, a kiadott 4 első díjból hármat, azon kívül egy második és egy harmadik díjat „vittek haza” a mi fiataljaink. Az oktatók közül Freund Tamás a kongresszust bevezető plenáris előadást tartotta Cannabinoidok hatásmechanizmusa az agykéregben címmel, az Iskola vezetője Dr. Antal Miklóssal együtt nemzetközi szimpóziumot szervezett és vezetett Cellular and molecular mechanisms of synaptic information processing in the spinal dorsal horncímmel.

  

A felvételi eljárás, a kiválók kiválasztása

A felvételi eljárás a jelentkezési anyag átnézéséből és a felvételi vizsgából áll. A felvételi vizsgabizottság a programok vezetőiből meghívott személyekből és a hallgatók képviselőjéből áll. A bizottság elnökét az Iskola vezetője kéri fel. A felvételi beszélgetés során a pályázó bemutatkozik, kiemelve a természettudományos kutatásokkal, kísérletekkel kapcsolatos eddigi munkáját, eredményeit és élményeit.

A vizsgáztatók tájékozódnak a pályázó ismereteiről, elképzeléseiről, késztetéseiről, majd pontozzák a jelölt teljesítményét. Az állami ösztöndíjra jelentkezettek rangsorolása a hozott pontok és a felvételi beszélgetésen kapott pontok összege alapján történik. A felvételi vizsgát valamennyi, a Doktori Iskolába pályázó jelölt számára egy időben rendezzük. Valamennyi jelentkező egyforma eséllyel pályázik az ösztöndíjas helyekre. 2004 óta az egyenlő esélyek minél jobb megközelítése érdekében fokozottan ellenőrizzük a hozott pontokat jelentő teljesítményeket.

A pályázókkal történő beszélgetést követően a kialakult rangsornak megfelelően a Doktori Iskola vezetője készíti el, és továbbítja a Doktori Titkárság felé a bizottság javaslatát.

A pályázók diploma szerinti összetételét mutató táblázatból és grafikonból (7. melléklet) kiderül, hogy elsősorban orvosok és biológusok jelentkeznek a doktori képzésre. Nem örvendetes jelenség, hogy egyrészt hirtelen csökkent a jelentkezők, másreészt fokozatosan fogy az orvos jelentkezők száma. Mindkét vonatkozásban az átfordulás 2005-2006-ban volt.

A 2001 óta felvett, illetve a korábban felvett, de 2001-ben még a Doktori Iskola kötelékében tevékenykedő 169 hallgató sorsának alakulását mutatja az alábbi, 2009 márciusában készített összeállítás.

Diplomát szerzett	48
Aktív doktorandusz hallgató	38
Az  Absolutoriumot megszerzett doktorandusz hallgató	8
Félévet halasztó doktorandusz	14
Átment más programba	3
Egyéni fokozatszerzőként fejezi be a tanulmányait	1
Összesen	137
Halasztott félév után nem iratkozott be	10
Kimaradt	19
Rezidensképzésbe ment át	2
Meghalt	1
Összesen	32

Az adatok szerint a tanulmányaikat megkezdő doktorandusz hallgatók 81%-a (a 169-ból 137 személy) vagy már diplomát szerzett vagy a legjobb úton van a diploma megszerzése felé, míg 32 személynek  (19%) a sorsa vagy nagyon bizonytalan vagy különféle okok miatt kimaradt a doktori képzésből. Az utóbbi csoportba 10 állami ösztöndíjas hallgató került.

 

A Doktori Iskola minőségbiztosítása

A Doktori Iskola minőségbiztosítása a következő munkafolyamatokra terjed ki: a jelentkezők felvétele, oktatás, vizsgáztatás, kutatás, a diploma értéke és az adminisztráció.

A felvételi folyamat kontrollja lehet a kimaradás aránya, ami a fent részletezett adatok alapján 20% alatt marad. A kimaradási ráta mellett a Doktori Iskola munkájának a hatásfokát mutatja a beiratkozás és az értekezés megvédése között eltelt idő. A programok indulása – 1993 – és 2005 közötti 12 évben diplomát szerzett 90 doktornak átlagosan a II. táblázatban bemutatott évre volt szüksége az értekezés elkészítéséhez és megvédéséhez.

 

II. táblázat

Az értekezés megvédésének az éve	Doktorok száma	Idő a beiratkozás és az értekezés megvédése között (évek)
1996	1	3,0
1997	3	4,0
1998	5	4,4
1999	7	4,7
2000	9	5,3
2001	11	4,9
2002	21	5,8
2003	16	5,9
2004	10	5,9
2005	7	6,4

A kezdeti 3 vagy 4 év után, a doktori fokozat megszerzéséhez átlagosan 6 évre volt szükség.

Az oktatás minőségét a kurzusok témájának aktualitása, az előadók felkészültsége és a technikai feltételek felhasználása jelenti. Az értékelés jelentős forrása a hallgatói véleményezés.

A vizsgáztatás minőségét a vizsgák (kurzusok végén, doktori szigorlat, értekezés védése) jelentőségének meghatározása, a megfelelő adminisztratív előkészítés és a témához illő vizsgáztatók felkérése. A szigorlati tárgyak témalistáját mellékletként csatoltuk (8. melléklet)

A kutatás minőségének a mércéje a doktoranduszok részvétele rangos tudományos találkozókon, az időben megírt és megjelentetett közlemények, valamint a doktori értekezés elbírálásának eredménye. A diplomának az elvégzett kutatások alapján számított értékét a végzettek elhelyezkedésével igyekeztünk ellenőrizni (9. melléklet). A nálunk végzett doktorok, kevés kivétellel, egyetemi vagy kutató intézeti karriert választottak.

Az oktatás és a kutatás minőségének a biztosítását szolgálja a témavezetők által, az irányításuk mellett dolgozó doktorandusz előmeneteléről készített éves beszámoló. Erre először 2002 januárjában került sor. A beszámolókat egybefoglaló kötet előszava és egy minta beszámoló mellékletként olvasható (10. melléklet). 2003 januárjában a témavezetők elkészítették a 2002 évről szóló beszámolókat.

Az adminisztráció munkáját a hallgatók, a témavezetők, ill. a Doktori Iskola munkájában részt vevő egyének elégedettsége jelenti. Az adminisztráció vezetője a Doktori Iskola igazgatója, akinek munkáját részállású adminisztrátor segíti.

A DI adminisztrátora szervezi a szigorlatokat, egyeztet a vizsgáztatókkal és a vizsgázóval az időpontról, és postázza az erre a célra kidolgozott és mintaként itt bemutatott formanyomtatványt minden résztvevőnek és egyúttal a Doktori Titkárságnak is (11. melléklet). Az adminisztrátor munkája és a nyomtatvány összeállítása biztosítja, hogy minden érdekelt a vizsga minden részletéről egyformán kapjon tájékoztatást.

Az Idegtudományok Doktori Iskola adminisztrátora állandó kapcsolatot tart a Doktori Titkárság munkatársaival. A jelentkezéssel, felvétellel, beiratkozással, szigorlattal és a védéssel kapcsolatos feladatokat a mindkét fél által ismert és betartott munkamegosztás alapján végzik.

 

A Doktori Iskola gazdálkodása

A Doktori Iskola anyagi forrásai a Doktori Titkárságtól érkező juttatásokból, a 2002-ben meghírdetett FKFP pályázat éves részleteiből és alkalmi forrásokból származnak.

A Doktori Titkárságtól érkező juttatások összege az évek során fokozatosan csökkent. Ebből a forrásból jutalmazások és eszközbeszerzések történtek. Az összegnek a programok közötti szétosztására különféle normatív módozatokat dolgoztunk ki. Ugyanebből a forrásból történt a Doktori Iskola adminisztrátorának az illetménykiegészítése is.

Az FKFP pályázat több kisebb és két nagyobb beruházást tett lehetővé. Nagy beruházásként az Idegtudományi Doktori Iskola is részt vett annak a pályázatnak a kidolgozásában, amelyből egy konfokális lézer mikroszkópot (Biorad) tudtunk vásárolni. A műszer 2003. év vége óta folyamatosan működik, több kutatócsoport, munkatársai használják. Ugyancsak ebből a forrásból tudtuk a Doktori Iskola honlapját létrehozni és működtetni (http://idegtudomany.sote.hu/). Az FKFP pályázat lehetőséget ad a programokban folyó kísérletes munkának az aktív doktoranduszok arányában történő támogatására.

Az alkalmi forrásokat lásd lent (Események, 11).

    

A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei

A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola hallgatói és fokozatszerzői a legutóbbi időkig három nagyobb sokaságban végzik a munkájukat.

Az MTA-KOKI szervezetében mindhárom elméleti program munkatársai dolgoznak ideális koncentrációt biztosítva a kísérletes munkához, a modern műszerpark kihasználásához, az informatikai eszközök alkalmazásához, szemináriumokhoz, vendégekkel történő rendszeres találkozásokhoz.

A Semmelweis Egyetem Anatómia Épületében, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben valamint a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézetben a Neuromorfológiai és Neuroendokrinológiai Programok hallgatói dolgoznak. Mindkét intézet közepesnél jobban ellátott műszerekkel, a hallgatók koncentrációja eléri azt a szintet, ami rendszeres vagy alkalomszerű találkozásokhoz szükséges.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) a Klinikai Idegtudományok program hallgatói, fokozatszerzői dolgoztak, és azt az intézményt tekintették anyaintézménynek az ebben a programban gyakori egyéni fokozatszerzők is. Az OPNI megszüntetése alig pótolható veszteséget jelentett a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolának (továbbiakban lásd SWOT elemzés).

  

A Doktori Iskola diplomákban mért teljesítménye

A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola előd programjaiban az első doktorandusz 1996-ban fejezte be tanulmányait, és kapta kézbe diplomáját. Az elmúlt évvel (2008) bezárólag a 6 programban összesen 122 doktor kapott diplomát (Ph.D.) ünnepélyes keretek között, a Semmelweis Egyetem alapításának az évfordulóján rendezett Dies Academicus keretei között. A doktorok közül 102 a Doktori Iskola hallgatója volt, 20 doktor egyéni fokozatszerzőként kapott diplomát. Az Iskola hallgatójaként doktori diplomát szerzett 102 személynek a programok közötti megoszlását a III. táblázat mutatja.

III. táblázat

	6/1	6/2	6/3	6/4	6/5	6/6	Össz.
1996			1		x	x	1
1997	1		1		x	x	2
1998	1	1	1		x	1	4
1999	3		2	2	x	x	7
2000	4	3	2	1	x	x	10
2001	1	3	3	2		x	9
2002	2	2	3	9		x	16
2003	4	5	2	1		x	12
2004	4	1	1	2			8
2005		1	3	1	1		6
2006	2	3	1	2			8
2007	3	2	3				8
2008	2	2	1	5	1		11
Összesen	27	23	24	25	2	1	102
Egyéni fokozatszerző	3	1	2	7	4	3

x = a programok megindulása előtti évek

Az adatokból kiolvasható, hogy a doktori képzés újraindulásakor szerveződő programok „teljesítménye” kiegyensúlyozott. Az elmúlt 13 évre vetítve, átlagosan, évente majdnem 2-2 végzős hallgatójuk volt. A később bekapcsolódó programok a felfutás szakaszában vannak. A táblázat utolsó sorában az egyéni fokozatszerzők száma került. Egyéni fokozatszerzők, orvosszakmai meghatározottság alapján, halmozottan szereznek diplomát a klinikai idegtudományi programokban.

Események

1) Egy-napos nemzetközi konferencia keretei között köszöntöttük Dr. Palkovits Miklóst 70. születésnapján (2003). Az ünnepi előadást Thomas Hökfelt (Svédország) Chemical neuroanatomy during four decades: a link between biochemistry and physiology címmel tartotta (12. melléklet).

2) Kiváló oktató kitüntetésre terjesztette fel a Doktori Iskola Tanácsa Dr. Palkovits Miklóst, aki az oklevelet a Dies Academicus egyetemi ünnepségen vette át [EDT 44/2003 (10.20.)].

3) Az Idegtudományi Doktori Iskola, a vezető javaslatára, felvette Szentágothai János nevét [EDT 43/2004 (10.18)]. Az ünnepségen Dr. Szél Ágoston, a Doktori Tanács elnöke köszöntötte az összegyűlteket, a Pasik-házaspár – Dr. Tauba és Pedro Pasik – Szentágothai János munkatársai és közeli barátai képviseletében Dr. Pedro Pasik (Mount Sinai School of Medicine, New York) tartott ünnepi előadást János (John) Szentágothai: „A man for all seasons” revisited címmel. Ezt követően mind a hat program 1-1 képviselője tartott tudományos előadást (13. melléklet).

4) Kiváló oktató kitüntetésre terjesztette fel a Doktori Iskola Tanácsa  Dr. Halász Bélát abból az alkalomból, hogy megvált a Neuroendokrinológiai program vezetői tisztségétől. Dr. Halász Béla az oklevelet a Dies Academicus egyetemi ünnepségen vette át [EDT 42/2004 (10.18.)].

5) Dr. Liposits Zsoltot választotta a Doktori Iskola Tanácsa a Neuroendokrinológiai Program vezetőjének. A választást a Doktori Tanács helybenhagyta [EDT 5/2005 (02.21.)].

6) Dr. Gosztonyi György egyetemi tanárt (Freie Universität, Berlin) a Semmelweis Egyetem díszdoktorrá választotta (2005). Dr. Gosztonyi György a Doktori Iskola ünnepélyes ülésén Az idegrendszer neurotrop vírusfertőzéseinek pathogenezise a neuroanatómia tükrében címmel tartott előadást.

7) Kiváló oktató kitüntetésre terjesztette fel a Doktori Iskola Tanácsa Dr. Nagy Zoltán programvezetőt, aki az oklevelet a Dies Academicus egyetemi ünnepségen vette át [EDT 39/2006 (10.16.)].

8) Az International IBRO Workshop, amely 2006 január 26-28 között Budapesten került megrendezésre Regulatory mechanisms of synaptic transmission in the central nervous system címmel egyik szervezője a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola volt. Január 27-én a IV. Szimpóziumot a Doktori Iskola rendezte. A rendelkezésre álló 105 percet a Doktori Iskola vezetője rövid bevezetéssel indította, majd mind a 6 program egy-egy képviselője tartott 10 perces előadást angol nyelven. Az előadásokat vita követte.  (14. melléklet)

9) A Doktori Iskola tanárai és diákjai Szentágothai Jánosra emlékeztek születésének 95. évfordulóján (2007). Az iskola vezetője bejelentette az Öregdiák (Alumnus) szervezet megalakulását. A szervezethez eddig 24, korábban az Iskolában diplomát szerzett kolléga csatlakozott.

10) Kiváló oktató kitüntetésre terjesztette fel Dr. Bagdy Györgyöt közösen a Mentálhygiénes Egészségtudomány és a Szentágothai János Idegtudományok Doktori Iskola (2008)

11) A Pharmaceutical Research Associates Magyarország Kft. és a Semmelweis Egyetem között 2008-ban fejlesztési megállapodás került elfogadásra. A megállapodás értelmében – a doktori értékezéshez kapcsolódó gyakorlati, kísérletes munka támogatására – kiírt felhívásra 22 pályázat érkezett. A pályázat benyújtását a témavezetőnek támogatnia kellett. A három fős bizottság bírálata nyomán 4 doktorandus, ill. doktorjelölt nyert egyenként 500000 Ft díjat, amelyet dologi kiadások fedezetére lehetett felhasználniuk. Az összeg hasznosításáról a nyertesek zárójelentést készítettek. Lehetőség van a pályázat megismétlésére 2009-ben.

Budapest, 2009. március 12.

 

Szigorlati tételjavaslat

Komplex vizsga tételsor

Pszichobiológiai vizsgáló módszerek a depresszió kutatásában

Központi idegrendszeri képalkotó eljárások

Orvosi Biokémia

Komplex vizsga főtárgy témakörei

Programok	Főtantárgyak
6/1-es program Neuromorfológia és sejtbiológia	Letöltés
6/2-es program Neuroendokrinológia	Letöltés
6/3-as program Funkcionális Idegtudományok	Letöltés
6/4-es program Klinikai idegtudományok	Letöltés
6/5-ös program Klinikai neurológiai kutatások	Letöltés
6/6-os program Biológiai pszichiátria	Letöltés

A Ph.D. disszertációk védéséről az alábbi oldalon kaphat tájékoztatást:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=120