100 éve, február 7-én született Béres József. Meglehet, a név önmagában nem mond sokat, viszont a róla elnevezett gyógyhatású oldat, és a Béres gyógyszerek annál inkább! Az agrármérnöknek a múlt században sok harcot kellett megvívnia, míg végül találmányát elismerték. Mi is történt pontosan, és mi a Béres Csepp® története, valamint milyen mementó illeti a feltalálót? Erről szól mai cikkünk, kezdjük is az elején:

 

Hogyan lesz egy agrármérnökből feltaláló, tudós és a kommunista rendszer ellensége, közben pedig a nép és a polgári elit ünnepelt kedvence?

A történet Kisvárdán kezdődött: Béres József, miután megszerezte agrármérnöki diplomáját, itt dolgozott a termény állagának javításán. A növények iránti odaadó gondoskodása szinte egész életét meghatározta. Életét a mezőn töltötte a gabona, valamint egyéb termények vizsgálatával. Innen került a nyírségi kísérleti kutatóintézetbe, ahol szegényes eszközparkkal, de hivatalos keretek között vizsgálta a különböző vetések eltérő hozamát. Talajmintákat analizált, a talajösszetételt monitorozta, melynek alapján sikeresen, éles észjárással megállapította, hogy a talaj gyér ásványianyag tartalma szignifikánsan rontja a termés minőségét. Kutatásait szakmai folyóiratokban is publikálta.

Az 1970-es évek elején családjában nagy változás történt: lánytestvérét daganatos betegséggel diagnosztizálták. Akkor még az onkológiai kezelések gyerekcipőben jártak a mai lehetőségekhez képest. Csupán az agresszív kemoterápia, valamint a teleterápiás besugárzás létezett, a mai biológiai célzott kezelések, valamint a Cyber Knife® színvonalú célzott besugárzás még csak fel sem merült. Béres József, testvére romló állapotát látva aktív kutatásba kezdett, és az agráriumban szerzett tapasztalatait a humán terápia hasznára fordította. Hatóanyag-összetételét többször módosította, majd rágcsáló (egér-) és önkísérleteket végzett, végül testvérén is segített. Persze a „csodaszer” nem maradt családon belül – híre szájról-szájra terjedt. Béres, “cseppjeit” a saját fürdőszobájában kényszerült eladni, mert a kormány ellenezte, hogy egy agrármérnök „emberi gyógyszert” alkosson. Bár a tröszt és a felsőbb hatalmi ellenlábasai mindenképp ellenezték, az orvostudomány tagjai megosztottak voltak: a haladó szellemű innovatív orvosok látva a pozitív eredményeket támogatták, míg a régivágásúak ellenezték. A polgárság körében is rokonszenvre talált: sok költő és újságíró támogatta, mint például Nagy László, Örkény István és Juhász Gyula. A felsőbb vezetés diplomatikus megoldásra törekedett: igazat nem adhatnak egy agrármérnöknek, de börtönbe mégsem akarták küldeni. 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene, melynek végül kompromisszumos megoldása lett: a cseppek gyógyhatású készítményként kerültek forgalomba. 1976-ban a szabadalmi jogot is megkapta. A küzdelmeket és Béres József viharos útját a róla készült TV sorozat, a „Cseppben az élet”, valamint az évforduló alkalmából mozivászonra kerülő, a „Feltaláló” című film hitelesen adja át – minden innovatív egészségügyi dolgozónak szívből ajánlom a film megtekintését!

A jelenség medikus szemmel:

Egyrészről, ahogy azt a mai társadalom is tette (Széchenyi-díj, a készítmény gyógyszerré minősítése), mi is tisztelettel kell, hogy adózzunk egy ilyen igazi feltalálónak! Ahogyan azt a korábbi D-vitaminos cikkben is megállapíthattuk, rengeteg anyag képes pozitívan stimulálni immunrendszerünket. Ezek közül az oldott ásványi anyagok sem kivételek: profánul leegyszerűsítve, tekinthetjük a Béres-cseppet egy, a kemoterápiás kezelések után alkalmazott rehabilitációs készítmény elődjének, természetesen sokkal célzottabban. Másrészről egy mai kutató szerencsére már nincs így ellehetetlenítve: a mai felfedezéseket az állam OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) pályázati rendszerén keresztül minden évben több millió forinttal támogatja. A gyógyszer független trial vizsgálatokon megy át többlépcsős rendszerben, míg végül hivatalosan is forgalomba kerül és szabadalmat nyer.

Emlékezete:

Talán olvasóink között is vannak olyanok, akiknek a szülei-nagyszülei megfordultak Béres József házában. Béres minden érdeklődőnek szívesen és önzetlenül segített. A cseppek megalkotása után továbbvitte a gyógyhatású készítmények forgalmazását, majd fia ifj. Béres József megalapította a Béres Gyógyszergyárat. A két gyermek, József és Katalin, apjuk emlékéhez híven viszik tovább a hagyományt. A feltaláló előtt a fentebb említett elismerések mellett (Széchenyi-díj, tisztikereszt, a cseppek hungarikummá nyilvánítása) számos szobor és dombormű tiszteleg. Lánya élménybeszámolója könyv formájában is megjelent.