Az egyetemi évek végéhez közeledve ambivalens érzéseink támadhatnak: egyrészről motiváló, hogy egyre közelebb kerülhetünk a diplomához, másrészről ott van az a bizonyos államvizsga még előtte, ami bizony nem kis próbatétel. Azonban az utolsó év az államvizsga és a nagy szigorlatok mellett még adós nekünk egy nagy kötelességgel. Ez pedig nem más, mint az a bizonyos szakdolgozat, mely gyakran vész a feledés homályába, így okozva álmatlan és gondterhes éjszakákat a leadási határidő előtti utolsó hetekben. Ezen esték nyugodtabbá tételében próbálunk Nektek gyors segítséget adni.
Talán a legfontosabb üzenet, főleg negyed-ötödéves medikusoknak, vagy a felezőn frissen túlesett ETK-s hallgatóknak: sosem lehet elég hamar elkezdeni! Ha még nem vagy végzős, ajánljuk, hogy ha van kedvenc szakterületed, azon témakörben kezdd el a keresgélést az intézetek honlapján vagy a témavezetőknél esetleges szakdolgozat témák iránt! Természetesen a TDK munka előnyt jelent, hiszen így gyakorlottabb vagy a témában, ráadásul, ha van saját kutatási munkád, azzal tovább emelheted a dolgozat szinvonalát; sőt, ha díjazott TDK munkád van, akkor a rektori pályamunka írásával nem csupán a szakdolgozatod válhatod ki, de még díjazást is nyerhetsz!
A végzős hallgatóknak már megvan a téma, így nekik már csak a megírás hiányzik. De hogyan is fogjunk hozzá?
Hozzávalók a finom és ízletes szakdolgozathoz:
Legelőször is válassz témavezetőt és egy általa kiírt témát! TDK-hallgatók szintén előnyben, náluk ez alanyi jogon adott. Ha utolsó pillanatos vagy, és nem feltétlen ragaszkodsz ahhoz, hogy kedvenc téma legyen az ultimate megoldás: a népegészségtan – itt elég széles a választék, és epidemiológiából tutira lehet profitálni.
Ezt követően: végy’ egy Word vagy ehhez hasonló szövegszerkesztő programot, mely a dolgozat fő munkafelülete lesz! A szakirodalmi jártasságod alapján az irodalomjegyzék megírásához kétféle lehetőséged van: az önkínzó módszer, hogy minden egyes irodalmi hivatkozást kézi bevitellel rögzítesz a dolgozatba – ezt nem ajánljuk! Az egyszerűbb módszer: töltsd le az egyetem könyvtárának honlapjáról ingyenesen az End note nevű citáció menedzser programot (egyszerűen szólva: hivatkozás beszúró), melynek segítségével nyomon követheted, rendezheted, és le is mentheted a szakdolgozathoz használt cikkeket. A program egy Wordbe épülő modult is tartalmaz, ennek segítségével tudod a kiválasztott szakirodalmi cikkeket lehivatkozni írásodban. A program használatáról röviden annyit: mielőtt hozzákezdenél, válassz egy hivatkozási stílust: számozott vagy kiirt, kapcsos, vagy sima zárójel? talán ezek a legfőbb különbségek. A megfelelő stílus kiválasztásában témavezetői javaslat kérése ajánlott, az adott intézet igényeinek megfelelően.
Miután a software-es háttér megvan, elkezdhetjük a szöveg írását és a szakirodalmi cikkek gyűjtését! A formai követelmények alapján a struktúra a következő: Címlap – Tartalomjegyzék – Rövidítések jegyzéke (ez általában folyamatosan bővül) – Bevezetés (háttérsztori) – Célkitűzések (miért írod, miről szól stb., röviden) – Metodika (saját kutatás esetén ez a legkönnyebb rész, tárgyilagosan leírod, mit és hogyan csináltatok) – Eredmények (a metodika során vizsgált paraméterek eredményei) – Diszkusszió (szakirodalmi összevetés – reflektálás az eredményekre) – Összefoglalás (kb. 1 oldalban egy take-home-message), és végül az Irodalomjegyzék / Bibliográfia (ezt jobb esetben az End note megoldja). Opcionális utolsó fejezet: „köszönetnyilvánítás”. Hogy melyik részel kezded, ízlés kérdése, ha kutató vagy, a Metodika- Eredmények rész lesz a legkönnyebb, hiszen ide nem is kell hivatkozás, ellenkező esetben érdemes a Bevezetéssel kezdeni.
Irodalomkutatás szakszerűen
Most, hogy a felépítés már megvan, nincs más hátra, mint megírni, és közben a szakirodalmi cikkekből ihletet meríteni. Érdemes szimultán olvasni a cikkeket és írni a dolgozatot, hogy a véleményed kiforrhasson, és az egyes fejezetek ne legyenek ellentmondásosak. No és hogyan is keressünk cikkeket? A Word és End note programok után a 3. állandóan megnyitott alkalmazásod az internet böngésződ lesz (Chrome- Firefox- Opera…) ahol több 10 megnyitott PubMed honlap fog sorakozni, mind 1-1 absztrakttal. Ha álmodból fölkeltve is ezt a logót látod magad előtt, az már egy jó jel, hogy elértél bizonyos szakirodalmi olvasottságot.
A honlapon rengeteg egészségügyi folyóirat cikkeit és absztraktjait olvashatod. Amennyiben az absztrakt alapján a teljes cikket látni akarod, ajánlott a hallgatói VPN hozzáférés igénylése – bővebben az egyetem honlapján! Így otthonról is elérheted az egyetem által előfizetett folyóiratokat. Ha így sem találnád meg az adott absztrakthoz passzoló cikket, a SCI-HUB honlapja nyújthat segítséget, ezúton köszönjük az orosz honlapfejlesztő áldásos munkáját. A cikkek End note-ba importálásához sokféle módszer lehetséges, talán a PMID alapján történő End note keresés a leghasznosabb.
Most, hogy szinte minden fontosabb elemet végigvettünk dióhéjban, a legfontosabbak röviden:
Egy jó tanács az életben: időben kezdd el, és hagyj időt a végén az átolvasásra és a hibák javítására! Legalább a leadási határidő előtt 2-4 héttel ad le a témavezetőnek a véglegesnek vélt verziót, mert biztos lesz még rajta javítani való!
Végül nem kívánhatunk mást, mint megfelelő elszántságot, kitartást, és hogy a terjedelem beleférjen a megadott karakterhatárokba (legtöbb helyen: 50-100 ezer szóköz nélküli leütés)!
A végzősöknek terjedelmes szakdolgozatot, fiatalabbaknak pedig jó témaválasztást kívánunk!