A patológia, mint önálló diszciplína, Giovanni Battista Morgagni nevéhez fűződik. Alapvető munkáját (De sedibus, et causis morborum per anatomen indagantis) 1761-ben fejezte be. Az első egyetemi patológiai intézet Strasbourgban létesült (1819), ezt követte Edinburgh, Párizs és Bécs, majd 1844-ben Pest.
A magyar patológiát Arányi Lajos (1812-1887) alapította meg, aki egyetemi tanulmányai során bölcsészettel, majd joggal foglalkozott. Az orvosi tudományok iránt csak 1831-ben fordult figyelme. Orvosi tanulmányait 1837-ben fejezte be, orvostudori értekezését a pokolvarról adta ki. Végzés után két évig a pesti belgyógyászati klinikán volt tanársegéd. Ezt követően külföldi tanulmányútra indult, fél évet Olaszországban, négy és fél évet Bécsben töltött Rokitansky intézetében.
Hazatérve meggyőzte az egyetemi vezetést a patológia fontosságáról, majd korabeli neves tanárok támogatásának (elsősorban Balassa János) köszönhetően 1844. április 10-én sor kerülhetett Arányi Lajos tanári székfoglaló előadására, majd az őszi szemesztertől fogva a rendszeres előadásokra és gyakorlati demonstrációkra. Arányit először csak rendkívüli tanárrá nevezték ki, kezdetben fizetés nélkül, sőt a szükséges bonctermet, laboratóriumot és múzeumi preparátumainak elhelyezésére szolgáló helyiséget is ő bérelte. Számos készítményt preparált és konzervált, melyek egy része az idők során elpusztult, de néhány még ma is megtalálható az intézetben.
1851 után lesz a kórbonctan rendes szigorlati tárgy, az intézet pedig az Ujvilág utcai épületben kap szobát, melyben múzeumi készítményeit helyezte el Arányi. 1860-ban nyilvános rendes tanárrá nevezik ki, 1864-ben megírja az első magyar nyelvű kórbonctan könyvet („A kórbonctan elemei”).
1870-től már az egyetemen működött Scheuthauer Gusztáv (1832—1894), mint a kórszövettan nyilvános rendkívüli tanára, aki 1874-től átvette a Kórbonctani Intézet vezetését. A Scheuthauer Gusztáv intézet ekkor a Mária u. 47. épületbe került. Váratlan halála után rövid ideig (megbízottként), korábbi helyettese, Pertik Ottó vezette (1894-1895) az intézetet.
1895-ben Genersich Antal nyerte el a tanszékvezetői kinevezést (1895-1913), az akkor már I.sz. Kórbonctani Intézet élére, ugyanis a megnövekedett hallgatói létszám miatt ekkortól már két tanszéket állítottak fel. A századfordulón költözött az intézet a ma is meglévő helyére, a belső klinikai telepen az 1875-1878-ben az anatómia számára készült épületbe.
Intézetvezetők:
| Buday Kálmán Balogh Ernő Baló József Juhász Jenő (mb) Lapis Károly Szende Béla Kopper László Matolcsy András |
1913-1934 1934-1945 1946-1967 1967-1968 1968-1993 1993-2001 2001-2007 2007- |
A kivonathoz használt forrás: A magyar patológia története, szerk: Bodó, Honti, Sugár, Tanka (Medicina)