Hazánkban is népszerű és megannyiszor emlegetett témává vált az új koronavírus járvány. Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb általános tudnivalókat. Mai cikkünkben pedig új szemszögből vizsgáljuk a kialakult járványügyi helyzetet. Többek között az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) legfrissebb (2020.02.20.) információit is bemutatjuk a témával kapcsolatban.
MIKOR BESZÉLÜNK JÁRVÁNYRÓL?
A járvány (epidémia) valamely fertőző betegség viszonylag rövid időn belüli nagyobb számosságú, tömeges előfordulása.
A járványos betegség egy meghatározott, korlátozott területen történő rendszeres és tömeges előfordulását endémiának, míg a több országot, világrészeket érintő megjelenését pandémiának nevezik.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet megfogalmazásában a járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható.
Többek között az egyik legveszélyesebb nagy járvány volt a fekete himlő az elmúlt századokban, de ilyen például a középkorban többször kitört pestis avagy „fekete halál” járvány, a 1918-1919-es spanyolnátha, a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány, vagy a 2019 decemberében kitört COVID-19 koronavírus-járvány is.
MIT TUDUNK A KORONAVÍRUSOKRÓL?
A Koronavírusokat az 1960-as évek óta ismerjük.
A „koronavírus” gyűjtőnév a Coronaviridae család Orthocoronavirinae alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése. A koronavírusok olyan burkos RNS-vírusok, amelyek széles körben elterjedtek az emberek, más emlősök és madarak között, légúti, enterális, máj- és neurológiai betegségeket okozva. Nevüket elektronmikroszkópos képük alapján kapták, melyen a burokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonlóan kitüremkednek a felszínből. Ezt a kitüremkedő, tüskeszerű morfológiát a vírus felszínén glikoprotein fehérjék alkotják.
A koronavírusok a Baltimore-féle osztályozás alapján a IV. csoportba tartoznak, genomjuk pozitív egyszálú RNS ((+)ssRNA), lipidburokkal rendelkeznek, kapszidjuk helikális. Jelenleg a legnagyobb ismert RNS-vírusnak számítanak.
MILYEN BETEGSÉGEKET OKOZHATNAK A KORONAVÍRUSOK?
A koronavírusok elsősorban az emlősök és madarak felső légútjainak és bélrendszerének sejtjeit támadják meg. Koronavírusok okozhatják a háziállatok egyes betegségeit is, amelyek komoly gazdasági károkat okozhatnak. Ilyen például a malacok elhullását okozó fertőző sertés-gasztroenteritisz-koronavírus (PEDV, TGEV) vagy a szarvasmarha-koronavírus (BCoV), amely a borjak hasmenésének okozója. A macska-koronavírusnak van olyan formája is, melynél a fertőzés a gyakran végzetes kimenetelű fertőző hashártyagyulladás (peritonitis) alakját is öltheti (FIPV, FECoV).
2002 óta két zoonotikus (állatról emberre terjedő),humán patogén koronavírust azonosítottak: SARS-CoV (Severe Acute Respiratory Syndrome-Related Coronavirus, 2002), és MERS-CoV (Middle East Respiratory Syndrome-Related Coronavirus, 2012).
2002 és 2003 között a SARS-CoV 8 098 embert fertőzött meg és 774 halálesetet okozott (halálozási ráta: 9.6%). A MERS-CoV vírust 2012-ben, Szaúd-Arábiában azonosították (becsült halálozási ráta 35%). 2012 után 2015-ben Dél-Koreában és 2018-ban Szaúd-Arábiában ismételten járvány tört ki. A vírus rezervoárjaként a SARS-CoV esetében denevéreket, a MERS-CoV esetében a dromedárokat (egypúpú tevéket) tartják számon.
A COVID-19, AZAZ SARS CoV-2 JÁRVÁNY:
Bejelentett esetszámok 2020.02.22.-ig, forrás: ECDC
Európában regisztrált esetek, forrás: ECDC
2019 decemberében egy új típusú koronavírust izoláltak három, súlyos pneumóniával felvételre kerülő betegből a kínai Hupej tartományban található Vuhan városában. A genetikai analízis alapján a vírus hasonlít a SARS-CoV vírusra, és a Betacoronavírusok nemzetségébe tartozik. A vírus pontos eredete jelenleg nem ismert. A SARS-hoz hasonlóan, ez a vírus is az ACE2 (Angiotenzin Konvertáló Enzim 2) receptoron keresztül képes a humán sejteket fertőzni.
A vírust eleinte bronchoalveoláris lavage-ból azonosították PCR segítségével, később vérből és székletből vett mintákban is kimutatták a vírus RNS-ét. Egyelőre nem ismert, hogy az egyéb extrapulmonális testnedvekben (anyatej, ondó, vizelet) a fertőzőképes vírus jelen van-e. A betegség epidemiológiai és klinikai megjelenésére továbbra is csupán becsléseket tehetünk. Az inkubációs időt 3 és 14 nap között, míg az R0 értéket 2 és 3 között becsülik a jelenlegi adatok alapján.
MI AZ AZ R0 ÉRTÉK? Az R0, azaz az elemi reprodukciós szám egy olyan járványtani mutató, ami egy fertőzés terjedésének várható dinamikáját mutatja meg. Egészen pontosan azt, hogy egy fertőző egyed várhatóan hány másodlagos fertőzést generál összesen egy teljesen fogékony populációban.
- Ha R0 kisebb, mint 1, a fertőzések száma csökken, a járvány magától véget ér.
- Ha R0 egyenlő 1-gyel, az új fertőzések száma állandó.
- Ha R0 nagyobb, mint 1, az új fertőzések száma nő, önfenntartó járvány csak ebben az esetben tud létrejönni.
Az eredetileg állatokat megfertőző vírus homológ rekombináció útján vált képessé az emberek megbetegítésére. A Journal of Medical Virology magazin szerint kígyók szolgálhattak egyfajta rezervoárként a vírus számára, bár ezt más virológusok megkérdőjelezik: szerintük csak madár- és emlősfajok lehetnek a közvetítők. Azóta bebizonyosodott, hogy a vírus „elődje” a denevérből származik, de egyelőre nem ismert pontosan, hogy onnan közvetlenül, vagy egy köztes gazdán keresztül jutott az emberre.
MILYEN FŐ KLINIKAI TÜNETEKET ÉSZLELHETÜNK?
A klinikai tünetek spektruma a nem specifikus tünetektől egészen a súlyos pneumóniáig és szeptikus sokkig terjednek. Mindezek mellett már tünetmentes COVID-19 fertőzést is regisztráltak. A klinikai jellegzetességekről részletesebben itt olvashatsz.
KIKBEN ALAKULHAT KI A FERTŐZÉS SÚLYOSABB FORMÁJA?
A jelenleg rendelkezésünkre álló adataink alapján úgy gondolják, hogy főként az idős populációban és a krónikus betegségekben szenvedőkben alakulhat ki a betegség súlyos formája.
KIK FERTŐZNEK?
A fertőzőképesség pontos idejét egyelőre nem ismerjük. Lehetséges, hogy a vírus RNS hetekkel a betegség után is kimutatható a respiratórikus traktusból vett mintákban, a SARS és MERS vírusokhoz hasonlóan. A vírus RNS jelenléte azonban nem azonos a fertőzőképes vírus jelenlétével. Bár tünetmentes hordozást is kimutattak már, nem ismerjük, hogy ennek milyen szerepe lehet a transzmisszióban. Hasonlóképp, az inkubációs idő alatti transzmisszió jelentőségét sem ismerjük pontosan.
HOGYAN TUD AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ SZEMÉLYZET VÉDEKEZNI A FERTŐZÉSSEL SZEMBEN?
Bár a transzmisszió dinamikája még pontosan nem meghatározott, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlása alapján főként a közvetlen érintkezést, a levegővel történő transzmissziót és a szemem keresztül történő cseppfertőződést kell elkerülni. A fertőzésgyanús pácienseknek célszerű orvosi maszkot viselni, illetve ezeket a betegeket külön kórteremben kell elkülöníteni. További részleteket a kórházi óvintézkedésekről itt olvashatsz.
HOGYAN KEZELIK A BETEGSÉGET?
Fontos megemlíteni, hogy nem minden beteg szorul kórházi ellátásra. A PCR-al történő diagnosztizálás után a kezelés főként szupportív terápiából és a komplikációk kezeléséből áll (légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség). Poszt-expozíciós profilaxis az ajánlások alapján egyelőre nem indokolt.
Jelenleg nincsen ismert hatásos antivirális szer, sem vakcina a vírus ellen. Jelenleg in vitro és in vivo kísérletek folynak néhány antivirális szer esetében. A remdesivir in-vitro kísérletek alapján alkalmas lehet a vírus kezelésére. A lopinavir-ritonavir gyógyszerkombinációval szintén folynak kísérletek, bár ezen vizsgálatok eredményéről még nincsenek pontos információink.
HASZNOS LINKEK:
- Magyar nyelvű összefoglaló a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján olvasható, mely az ECDC 2020.02.20. adatai alapján készült.
- Magyar nyelvű, részletes összefoglaló a Zállatorvos YouTube csatornáján látható.
Külön köszönjük Farkas Ferenc Balázs (SE ÁOK, V. évfolyamos hallgató) munkáját, aki a cikk szakmai tartalmának lektorálásában vett részt.