A kísérleti állatok világnapja 1980 óta szerepel a tematikus napok listáján, bár nem hivatalosan, mivel nem szerepel az ENSZ által elfogadott emléknapok között. A radikális akcióiról elhíresült PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatjogi szervezet hívta életre 40 évvel ezelőtti megalapításakor. Az állatvédő csoport megalakulása szorosan kapcsolódik a kísérleti állatokhoz: első akcióik egyike egy 10 éves pereskedés volt az amerikai Silver Spring város viselkedéskutató intézetében kísérleti célokra használt 17 makákó szabadon engedéséért. Az állatok végül az intézetben haltak meg 1990-ben, de az ügy nem zárult eredménytelenül, hiszen azóta sokat javultak a kísérletiállat-tartási viszonyok.
A mai cikk azonban nem a PETA-ról vagy a makákókról szól, hanem arról, milyen a kísérleti állatok helyzete napjainkban, mire és milyen szabályok szerint használják őket az Európai Unióban és az egyetemi környezetben, illetve mit tehetünk azért, hogy kevesebb állathasználattal biztosíthassuk a tudomány biztonságos fejlődését.
Hány állatot használunk fel évente kísérletekben? Az EU tagországai 2015-ben 9,6, 2016-ban 9,8, 2017-ben pedig 9,4 millió állaton végeztek kísérleteket. A számok több évre visszamenőleg csökkenő tendenciát mutatnak, de vannak kisebb kiugrások. Kicsit közelebbi és talán kézzelfoghatóbb szám: a Semmelweis Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottság 2018. évi statisztikai jelentése szerint kísérleti célra 7151 „teljes állatot” használtak fel, illetve további 4558 állatnak csupán szerveire, szöveteire volt szükség az egyetemen.
A kísérleti állatok felhasználása mára erősen szabályozott, komolyan felügyelt terület az Unióban. A szabályok meghatározzák az állatok életkörülményeinek, gondozásának minimumkövetelményeit. Ezek közé tartozik a kísérletek során szükséges fájdalomcsillapítás és stresszcsökkentés. Továbbá előírják a maradandó károsodások előfordulásának csökkentését, valamint pontos dokumentációt és transzparenciát követelnek meg a kísérletek végrehajtóitól. A Semmelweis Egyetemen a szabályok betartására a már korábban említett Munkahelyi Állatjóléti Bizottság (MÁB) felügyel. Az ilyen bizottságok felállítását Magyarországon egy 1998-as törvény írja elő. A MÁB feladata többek között az intézmény állatkísérleti szabályzatának elkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, a kísérletek jóváhagyása, illetve tanácsadás az intézmény dolgozóinak állatjóléti kérdésekben. Az egyetem dolgozói a MÁB honlapjáról tölthetik le az új projektekhez, projektek módosításához vagy meghosszabbításához szükséges kérvényeket, amik alapján a bizottság engedélyt ad az állathasználatra.
Mióta 2009-ben teljes tiltást vezettek be az EU-ban a kozmetikai termékekhez szükséges állatkísérletekre, a kísérleti állatok felhasználása gyakorlatilag a tudományos kutatás, az oktatás, valamint az élelmiszer- és gyógyszerbiztonság területére korlátozódott. A fenti adatokból azonban látszik, hogy bőven van még hova fejlődni, a kísérleteknek kitett állatok száma tovább csökkenthető, illetve megpróbáltatásaik további csökkentése érdekében is elvárhatók további lépések. Ezt tűzte ki célul egy 2010-es EU direktíva és egy 2013-as kormányrendelet is. Mindkettő megemlíti az úgynevezett 3R-t. A 3R három angol szót takar: replace, reduce, refine, azaz csökkentés, helyettesítés és tökéletesítés. Ez azt jelenti, az állatkísérletek kapcsán törekedni kell arra, hogy csökkentsük a kísérleti állatok számát, akár a szükségtelen kísérletek elhalasztásával, akár alternatív technológiák alkalmazásával; illetve a feltétlen elvégzendő kísérletek során minél kevesebb stresszt okozzunk az egyednek. Az egyre fejlettebb bioinformatikai és molekuláris biológiai módszerek szerencsére egyre több állatkísérletet váltanak ki számítógépes modellek, chipek vagy transzgenikus technológiák alkalmazásával. Erről egy rövid és szórakoztató videót is készített az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság.
Végül egy fontos kérdés, ami talán sokakban felmerült: Hogyan segíthetünk csökkenteni az állatokon végzett kísérletek számát, ha nem vagyunk kutatók? Erre több lehetőségünk is van, az egészen egyszerűektől a meghökkentőkig.
- Vásároljunk cruelty-free kozmetikumokat! Annak ellenére, hogy az EU-ban tilos a kozmetikai termékek állatokon való tesztelése, sok, Európán kívül készült kozmetikum elkészítéséhez végeznek állatkísérleteket. Ez egyszerűen ellenőrizhető különösebb böngészés nélkül is, keresd a következő jeleket a csomagoláson:
- Gondolkodjunk el, szükség van-e környezetünkben, akár oktatási céllal végzett állatkísérletekre! Tényleg jobban megtanulható az élettan patkányokkal és nyulakkal? Természetesen egyes esetekben valóban elengedhetetlen az állatok használata, mivel nincsen még megfelelő alternatívák. Ahogy több gyakorlatot sikerült már kiváltania az intézeteknek számítógépes, vagy egymáson végezhető kísérlettel, ezzel is csökkentve a feleslegesen használt állatok számát, úgy – érzékelve a hallgatói nyomást – talán továbbiak átalakításán is elgondolkodnak.
- Ajánljuk fel saját vagy kedvencünk testét tudományos célokra! Az, hogy lehetőség van rendelkezni, hova kerüljön halálunk után testünk (egyetemi körökben biztosan) ismert lehetőség, de kevesen tudják, hogy elpusztult kutyák teste is felajánlható kutatási célokra. Az ELTE Családi Kutya Program szívesen fogadja a gazdák felajánlásait. A program keretében hozták létre a világ egyik első kutya agy- és szövetbankját, az ezen alapuló kutatások eredményei pedig nagyban hozzájárulhatnak háziállataink egészségéhez.